A Napi Gazdaság megszerezte az Europol illegális bevándorlásról készített nemzetközi összefoglaló jelentését (SOCTA), mely igen árnyalt képet fest a helyzetről. A jelentés a magyar kormány szlogenjeivel szemben leszögezi:
Ugyanis az embercsempészetet profi bűnszervezetek bonyolítják le - az elmúlt öt évben több mint ezer ezzel foglalkozó csoportot azonosítottak - , melyek a szigorításokra képesek hatékonyan lépni, gyorsítják a továbbszállításokat a pihentetőhelyekről és a zöldhatárról. A jelentés szerint ezért
a probléma összetett kezelése szükséges, amely kiterjed a határrendészetre, az idegenrendészetre, a bűnüldözésre és a nemzetbiztonságra is. Az egyoldalú megközelítés csupán tüneti kezelésként hat, nem oldja meg a problémát.
A hazánkba érkező illegális bevándorlók egy része - főleg koszovóiak, akik az ország függetlenségének kikiáltását követően már nem tudnak menekültstátuszt szerezni - az ún. "balkáni úton" érkeznek, méghozzá elsősorban szerb bandák szervezésében, melyekre jellemző
A csoportok 2000–12 000 euróért vállalják a migránsok átvitelét az államhatárokon, és garanciát vállalnak a sikerért. A bevándorlókkal előre betaníttatnak egy történetet, amit elfogásuk esetén kell elmondaniuk.
Románia felől is érkeznek transzportok, innen iraki, szír, moldáv, török és afgán állampolgárok érkeznek, főként járművekben, kamionokban elrejtve, de taxival, sőt, telekocsival is érkeznek illegális határátlépők. Ők általában 6000 euró körüli összeget fizetnek a csempészeknek, ezt az összeget gyakran a célállomáson dolgoztatják le a kiszolgáltatottakkal. Egyre gyakoribb a legális csatornákkal való visszaélés is, például a vízumok megszerzéséhez szükséges támogató dokumentumok hamisítása, érdekházasságok megkötése vagy a hamis apasági nyilatkozatok megtétele. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy
Az egyre jelentősebb anyagi haszon fokozza az agresszivitást, a csempészek igyekeznek akár erőszakkal is megtartani a törvénytelenül szerzett pénzt a hatóságokkal szemben.
A jelentés a migráció elsőszámú okaként a "jobb életet" jelöli meg - és ezt a gazdasági motivációval azonosítja -, de fontos tényezőként említi még a politikai, vallási, faji, etnikai alapú feszültségeket is.