Aki azt mondja, „Csörögön lakom”, az hazudik. Egy igazi csörögi ilyet ki nem ejtene a száján. A Váctól nyolc kilométerre fekvő falu lakói úgy mondják: Csörögben. Hogy miért? Hát, csak.
Az érintettek szerint körülbelül ennyi az oka annak is, hogy három év után miért nem működhet tovább a helyi, főként cigány gyerekek számára fenntartott csörögi tanoda a kétezer fős falu művelődési házként is működő könyvtárában, ahol szombatonként tartottak foglalkozásokat 3-tól 16 éves korig. A kézművesórák, játékok mellett egy videószakkör is működik a nagyobbak számára. A csoport „C" osztály című filmje tavaly díjat is nyert az ENSZ által patronált emberi jogokkal foglalkozó filmfesztiválon.
Május végén zárt ülésen döntött úgy az októberben megválasztott polgármester és a hatfős képviselő-testület többsége, hogy a Mahájána Alapítvány által működtetett Csörögi Tanodának mennie kell. A zárt üléssel elkerülhető volt, hogy azt a tanodások videóra vehessék.
„Olyan értékeket képvisel a program, amit inkább támogatni kéne, például az ingyen biztosított helyiséggel. Értékelni kellene, amit tesznek, nem pedig rövidlátó módon megszüntetni” – mondta Heltai Zsófia, aki a döntés után le is mondott képviselői mandátumáról.
A program magánkezdeményezésből indult, csak egy évvel később jött létre az alapítvány, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is támogatott, legutóbb tavaly. Részben ezekből a forrásokból bútorozták be azt a kistermet is, ahonnan most menniük kell.
Az alapítványosok a hétvégén mehettek könyvtárba, ahol a bemutatott számlák ellenében visszakaphatták berendezéseiket. Az önkormányzat Heltai elmondása szerint a Csörögi Tanoda elnevezéstől is eltiltotta az alapítványt.
A korábban Sződhöz tartozó, 13 éve önállósodott Csörög 20 százaléka cigány, a rászorulók is nagyrészt közülük kerülnek ki. A program azonban nemcsak nekik, hanem a nem cigány gyerekeknek is szól, de a részt vevő gyerekek szülei szerint csak egy-két nem cigány hozza el a most 30 gyereket fogadó foglalkozásra a gyerekét. Az alapítvány szerint az egyébként jómódú Vác környéki térségben Csörög bűnözési, drogfogyasztási és munkanélküliségi mutatói is magasabbak az átlagnál. A csatornázott, de kevés aszfaltúttal rendelkező falu azonban egyáltalán nem nyújt lehangoló képet. A porták rendezettek, gyakran meglepően nagy házakkal. A cigányok szerte a faluban laknak, nincsen aggasztó elkülönülés. Létezik ugyan cigánysornak nevezett rész, ám itt sem a reménytelenül elhanyagolt házak a jellemzők. Ez a hely távol van Borsod végletesen leszakadt zsákfalvaitól. Kicsit úgy nézett ki, mintha a szegénységet és általában a valóságot előszeretettel idealizáló brazil szappanoperába csöppentünk volna.
„A nyolcéves fiam alig várja minden szombaton, hogy kilencre ott lehessen a tanodában. El nem tudom képzelni, miért nem engedi a polgármesternő” – mondta Berki Csaba. A csörögi édesapa szerint a település vezetője eredménynek tekinti, hogy a tanoda nem maradhat a könyvtárban. „Azt mondta, végre nem hülyítik tovább a gyerekeinket” – állította Berki.
A foglalkozásokon túl többször kirándultak is a tanodások, voltak a Csodák Palotájában, a Tropicariumban, volt, aki így járt először színházban vagy a Balatonnál. A gyerekek családjainak ez nem került pénzbe, szemben az iskolai kirándulásokkal, ahol volt, aki épp azért nem tudott részt venni, mert nem volt rá a családnak hétezer forintja.
