Nem életszerű, hogy a déli határra tervezett kerítést a honvédség és a rendőrség egymaga meg tudná építeni, hiszen ez egy határvédelmi rendszer, amit valakinek le is kell gyártania. Van egyébként két olyan magyar cég, ami éppen Türkmenisztánban építi a világ egyik legnagyobb „vasfüggönyét”, de egyiküknek orosz háttere van, ezért elég meglepő lenne, ha szerepet kapnának a déli határzár felhúzásában.
Ha magyar magáncégekkel akarná felhúzni a kerítést a szerb–magyar határra az állam, akkor nem kellene sokat gondolkozni azon, kikkel érdemes dolgoznia. Márciusban éppen Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára jelentette be az újabb magyar keleti sikert:
Az egyik az Umirs Europe Kft., a másik a Molaris Kft. A magyar állam az Eximbankon keresztül 1 millió dollárnyi, egy éven belül megtérülő hitelt adott az Umirs Europe Kft.-nek. A türkmenisztáni beruházás egyébként 5,5 millió dollárba kerül.
Az Umirs Kft. 2007-ben alakult, kültéri védelmi érzékelők és komplett rendszerek fejlesztésére, gyártására specializálódott. Elsősorban európai piacra értékesít, de Dél-Amerikába, Indiába, Oroszországba is szállít.
Utóbbi nem meglepő. Az Umirs Kft. ugyanis bár magyar székhelyű, de orosz érdekeltségű cég. Két orosz tulajdonosa is van a magyar tulajdonos-ügyvezető, Szilágyi Zoltán mellett. Az egyik Vlagyimir Savenkov, a másik Andrej Kliujev.
Andrej Kliujev az orosz Umirs elnöke, a cég immáron 15 éve van az orosz biztonságtechnikai piacon, Oroszország és a FÁK-tagállamok egyik meghatározó biztonságtechnikai gyártó-fejlesztő, kereskedő és telepítő vállalkozása. És mint ilyen, az orosz belügyminisztérium, az orosz határőrség és a legnagyobb orosz gázipari vállalat, a Gazprom fő beszállítója.
A cég több szakmai kiállításon lett díjazott Oroszországban és külföldön is, Dohában, Párizsban, Pekingben a kétezres évek elején.
A türkméneknek tervezett határvédelmi rendszer jelenleg a Türkmenisztán és Afganisztán közötti határ ezer kilométeres szakaszán épül. A saját innováció alapját egy jelfeldolgozó központ adja.
A központi egységektől érkező adatok kiértékelését pedig az a szoftver végzi, amit a Molaris Kft. fejlesztett le – így kapcsolódik tehát össze a két cég ebben a projektben.
Egyébként ha arról lenne szó, az orosz testvércég, az Umirs elméletileg simán fel tudna húzni egy 170 kilométeres határvédelmi rendszert is – derült ki, amikor telefonon érdeklődtünk az Umirs penzai központjában. Árat persze csak a konkrét technikai igény alapján tudtak volna mondani, hiszen nem mindegy, mit tud az a kerítés. Azt is megtudtuk a központban, hogy a 4 méteres magasság (ilyen lenne a magyar kerítés) nem számít sztenderdnek (2,5-3 méter az átlag), de azt sem gond megépíteni. Az orosz határon az Umirsnek vannak olyan rendszerei, amelyek 30 kilométeres szakaszt tudnak ellenőrizni, ha ennél hosszabb kell, akkor több rendszert telepítenek.
Ez tehát egy nem túl nagy piac, nincsenek úton-útfélen olyan cégek, amelyek ilyen speciális rendszereket fejlesztenek és adnak el. Éppen ezért kérdés az is, hogy a türkmenisztáni beruházást elnyerő két magyar cég valamilyen formában részt vesz-e, részt vehet-e a szerb–magyar határzár felhúzásában, akár úgy, mint a technológia szállítója.
Ugyan pár napja a kormányközeli Napi Gazdaság arról írt, hogy az állam nem magáncégekkel, hanem a honvédséggel és a rendőrséggel húzná fel a 170 kilométeres határzárat, ezt az értesülést az Index által megkérdezett, katonai biztonságtechnikával foglalkozó szakértők kételkedve fogadták. Szerintük ugyanis valóban alkalmas lehet a hadsereg egy ilyen rendszer telepítésére, de magát a rendszert valakinek le is kell gyártania.
Kérdés persze az is, hogy amennyiben a türkméneknél sikeres Umirs Europe Kft. tudását látná szívesen a magyar állam, NATO-tagállamként szerződhet-e olyan céggel, amelynek orosz tulajdonosai vannak. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik név nélkül nyilatkozó tagja az Indexnek azt mondta: kizárt, hogy olyan projektben, ahol „NATO-kompatibilis” kerítést kell felhúzni, olyan magyar cég dolgozzon, amelynek orosz háttere van. Az orosz háttér ezúttal hátrány lenne, míg a türkmenisztáni beruházásnál kifejezett előny lehetett, azonban ugyanez a Molarisra nem vonatkozik, mert az tisztán magyar cég.
Bár ki tudja, az Umirs honlapján a referenciák között magyar katonai objektum és börtön is szerepel, bár konkrétan nincs leírva, melyik is az. Sőt, az Umirs referenciájában olaszországi határvédelmet is találni.
Kerestük az Umirs Kft. ügyvezetőjét is, hogy érdeklődjünk, előfordulhat-e az, hogy a cég részt vesz a déli határvédelmi rendszer kiépítésében, de egyelőre nem reagáltak a megkeresésünkre. A Molaris Kft.-t is kerestük, a cég honlapján található telefonszám nem üzemel, emailes megkeresésünkre egyelőre még nem válaszoltak.
A Belügyminisztériumnál és a honvédségnél pedig arról érdeklődtünk, hogy a határzár kiépítésénél kizárólag a rendőrség és a katonaság dolgozik-e majd, vagy előfordulhat magáncégek közreműködése is.
A Molaris Kft. cikkünk megjelenését követően válaszolt, Bognár László, a cég marketing igazgatójaa ezt írta:
A szerb-magyar határvédelmi rendszer megvalósításáról mi is a sajtóból értesültünk. Ezen információk alapján csak fizikai kerítés építéséről beszélhetünk, amely nem profilja cégünknek, így abban nem is veszünk és nem is tervezünk részt venni. Amennyiben a jövőben más jellegű határvédelmi rendszerről születik döntés, akkor megvizsgáljuk az abban való részvétel lehetőségét.