Az országgyűlés kedden eltörölte az ügyvédi irodák pénzügyi beszámolóinak kötelező közzétételét, pedig a rendelkezés annyira új volt, hogy a bevételeket első alkalommal most, június 1-jén kellett volna publikálni. A fideszes politikusok szerint a visszalépés az ügyvédi kamarák sikeres lobbimunkájának köszönhető. Az országos és a budapesti kamara vezetése viszont azt állítja, ők nem kezdeményeztek semmi ilyesmit, sőt: örültek volna, ha nyilvánosságra kerül, hogy kik kapják a nagy állami megrendeléseket. Közben a képviselők úgy szavazták meg a változtatást, hogy nem tudták, mire nyomnak igen. Még maga a KDNP-s előterjesztő sem volt tisztában azzal, mi van a saját módosítójában. Mint kés a vajon, úgy ment át bizonyos, a nyilvánosságtól félő ügyvédi irodák akarata a teljes magyar törvényhozáson.
3100 fővárosi ügyvédi iroda időre beküldte a 2014-es bevételeiről szóló beszámolóját az ügyvédi kamaráknak, hogy azok az alig néhány hónapos törvényi kötelezettség alapján közzétegyék honlapjukon. A parlament azonban váratlanul módosította a törvényt.
A június 9-i salátatörvény elfogadásával a közzétételi kötelezettség megszűnt. A nyereséget és a kifizetett osztalékokat is tartalmazó beszámolókat egyébként június 1-jéig kellett volna leadni, és ezt követően lehetett volna megtudni, hogy mennyit kerestek például az ismert fideszes (például Papcsák Ferenc) és más pártokhoz tartozó ügyvédek, vagy a kormányzat kedvenc irodái.
A visszamódosítás előkészületei fű alatt zajlottak, az egész akcióról csak a módosítás elfogadása után, szerdán jelent meg az első sajtóhír. Az Index információi szerint egyes ügyvédi irodák mégis rögtön a parlamenti szavazás után ostromolni kezdték a kamarákat, azt kérve, hogy a kamara azonnal függessze fel a közzétételeket, és ne várja meg a törvénymódosítás hatályba lépését, kérésüket azonban elutasították. (A Budapesti Ügyvédi Kamarában végül felemás megoldás született, hogy csak az ügyvédi kóddal rendelkező felhasználók nézhetik majd meg a beszámolókat, a külsős érdeklődők nem. Még pár napig azonban elérhetőek a feltöltött beszámolók.)
A magyarnarancs.hu szerdán számolt be arról, hogy a módosítás egy salátatörvénybe került bele, annyira csendben, hogy még a kormánypárti képviselők sem nagyon vették észre, mi készül. A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról címet viselő javaslatot az igazságügyi miniszter terjesztette be május elején, de akkor még a közzététel eltörlése nem szerepelt benne.
A szóban forgó, a bevételeket újratitkosító rész a parlament igazságügyi bizottsági vitája során került bele május 19-én. Érdekesség, hogy a módosítót a tárca hivatalosan nem támogatta, de a Fidesz-KDNP-s tagok megszavazták. Mivel a módosító szövegét akkor, helyben osztották ki, az MSZP-s Teleki László tartózkodott, akárcsak a Jobbik-képviselő Staudt Gábor; Bárándy Gergely (MSZP), Apáti István (Jobbik) és Kész Zoltán pedig nem voltak jelen.
Ezt követően a törvényalkotási bizottságban is átment a módosító, majd a parlamenti szavazáson 135 igennel fogadták el a salátatörvényt: a Fidesz és a KDNP mellett az LMP öt képviselője is támogatta. Az MSZP nemet nyomott, a Jobbik tartózkodott. Úgy tudjuk, a kormánypárti képviselők többségéhez hasonlóan semelyik ellenzéki párt nem volt tisztában azzal, hogy a csomagban ott szerepel az ügyvédi nyilvánosság visszavonása is, ez tehát nem befolyásolta az álláspontjukat.