„Egyszerűen nem tetszik neki semmi, amit az elődje tett. A legjobb példa erre a Béke téri sövény. A korábbit kiszedette, most újakat ültetett helyette” – mutatott Berki a körtér felé, ahol közmunkások pihentek az új sövények megkapálása után a tűző napról árnyékba húzódva.
Az előző polgármester támogatta a tanoda működését. „Nem értem a döntés okát. Felháborító, hogy a saját falujukban a hátrányos helyzetű gyerekek nem járhatnak be a könyvtárba a magánkezdeményezésre elindult foglalkozásra” – összegzett Császár Károlyné. A tavalyi választáson alulmaradt polgármester szerint is arról lehet szó, hogy az új vezetés egyszerűen semmit nem fogad el abból, amit az előző megvalósított.
„Az alapítvány jogcím nélkül használja a könyvtárat és a kistermet, hiszen nincs róla érvényes és hatályos szerződés. Ami volt, az tavaly június 31-én lejárt” – szólt a hiányosságokról a jelenlegi polgármester. Hegedűsné Kripák Ildikó azt is kifogásolta, hogy az a bérleti szerződés tavaly márciusban lett megkötve, miközben a szerződés szövegéből „nem derül ki világosan, hogy a 6 hónap bérbeadás visszamenőleges hatállyal vagy a jövőre nézve szól.” Az alapítvány egy összegben fizette ki a díjat. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy a szerződés alapján közvetve az alapítvány is elismerte, hogy már a testületi döntés előtt használta a termeket.
„Ha akkor volt szerződés, akkor a többi időszakra miért nem? A jogalap nélkül használt helyiségeket illetően a jogtanácsosunk felülvizsgálja, hogy van-e lehetőség a szerződésben foglalt bérleti díj kifizettetésére a teljes időszakra” – mondta a polgármester, megjegyezve, hogy arról sem volt írásos információja az önkormányzatnak, hogy milyen felszerelést vitt be az alapítvány a kisterembe, ami megnehezíti az elszámoltatást és a múlt lezárását.
„Nincs is információnk az alapítványról, céljairól, ráadásul testületi döntés hiányában jogszerűtlen is a működésük az önkormányzati tulajdonban. Az nem megoldás, hogy megbeszélték a korábbi polgármesterrel”. Hegedűsné Kripák Ildikó szerint a felelős gazdálkodással szembement a szóbeli megállapodások módszere.
Egyetlen dologról volt érvényes szerződés, a könyvtár melletti, ingyenesen, határozatlan időre használatba adott önkormányzati telekről. A kertészkedésre szánt területen viszont a polgármester szerint nem valósult meg, amit ígértek, nem lett a földből mintakertészet, ami például szolgált volna a többi településnek. Helyette viszont épült egy fabódé betonalappal, amiről nem volt önkormányzati határozat.
„A termés is lábon maradt, csak kétszer három méteres területeken művelték a gyerekek a földet, pedig arról szólt a megállapodás , hogy a földterület hasznosítását a családok közösen végzik. Jelenleg is bérmunkában nyíratták le a füvet és ásatták fel a hasznosításra szánt területet.” A szerződés szerinti egyéves felmondási idő helyett ezért rendkívüli határozattal az önkormányzat 15 napon belül felmondta a szerződést.
„A két legutóbbi termést mi szedtük le és szétosztottuk a családoknak” – mondta a lábon maradt termésről Tinó Krisztina, aki szerint a fabódé és a betonalap miatt sem tett korábban kifogást az önkormányzat. Azt elismerte, hogy nehéz rögtön eredményt elérni a hátrányos helyzetű családokkal, de épp azt szolgálta a felnőttek bevonását is célzó mintakertészet, hogy ezt is megtanítsák.
„Annyit műveltünk meg a gyerekekkel és a családokkal, amennyit vállaltunk. Több hely nem is volt, hiszen amíg lehetett, ott zajlott a biobrikett program is” – mondta Kalina Yvette. Ez azután vált lehetetlenné, hogy a polgármester a kutat elzárta az alapítvány elől, ami viszont a kerti programnak is akadálya. A Mahájána Alapítvány vezetője visszautasítja, hogy bérmunkában művelte volna bárki is a földeket.
