A Figyelő csütörtöki számában Garancsi Istvánról, Orbán Viktor egyik milliárdos barátjáról közölt portrét. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy Garancsi annyira puritán, hogy azt még elképzelni is nehéz: nincs drága órája, a közértből ebédel (zsemlét, kolbászt), nem vadonatúj az autója, és három csillagos hotelnél magasabb szállókban nem alszik. Igaz, a biciklikben és a pólókban a drágákat szereti.
A vagyonát 1994 és 2001 között a Szenzor-Takarék-Bróker Kft. vezetőjeként alapozta meg, állítólag ki nem állhatja a szervilis embereket, csak az okos, autonóm munkatársakat tűri maga körül. Viszont nem könnyű vele dolgozni, mert magasak az elvárásai. Orbánt a Videoton tulajdonosaként ismerte meg mélyebben.
A lapban van egy interjú is vele, ebből kiderül, hogy Orbán Viktor feleségének még 2009-ben Garancsi szervezett egy születésnapi hegymászótúrát Ausztriába. A túrán ott volt Lévai Anikó és Garancsi mellett Hernádi Zsolt Mol-vezér is. Ekkor „kötélbarátságot” kötöttek, a hegymászásban így nevezik, ha két ember a kötél végén egymásra van utalva. Orbánnal nincs üzleti kapcsolata – állítja, de a kormányfő fia tőle bérel lakást. A híres energiacégről, a MET-ről azt mondja, nem az ő cége, mivel csak tíz százalékban tulajdonos és csak azután szállt be, hogy a MET megállapodást kötött az MVM-mel. Azt viszont elárulta, hogy a MET-es részvényeit oroszoktól vette, de konkrétan nem nevezte meg, kiktől. „Semmilyen üzleti kapcsolatunk nincs” - mondja arra a kérdésre, hogy ő-e Orbán új Simicskája.
A Figyelő Lázár Jánosról is ír. A cikk szerint a kormányfő Lázár véleménye alapján ítéli meg a kormánytagokat, több államtitkár pozíciója veszélyben van, és több jel van arra, hogy a nagy ellátórendszerekhez (egészségügy, nyugdíj) hozzá fog nyúlni a kormány. A lap arra utal, hogy a gazdaságszabályozásért felelős Glattfelder Béla és a munkaügyes Czomba Sándor menesztése várható.
Van egy interjú a Figyelőben a századvéges Lánczi Tamással is, ebből kiderül, hogy a Habony Árpáddal és Arhur J. Finkeltseinnel közös brit cégük politikai tanácsadással foglalkozik majd, a londoni Cityben van az irodájuk, és nagyon magasak a költségeik éppen ezért. Lánczi egyébként a menekültes kampányt sikeresnek tartja.
Nagyon sokba kerülne Magyarországnak, ha „valami csoda és a feltételek könnyítése folytán” megrendezhetné a 2024-es olimpiai játékokat. Nagyjából annyi pénzbe fájna ez, mint a paksi atomerőmű bővítése. Az pedig biztos, hogy a költségeket garantáltan túllépnénk. És hogy mennyi haszna lenne? A lap szerint több mint 3 ezer millárd, amiből 1100 milliárd landolna az államnál, a többi a privát szektorban.
A lap ír az MNB alapítványáról, a Pallas Athénéról. Az alapítvány milliárdos tőkével hozott létre közös vagyonkezelő céget. A vagyonkezelő célja, hogy spóroljon az induló tőkéjét összedobó hat alapítványnak, amelyek összesen 251 milliárd forintot kaptak az MNB-től. Így többek között ingatlanokat is adhatnak-vehetnek.
Arról is olvashatunk a lapban, hogy nem csak a polgári körök tömegmozgalma járja a végét, de a baloldal hagyományos háttérszervezetei is kimúlóban vannak. A polgári köröknek végük, a szerepüket átvette a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fóruma.