Hogyan kell nekifogni? Miért estek neki a nemzeti konzultációs plakátoknak? Milyen módszer a leghatékonyabb? Nem túl veszélyes? Plakátrongálók névvel és név nélkül elmondták az Indexnek, mit, miért és hogyan csináltak. Az egyik legfőbb tanulság, hogy a diszperzit és a seprűnyélre tűzött teddy henger egy igen jó módszer, a koton kevésbé.
Az óriásplakátok átfestése, letépése egészen mostanáig egy szűk réteg szórakozása volt, a társadalom legnagyobb része nem csak hogy nem csinált ilyesmiket, de nem is gondolt a témára. A sikeres kormányzati propaganda tette tömegsporttá a plakát deface-elést, amellyel kapcsolatban még mindig sok tévképzet, és megválaszolatlan kérdés kering.
Négy akció résztvevőivel is beszéltünk, hogy megtudjuk, hogyan néz ki belülről az idegengyűlölő plakátok megdolgozása.
A legjobban elhíresült akció az Együtt-aktivistáké: Zentai Andrást és öt társát vették őrizetbe a rendőrök a hétvégén, hogy a kiadott papírokból aztán kiderüljön, hogy a rendőrség központi utasításra álruhás nyomozókkal figyeltetett több menekültellenes plakátot.
Az akció: „A BL-döntő után vágtunk neki a városnak, különösebb terv nélkül. A Városligetben, a Gundelnél találtunk egy plakátot, amit két darabban le tudtunk tépni. Éjjel fél egy volt, a környéken nem láttunk rendőröket, de aztán kiderült, hogy a közelből figyeltek minket.”
Miért tették? „Politikai véleménynyilvánítás volt, nem értettünk egyet a kampány üzenetével, az idegenellenességgel.” „Az Y-gen egyesület ügyvivője vagyok, amely az Együtt ifjúsági partnereként működik, de nem a szervezet felhívására, hanem magánemberként tettem, polgári engedetlenségi akcióként.”
Milyen módszerrel dolgoztak? „A plakát derékmagasságban volt, az alsó fele fel volt pöndörödve, úgyhogy két darabban könnyen le tudtuk szakítani.”
Mennyire volt veszélyes? „A helyszínen nem láttunk rendőröket, de amikor elsétáltunk, és már a plakáttól messze jártunk, két civilruhás rendőr jelent meg a Ligetben, akik közölték velünk, hogy szabálysértést követtünk el. Hamarosan megérkezett egy rendőrautó, és már heten vettek körül minket. Az igazoltatás közben hallottuk, hogy a rádiójukon egy késeléses esethez hívják őket, az egyik rendőr viccesen meg is jegyezte, hogy ők amúgy ilyen ügyekben szoktak nyomozni. Ekkor lett világos, hogy itt nem egyszerű rendőrök intézkednek. A telefonjainkat szétszedték, ellenőrizték, hogy nem köröznek minket, majd az adataink rögzítése után elengedtek minket, mondván nem szükséges az előállításunk.
Öt perccel később, a park másik végén aztán újra megjelentek, hogy mégis bevisznek minket. A zuglói rendőrkapitányságon már sokkal szigorúbb volt a helyzet, érezhető volt, hogy meg akarnak leckéztetni minket. Egy órát várakoztattak minket a folyosón, ránk szóltak, ha egymással akartunk beszélni, vagy zsebre tettük a kezünket.
Aztán egyenként fogdába zártak minket, amiben csak egy fapad volt, semmi más. Elvették a cipőfűzőnket, övünket, óránkat, és reggelig azt sem tudtuk, miért tartanak benn minket. Engem fél nyolckor hallgattak ki. Elmondtam, hogy előre eltervezett politikai akció volt. A kihallgatás után kaptuk meg azokat a jegyzőkönyveket, amelyekből egyértelmű volt, hogy a rendőrség operatívan figyelteti a plakátokat.”
A társaság ellen szabálysértés miatt indult vizsgálat.