Három helyi dolgozott ott három napot, mert a rendszeres szociális járadékra való jogosultsághoz 30 nap négyórai igazolt önkéntes munkát kell végezni. Ezt az önkormányzat eddig figyelte, nehogy valaki lemaradjon a rászorulók közül a havi 22 800 forintos juttatásról. „Az új polgármester erre már nem ügyelt, így próbáltunk segíteni azon a három emberen, akik vállalták a kert gondozását. De amit mi tudtunk igazolni, az már kevés volt, így a következő évre ezek az emberek lemaradnak erről a járadékról” – mondta Kalina.
„Sok család egyik napról a másikra él, a tervezés és a rendszeresség képessége sokuknál hiányzik” – mondta Tinó, miért nehéz gyorsan eredményt elérni az integráció terén. Ugyanez van az egyébként jól működő biobrikettprogrammal is, amit az alapítvány hozott Csörögre. Az egyik család udvarán saját gyűjtésű papírból és a fatelepről kapott fűrészporból egy betonkeverő és egy préselő segítségével gyártanak téglányi fűtőanyagot, amit az előállításban részt vevő családok között osztanak szét. „Ez két-három hónapra is elég lenne, de sok helyen hamarabb elfogy. Az okosabb beosztást, az előrelátó gazdálkodást is meg kell tanítani sok családnak, ez is része a feladatunknak.”
Ráadásul az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítését is akadályozta az alapítvány, legalábbis a polgármester szerint. A kistermet ugyanis a hét minden napjára a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) számára kell fenntartani, amely azt másnak nem is adhatja tovább. A CKÖ unortodox módon megválasztott elnöke (a választáson eredetileg a felesége jutott be a háromfős testületbe, de visszalépett a negyedik helyre csúszott férje javára, ezután a testület őt választotta vezetővé) bejelentette, hogy az eddigi pénteki helyett ezután szombat délelőttönként fogják tartani a kisebbségi önkormányzat üléseit – tehát akkor, amikor az eddigiek szerint a tanodások foglalkozásai folytak. (Virág József első telefonos megkeresésünk után már sem a helyszínen, sem telefonon nem volt elérhető.)
Másoktól tudható ígéretei szerint cigány nyelv- és tánctanfolyam szervezésén gondolkodik a helyi felnőttek számára, hogy megőrizzék a közösség hagyományait. „Ehhez képest korábban önkormányzati jegyzőkönyvbe mondta, hogy ezeknek nem érdemes semmit sem szervezni” – idézte fel a képviselőségről lemondott Heltai.
A polgármester szerint azonban nemcsak a CKÖ működtetése miatt volt aggályos az alapítványi foglalkozás, de a könyvtár működését is veszélyeztette – túl azon, hogy szerződése sem volt az alapítványnak. A gyerekek ugyanis hangoskodtak. „A könyvtár azért van, hogy könyvet kölcsönözzünk, olvassunk ott, használjuk a számítógépet, beszélgessünk a könyvtárossal” – sorolta a polgármester a 2,5 millió forintos könyvállományt őrző könyvtár feladatait. Igaz, a csörögi könyvtár emellett művelődési házként is működik – amiért normatívát kap az önkormányzat –, és ott tartja üléseit az önkormányzati képviselő-testület is.
A jelenlegi könyvtáros elzárkózott a nyilatkozattól, elődje viszont elmondta, valóban szólni kellett néha, hogy halkabban legyenek a gyerekek, de ez ellen soha senki nem emelt kifogást. „A foglalkozások megtanítják a gyerekeket távlatokban gondolkodni, abban a nagy céltalanságban, amit maguk körül látnak, és ami miatt a drogok is terjedőben vannak. Látniuk kell, hogy érdemes tervezni, eljutni valahonnan valahová, szakmát tanulni, hiszen a legtöbben nyolcadik után már kimaradnak az iskolából – mondta Kóródi Szidónia. – Ez segít megérteniük, hogy érdemes egy olyan utat bejárni, akkor is, ha nem látszik rögtön az eredmény. Épp ezért aggódom a tanoda sorsáért.”