Schiffer András LMP-frakcióvezető az Indexnek azt mondta, döntően a szükséges jogharmonizációs intézkedések miatt szavaztak igennel. Azt pedig elismerte, hogy az ügyvédi bevételeket újratitkosító rész az ő figyelmüket is elkerülte. Az ügyvédi bevételek nyilvánosságáról egyébként az a véleménye, hogy nem lenne szabad egy kalap alá venni a kvázi alkalmazottként dolgozó ügyvédeket, valamint a nagy multicégeket.
Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa is megerősítette az Indexnek: nem hallott róla, hogy ilyen pont is van a törvényben (amit pártja amúgy elutasított). Elmondta, négy hét alatt ötven-hatvan törvényt löktek eléjük, ő maga több esetében is pártja vezérszónoka volt, de fizikailag is lehetetlen a javaslatokat ebben a tempóban rendesen átnézni. Szerinte ha az előterjesztő nem emel ki egy ilyen fontos részt, nagyon könnyen át tud siklani felette a figyelem.
Bárándy szerint ez az eset is jól mutatja, mennyire devalválja az országgyűlés működését, hogy a kormánypártok által diktált törvényalkotási ütem miatt olyasmiről kell szavaznia a képviselőknek, amiről azt sem tudják, micsoda. Ő maga egyébként az állami kiadás oldaláról fogná meg a szabályozást: szerinte az az érdekes, hogy egy ügyvédi iroda az államtól mennyi pénzt kap, nem pedig az, hogy egy magáncégtől mennyit.
Az eredeti módosító javaslatot Rubovszky György bizottsági elnök jegyezte. Már meg sem lepődtünk rajta, amikor a KDNP-s politikus is azt állította az Index kérdésére: ő egyáltalán nem hallott róla, hogy eltörölték volna a közzétételi kötelezettséget. A következőket mondta:
Én ott tartok, hogy az ügyvédi irodák adóbevallását az ügyvédi kamaráknak meg kell küldeni, és a kamarák nyilvánosságra hozzák azokat. Újabb intézkedésről nem tudok.
Rubovszkyval szemben a Fidesz frakció más, ügyvédi múlttal rendelkező tagjai azonban igenis tudtak a módosításról. Ők viszont azt mondták, azért támogatták az indítványt, mert úgy tudták, az ügyvédi kamarák sérelmezték, hogy a megbízási díjak nyilvánosságra hozatala miatt sérülhet az ügyvédi titoktartás.
Az Index megkereste az országos, és a budapesti ügyvédi kamara vezetőit, de mindkét szervezetnél azt mondták, semmilyen formában nem kezdeményezték az alig néhány hónapos „üvegzseb” eltörlését.
Bánáti János kijelentette: sem az elnökség, sem ő nem foglalkozott ezzel az üggyel. Azt azonban nem zárta ki, hogy az ügyvédtársadalom egyes tagjai ne próbálkoztak volna. Hegedűs László, a budapesti kamara elnökhelyettese szerint a pénzügyek és az ügyvédi titok az két teljesen különböző terület, ezért ő személy szerint támogatta a nyilvánosság ötletét. Ezzel érvelt:
Legalább akkor kiviláglott volna, hogy egyes ügyvédi irodák milyen támogatásban részesültek, és hogy mások meg nem
Az ügyvédi tevékenység az egyik utolsó olyan terület, ahol nem voltak nyilvánosak a bevételek, és ahol homály fedte az egyes cégek, azaz az irodák nyereségét. A homály csak növelte, hogy az Orbán-kormány 2010-ben az egyik első intézkedésével eltörölte az ügyvédi megbízások közbeszerzési kötelezettségét, így még nehezebbé vált az állami megrendelések követése.
Forrásaink szerint a helyzetben drasztikus változást okozó közzétételi kötelezettség nagy felzúdulást okozott az érintettek körében. Volt, aki úgy fogalmazott,
így nem csoda, hogy minden követ megmozgattak, hogy ez a helyzet változzon. Más irodák viszont túlmenve az eredeti kötelezettségen, saját honlapjukon hozták nyilvánosságra az adatokat.