A Quaestor soha el nem készült Duna City beruházás helyére álmodta az olimpiai falut a 2024-es budapesti olimpia PWC-s előkészítő tanulmánya. A Duna City volt a bedőlt brókercég legértékesebb vagyontárgya, amelynek eladásából – legalább jelentős mértékben – fedezhették volna pénzügyi hiányokat. Az előzetes letartóztatásban ülő cégvezér, Tarsoly Csaba az ingatlanra hivatkozva lazább elbánást is kért magának a rendőröktől. Azt állította, házi őrizetből irányítani tudta volna a területet érintő sürgős banki manővereket, mert különben a hitelezők elviszik.
A Csepel-sziget északi végén és az azzal szomszédos területeken állnának a főváros által is támogatott 2024-es budapesti olimpiai főbb helyszínei. Ezt javasolja a PriceWaterHouse (PWC) az előkészítő tanulmányában.
A PWC-s tervek szerint az egykori Nagyvásártelep, azaz a Quaestor Duna City beruházása helyén húznák fel a sportolók számára az olimpiai falut.
Az Index információi szerint a 32,5 hektáros telekre a brókercég csődje előtt szemet vetettek, akkor vetődött fel először, hogy az olimpiai vagy valamilyen vízhez kötődő budapesti nemzetközi sporteseményen a sportolók számára készült szállásokat helyezhetnének ide. De ehhez egy új gyaloghidat is építenének.
Tarsoly párhuzamosan tárgyalt a terület sportcélú felhasználásának lehetőségéről a magyar állami szereplőkkel és a korábban megtervezett konferencia- és irodakomplexumról nemzetközi befektetőkkel.
Az már korábban ismertté vált, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter államtitkára a Quaestor bedőlése előtti napokban arab befektetőket vitt a brókercéghez.
Úgy tudjuk, a tárgyalásokról Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa rendőrségi tanuvallomásában is beszámolt. Tarsoly azt állította, hogy a világ 500 leggazdagabbja közé tartozó libanoni üzletember hajlandó lett volna akár 50 százalékos tulajdonrészt vásárolni a Duna Cityben, de végül abban állapodtak meg, hogy egy luxemburgi alapon keresztül megszervezi a projekt teljes finanszírozását.
A Quaestor-vezér teljes meggyőződéssel beszélt a rendőröknek arról, hogy a közel egy évtizede egy helyben toporgó projektből néhány év alatt 1-1,2 milliárd eurós profitot érhetett volna el.
Tarsoly szerint viszont az volt a legfőbb baj, hogy a Duna City Kft.-nek van egy 20 milliós bankhitele, és a Quaestor-csoportnak ennél még nagyobb összegeű hitelei vannak a Duna City Kft. felé, és ha ezekben az ügyletekben nem történnek rövid időn belül lépések, a hitelezők elvihetik az egész ingatlant. Tarsoly a lépéskényszerre való hivatkozással kérte a hatóságokat, hogy engedjék ki a börtönből, és helyezzék házi őrizetbe, mert otthonról meg tudná oldani az ügyet.
A Quaestor legértékesebb projektjét a Gropius ingatlanos céggel közösen indította. Tarsolyék azonban pár évvel később kivásárolták a Duna Cityt, és gigantikus ingatlanprojektetket álmodtak a fejlesztésre egyébként ideális területre. Több nemzetközi ingatlankiállításon díjat is nyert az Erik von Egeraat által tervezett többb százezer négyzetméteres ingatlanegyüttes. A tervezésbe legutóbb a Finta-stúdió is beszállt, mert ekkor már a Quaestor magyarosabb elemekkel próbálkozott. Ekkor került állítólag a tervekbe egy magyar mesterségek háza és egy spirit park, amely a hazai vallásoknak adott volna bemutatkozási helyet.