Több nyilatkozó felidézte, hogy a polgármester szerint pénzt nyel el az alapítvány, és a támogatásból keveset lát a falu. A polgármester az Indexnek nyilatkozva is többször utalt az alapítvány által megszerzett minisztériumi támogatásra.
Volt, aki szerint a pályázati sikerekkel kapcsolatos féltékenység miatt indult meg a polgármester az alapítvány ellen. Többen is azt mondták: a megfogalmazott célok nincsenek a polgármester ellenére, egyszerűen csak zavarja, hogy nem ő működteti a programokat.
2014 őszén az Emmi elfogadta a Mahájána Alapítvány hatmillió forintos támogatásról szóló beszámolóját. A minisztérium az összeg felhasználásában nem talált kivetnivalót, az alapítvány munkáját rendben lévőnek találta.
A foglalkozások önmagukban kevés eredményt hoznának a rászoruló cigány gyerekek felzárkóztatásában. A Kalina Yvette és Tinó Krisztina által létrehozott alapítvány önkéntes diákokkal és nyugdíjas tanárokkal is együttműködik. Nemcsak Csörögre járnak ki, de délutánonként az általános iskolába – főként Vácra – azokhoz a gyerekekhez, akik a csörögi programban részt vesznek. „A személyes figyelem a legfontosabb, amit ezek a gyerekek tőlünk megkapnak” – mondta Kalina Yvette. A program ezzel nemcsak a cigány gyerekek felzárkóztatását segíti, de az önkénteseket is közelíti a kisebbségiekhez, két oldalról elősegítve az integrációt.
„Nem firtatom az alapítvány anyagi helyzetét. Az a támogatóra tartozik, hogy számon kérje a munka minőségét, főleg, ha felzárkóztatásról van szó – mondta hátrányos helyzetű gyerekek nevelését pedagógusként szintén ismerő Hegedűsné Kripák Ildikó. – De a működést szerződéseknek kell alátámasztaniuk, és ez az alapítvány felelőssége, ahogyan az is, hogy megteremtse a foglalkozások tárgyi és személyi feltételeit. Az önkormányzatnak semmiféle kötelezettsége nincs az alapítvány felé.” A polgármester szerint annak semmi akadálya, hogy házat béreljen vagy vásároljon az alapítvány és ott zavartalanul működjön.
Arra a kérdésre, hogy a program nem szolgálja-e Csörög érdekét, elmondta: ezt nem tiszte megítélni, abban azonban biztos, hogy az önkormányzat azzal is a csörögiek érdekét védi, ha biztosítja a könyvtár zavartalan működését, és felelősen kezeli a rábízott vagyont.
Egyébként pedig a múlt lezárása után nyitottak arra, hogy megvizsgálják a jövőbeni együttműködés lehetőségeit az alapítvánnyal, például a létrehozandó általános iskolában.
Az ugyanis 1980 óta nincs a húsz százalékban cigányok lakta településen, így a falu 260 iskolás gyermeke tíz szomszédos településre – főként Vácra – jár 20 különböző iskolába. Hegedűsné szerint alsós iskolát lehetne létrehozni, és ez jó alap volna az alapítvány működéséhez is, ha sikerül kiemelkedő felzárkóztató programot indítani.
„Az iskola létrehozásához kértem, hogy vessék latba befolyásukat és támogassanak, ha már az Emmitől jelentős támogatást kapnak a működésükre. De ellenzik” – rótta fel a polgármester, aki szerint nincs rendjén, hogy a pestiek akarják megmondani a csörögieknek, hogy mi volna a helyes.
