A magyar vidék védelmében a gondolkodó-értelmiség szerepvállalására buzdít:
Próbára tevő idők köszöntenek ránk
− így kezdődik a nyilatkozat, majd azzal folytatódik, hogy:
nap mint nap arra ébredünk, hogy valami megváltozott és folyamatosan változik a világban. Az ország és a nemzet lassan a puszta fennmaradásáért küzd
Az MTI-nek eljuttatott írásuk szerint az értelmiség szerepe régen volt ennyire fontos, mint ezekben a "sorsfordító kemény időkben". Az értelmiség fennmaradásának záloga pedig a vidék, és a magyar hagyomány.
Mit csinált a magyar ugar?
Pozsgayék szerint az értelmiség nagy része ismeri ugyan a vidék kulturális, gazdasági életét és szerepét az aktuálpolitikában, de gyakorlati kérdésekben tanácsra szorul.
Ennek a nemzetstratégiai rendszernek a kidolgozása a legkevesebb, amivel kötelességük hozzájárulni az új szerepbe került magyarság újbóli helyzetbe hozásához
− írják. Az aláírók szerint a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy
magunkra maradtunk, ezért magunknak kell olyan feladatokat kitűzni és elvégezni, amelyek lehetőséget jelentenek kialakult helyzetünk megváltoztatásához
Csoóri Sándor, Nikházy Gábor és Pozsgay Imre szerint az elnéptelenedett vidék munkába állítása, a termelés-termeltetés újraindítása és a magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállításának ösztönzése most a legfontosabb feladat, de emellett történelmi szükségességé vált a kultúra újjáélesztése is.
Pozsgay az MTI-nek adott nyilatkozatában hozzáteszi, hogy a hagyományokban kell gondolkodni, és még úgy is hatalmas tartalékokkal rendelkezik a magyar falu, hogy
az urbanizáció és a kényelmi berendezések meghonosítása a falvakban rontott ezen a hagyományon