Két,  a földdel kapcsolatos törvényről – a földtörvényről és a földvagyon kezeléséről szólóról – hirdette ki ma a döntését az Alkotmánybíróság (AB). A nyílt ülésen elsőként a földvagyon módosításáról szóló, áprilisban elfogadott jogszabályról szóló határozatot ismertették.

A jogszabály miatt Áder János fordult az AB-hez, hogy a testület még annak kihirdetése előtt vizsgálja meg, összhangban van-e az alkotmánnyal. Áder formai és tartalmi kifogásokat is emelt.

A testület megállapította, hogy az államfő formai kifogásai alaposak. A törvény sarkalatos tárgyköröket érint, azokat kétharmados többséggel kellett volna elfogadni.

A döntés politikai szempontból is jelentős: mivel a változást az összes ellenzéki párt ellenezte, kétharmad híján a törvény újbóli elfogadása jelenleg esélytelennek tűnik.

Az államfő szerint a törvény egyes részeit csak minősített, azaz kétharmados többséggel lehetett volna módosítani, és annak hiányában a jogszabály elfogadása közjogilag érvénytelen. Ilyen a védett és védelemre tervezett – nemzeti parkokhoz tartozó – területek átkerülése a nemzeti földvagyonba.

Áder szerint ugyanez vonatkozik a védett vagy védelemre tervezett területek védelme esetében elrendelt kisajátítás feltételeire, ezt az álláspontot azonban az AB nem osztotta.

Áder tartalmi kifogása arra vonatkozott, hogy a módosítás nyomán a Nemzeti Földalapba való átadáskor csökkenhet az érintett területek rögzített természetvédelmi szintje, holott annak fenntartása alkotmányos kötelezettség.

A törvény ugyanis az AB szerint egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében a természetvédelmi célú vagyonkezelést a Nemzeti Park Igazgatóságok helyett a gazdasági, földbirtok-politikai irányelvek alapján eljáró Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta volna, ám a NF tevékenységének a természet védelme nem elsődleges szempontja. Az Alkotmánybíróság szerint a szervezetrendszer megváltoztatható, de az nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, sőt a csökkenés kockázatával sem.

A törvény visszamenő hatállyal korábban kötött haszonbérleti szerződéseket is módosít, az államfő szerint ez sérti a jogbiztonságot. Az államfő indítványának ezt a részét az AB elutasította.

A  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as törvény (a földtörvény) miatt egy bíró kért egyedi normakontrollt az AB-től. A bíró szerint sérti a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogot, hogy a földbizottság állásfoglalásai ellen nincs lehetőség a bírósági jogorvoslatra. A lényegében ügydöntő bizottsági határozatok ellen csak kifogás emelhető a helyi képviselő testületnél, ám annak előterjesztésére mindössze öt nap áll rendelkezésre, ami az indítványozó szerint túl rövid. Ráadásul ha a földbizottság nem teszi közzé a határozatát, a szerződés lényegében hatóságilag jóváhagyottnak minősül, és kifogás sem emelhető ellene.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a földbizottság állásfoglalásai "közbenső érdemi döntések", azok ellen biztosítani kell a bírósági jogorvoslat lehetőségét. Az AB azt is alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság „hallgatása” esetén, vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.

A testület alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásának rövid határideje akkor indul, amikor az állásfoglalás megjelenik az önkormányzat hirdetőtábláján. A testület alkotmányos követelményként előírta, hogy a jegyző a köteles értesíteni az érintetteket az állásfoglalás kifüggesztéséről.

Az AB döntése nem jelent jogszabály-alkotási kötelezettséget, de a megsemmisített rendelkezések a jövőben nem alkalmazhatók.