Az alapítvány attól tart, hogy az iskola csak intézményesítené a szegregációt. Aki tudja, elviszi majd továbbra is a gyerekét Vácra, így helyben csak a rászoruló cigány gyerekek maradnának, akinek 10 évesen még nehezebb lenne a felsősök közé beilleszkedniük, amikor mindenképp Csörögön kívüli iskolába kell majd menniük. A polgármester szerint ez tévedés, legjobb cáfolata ennek az öt éve létrejött óvoda, amely azóta is vegyesen működik.
Az óvoda egyébként súlyos vitákhoz vezetett a képviselő-testületen belül. A 2006 és 2010 között már polgármesteri posztot betöltő Hegedűsnét kétszer fel is függesztette pozíciójából a testület a hónapos csúszással elkészült óvoda megépítéséhez szükséges pénz kezelését vitatva, ám semmilyen hatósági vizsgálat nem igazolta, hogy a polgármester szabálytalanságot követett volna el. Azt sem bizonyította semmi, hogy a polgármesternő tarkón vágta volna az egyik képviselőnőt, aki nehezményezte, hogy felfüggesztése idején papírokat akart kivinni Hegedűsné a polgármesteri hivatalból.
„Most már sajnáljuk, hogy megelégedtünk a szóbeli megállapodásokkal, de hát nem gondoltuk, hogy ez fog történni” – mondta Tinó Krisztina. Szerződést csak arra az időre kötöttek az önkormányzattal, amikor támogatást kaptak a minisztériumtól, így volt lehetőségük arra, hogy fizessenek bérleti díjat. „Ha már támogatott minket az önkormányzat azzal, hogy helyet adott, természetesnek találtuk, hogy külső forrásból mi is hozzájárulunk, amikor tudunk. Ez csak szerződéssel lehetséges, hiszen a pénzzel el kell számolnunk. Egy jó szándékú gesztusról van szó, most ezt fordítja ellenünk a polgármester” – mondta Kalina Yvette, a Mahájána Alapítvány alapítója.
„Megválasztása után novemberben leültünk Ildikóval, hogy megbeszéljük a folytatást. Nem emelt kifogást, nem kérte, hogy foglaljuk szerződésbe az együttműködést, sőt, amikor felajánlottuk, hogy fizetünk bérleti díjat, elutasította” – állítja Tinó Krisztina, aki szerint a polgármester csak órára lebontott programot kért a foglalkozásokról. „Ez nem iskola, ilyen órarendet nem tudunk adni, de leírtuk, hogy mivel foglalkozunk, és mik a céljaink. A polgármestert többször hívtuk, hogy jöjjön el, de egyszer sem nézte meg a foglalkozást.”
„Nem engedjük el Yvette-éket, nagyon ragaszkodunk hozzájuk, a gyerekek oda vannak értük” – mondta Berki Roland, aki az egyik legaktívabb tagja a helyi szervező közösségnek. Az ő családjánál folyik most az udvarban a biobrikett gyártása is. „Ha kell, itt lesznek a foglalkozások az udvaron, meg bent a házban, de nem mondunk le róluk, bárhogy is döntsön az önkormányzat, meg az állítólag a mi érdekeinket képviselő CKÖ. Milyen képviselet az, ha csak ellenünk dolgozik?” – mondta felháborodva a szervezetről, amelyet egyébként az ő unokatestvére vezet, hogy egy újabb szappanoperaszerű elem legyen a történetben.
Az alapítványt nem kell győzködni. „A polgármester azt mondja, megszűnt a tanoda. A legutolsó könyvtári foglalkozáson volt 15 gyerek” – mondta Kalina Yvette, aki közgazdászként munkatársaival 1990-ben létrehozta a ferencvárosi Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumot és Szakközépiskolát, ahol az alapítvány mellett jelenleg is dolgozik. „Mindenkinek érdeke, nemcsak a program résztvevőinek, de minden csöröginek és szélesebb értelemben a társadalomnak is, hogy ilyen foglalkozások továbbra is működjenek. Ha kell, hétről hétre másnál leszünk, de ott maradunk, nem akarunk eljönni.”