A lakhatás biztonsága nélkül nincs szociális biztonság , mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a szegénységgel szembeni küzdelemről szóló budapesti konferencián. Czibere szerint a lakhatás biztonságának első számú értéknek, prioritásnak kell lennie egy kormány társadalompolitikájában, írja az MTI.

A kormánynak ezért minden olyan eszközt meg kell ragadnia, amely egyfelől szűkíti a hajléktalanságba vezető utat, másfelől megteremti a hajléktalanoknak a lehetőséget a visszailleszkedésre a társadalomba. Czibere szerint több társadalmi csoportban jelentősen magasabb a kockázata a hajléktalanná válásnak. Különösen figyelmet kell szentelni a gyermekvédelemből érkező fiatalokra, és a börtönből szabadulókra.

A kormány  a jelenlegi, fejkvóta alapú hajléktalanellátást 2017-től szeretné átalakítani. A cél az, hogy csak addig maradjon a hajléktalanellátásban egy ember, amíg az feltétlenül indokolt. A másik, hogy a szabályozás és a finanszírozás arra ösztönözze a hajléktalanokkal foglalkozó intézmények fenntartóit, hogy szolgáltatásaik a társadalomba való visszatérést segítsék.

Czibere azt mondta: a lakások jelentős része üresen áll, miközben nemcsak a hajléktalanok, de a fiatal pályakezdők is sokan keresnek lakhatási lehetőséget. Vajon hogyan lehet piacilag összeilleszteni a keresletet a kínálattal, tette fel a kérdést az államtitkár. Nem biztos ugyanis, hogy rögtön mindenre állami támogatási, szabályozási rendszert kell keresni, lehet, hogy a piac ösztönzésével is lehet segíteni a lakhatási szegénység csökkenéséhez vezető folyamatokat - mondta Czibere Károly. 

A hajléktalanok lakáshoz juttatása se nem egyszerű, se nem olyan, mint a mesében. Az Index Hégető Honorka-díjas sorozatában számolt be Zsoltról, aki egy saját maga által eszkábált kunyhóból úgy költözhett be egy szociális bérlakásba, hogy azt neki kellett felújítania. Ugyan a bérleti díj nagyon alacsony volt, a falak dohosak és penészesek voltak, és a lakásba a gázt be se lehetett vezetni. 

Korábban arról is írtunk, hogy 2012 és 2014 között 17 072  szabálysértési ügy indult hajléktalanok, koldusok és guberálók ellen. A hatóságok koldulásért, „lakhatási célra” használt közterületért vagy az „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértéséért, és kukázásért büntettek.  Úgy tűnik, az államnak végül többe került a szabálysértési ügyek intézése, mint amennyi bírságot sikerült bevasalni rajtuk az elmúlt három évben.