Székesfehérvár közgyűlése a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány indítványára szerdán úgy határozott, hogy a történész-politikus születésének 130. évfordulóján szobrot állít Hóman Bálintnak a Bartók Béla téren. A döntésre a Demokratikus Koalíció és az MSZP helyi szervezetei tüntetésbe kezdtek, Földi Judit és Mihályi Mónika aktivisták pedig a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár oszlopához láncolták magukat.

A nácik és a kommunisták által egyaránt meghurcolt filozófus-akadémikus Kornis Gyula szobrára hatágú sárga csillagot ragasztottak, de az MTI által negyvenfősre saccolt csoportban „Jobbik=Fidesz”, „Hóman Bálint politikailag felelős”, „Hóman Bálint nem példakép”, "Szellemi kútmérgezés” feliratú transzparensekkel is integettek.

Hóman Bálintot nemrégiben rehabilitálta a bíróság, a volt kultuszminisztert 1946-ban a népbíróság életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Hóman börtönben halt meg 1951-ben.

A rehabilitációt a bíróság a Horthy-rendszer mosdatására életre keltett Veritas Történelemkutató Intézet szakértői véleménye alapján mondta ki. Az ítélet kritikusai szerint bár Hóman történészi, sőt kultuszminiszteri érdemeit nem lehet kétségbe vonni. azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nemcsak 1941-ben szavazta meg a hadba lépést, de még 1943-ban is hevesen ellenezte a Kállay-kormány fegyverszüneti tapogatózásait, a nyilas hatalomátvétel után is helyén maradt, sőt, a háború végéig kitartott Szálasi mellett.

A felszólalók egyike „politikai aberráció”-nak nevezte, hogy Hóman szobrát a szélsőjobbra tolódó Horthy-rendszer és a háború elől Amerikába menekülő Bartók Béláról kurzus elnevezett térre fogja kiöntetni Pető Hunor szobrászművész – ehhez egyébként 15 millió forintot kap az Igazságügyi Minisztériumtól. A Fidesz egyébként alig négy éve még maga is aggályosnak tartotta Hóman politikai pályáját.