Az akció: „Tapasztalatból mondom, hogy a diszperzittel töltött koton nem jó módszer. A koton visszapattan a plakátról, és már a földön szakad ki. Második alkalommal egy olyan társasághoz csatlakoztam, akik teddy hengerrel, vödrökkel, létrákkal járták a várost. Egy plakátot így néhány perc alatt le lehet festeni.”
Miért tették? „Nem is csak a plakátok dühítettek fel, hanem az is, hogy még a rendőrség is ilyen ügyekkel foglalkozik.”
Milyen módszerrel dolgoztak? „A diszperzit és a seprűnyélre tűzött teddy henger a jó módszer. A legtöbb plakát magasan van, a felső betűket nem is nagyon tudtuk befesteni.”
Mennyire volt veszélyes? Nem láttunk rendőröket. Az egyik plakátnál viszont megjelent egy fekete lány, hogy lefotózza a plakátot. Remélem, hogy jól esett neki az akciónk.” „A plakátok elhelyezkedéséről terjedő interaktív térkép egyébként nem pontos, több olyan plakát is volt, amelyet már átfestettek, pedig érintetlennek volt írva.”
Kalocsai Kinga tudatos polgári engedetlenségi akcióként tépte le az egyik plakátot, hogy társával aztán jelentkezzen a rendőrségen.
Az akció: „Fényes nappal mentünk ki a Podmaniczky utcánál elhelyezett plakáthoz. A plakát alja kevésbé erősen volt leragasztva, úgyhogy a nagy részét kézzel le lehetett tépni. Öt-hat perc alatt végeztünk. Aztán bementünk a rendőrségre.”
Miért tették? „Polgári engedetlenség volt, mert hazugnak, mocskosnak és undorítónak tartottuk ezt a kampányt. Azért jelentettük fel magunkat, mert ez a politikai akció része volt. Vállaltuk a véleményünket és a következményeket is”
Milyen módszerrel dolgoztak? „Létrával másztunk fel a plakát előtti falra, ott már könnyen meg lehetett állni. A plakátot nagyjából letéptük, aztán összeszedtük, és zsákba raktuk a szemetet.”
Mennyire volt veszélyes? „A környéken kevés járókelő volt, nem is törődtek velünk. A hatodik kerületi kapitányságon nagyon meglepődtek, amikor magunkat feljelentettük. Mutattuk nekik a fotókat, és a zsákban a plakát darabjait. A rendőrök kedvesek és precízek voltak. Felhívták a plakátos céget, ők mondták, hogy 20 ezer forint a kár.”
A rendőrök a helyszínen ellenőrizték, hogy nem sérült-e a plakát kerete, majd közölték: az ügy szabálysértés, de nem biztos, hogy lesz belőle eljárás.
Szalai Balázst barátai értesítették, hogy Szegeden szerda reggel kiragasztották a plakátokat. Néhány órával később egy barátjával már a helyszínen volt.
Az akció: „Szerdán délelőtt mentünk ki a Budapestre vezető út mellé kihelyezett plakátokhoz. Hat plakát volt egymás mellett. A szöveget átfestettük, a tetejére pedig odaírtuk, hogy Szégyen, vagy hogy Szeged ilyet nem kér. Egy óra alatt végeztünk.”
Miért tették? „Undorító ez a kampány. Ezek nem mi vagyunk. Tudom, milyen sorsuk van a menekülteknek, januárban a barátaimmal jártunk ki a határra, hogy teát, élelmet vigyünk a menekülteknek, segítettünk melegen tartani a gyerekeket. Semmilyen pártnak nem vagyok a tagja, saját szervezésben tettem ezeket is.”
Milyen módszerrel dolgoztak? „Festékkel, és ecsettel dolgoztunk. Gyorsan ment, egy plakátot 5-10 perc alatt festettünk át.”
Mennyire volt veszélyes? „A környéken kevés ember jár csak, de az autókból biztattak minket, és a két-három gyalogos is pozitív volt, támogatóan intettek.”
(Az ügy szerdai fejleménye: Szalai Balázst is bevitték a rendőrök.)