Június elején még fideszes vezetők sem tudták elképzelni, hogy szóba kerüljön egyáltalán egy kerítés felhúzása a szerb–magyar határon. Mostanra viszont már azt is eldöntötték, hogy hány magántulajdonos földjén fog húzódni a kerítés. Mikor épül? Mennyiből? Meddig lesz szükség rá? Összeszedtünk mindent, amit eddig tudunk a kerítésről.
Bő két héttel ezelőtt még arról beszéltek vezető fideszesek, hogy szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznánk a szerb–magyar határon (Rogán Antal, június 9.). Múlt héten aztán kiderült, hogy a kormány mégiscsak kerítéssel akarja távol tartani az illegális bevándorlókat.
Találgatta is mindenki a pálfordulás okait, Lázár János azzal magyarázta, hogy egy hétvége alatt súlyosbodott ennyit a helyzet. Olyan elméletek is előkerültek, hogy a kormány ezzel csak az EU-s vezetőket vagy a szerbeket akarta lépéskényszerbe hozni, esetleg más országokat akart megelőzni egy fizikai határzár bejelentésével.
Ezen a héten világos kiderült: a kormány nem blöffölt, tényleg elkezdték előkészíteni a kerítés felhúzását. A kabinet annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy még a jövő heti szerb–magyar kormányülést sem várta meg a részletek eldöntésével. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök már jelezte, hogy nem ért egyet a kerítéssel, de diplomáciai szempontból elegánsabb lett volna megvárni ezt az ülést a részletek kidolgozása és ismertetése előtt.
Pintér Sándor belügyminiszter egy hét alatt letette a kormány asztalára a jelentést, hogyan építhető fel 175 kilométeren ez a négyméteres kerítés. Több kérdést is feltettünk a Belügyminisztériumnak, de a tárca a tegnapi Kormányinfón elhangzottaknál többet nem kívánt közölni a tervekről. Összeszedtük, mit is tudunk eddig a kerítésről.
A 4 méter magas kerítés a 175 kilométeres szerb–magyar határon épül meg. A térképen látható, hogy a főként egyenes szakaszokból álló határ szinte teljesen sík terepen fut. A földek nagy része itt mezőgazdasági művelés alatt áll. Kevés természetes akadály van ezen a területen. Egy rövid szakaszon a Gyálai-Holt Tisza és a Tisza a természetes határ a két ország között. A kerítés megépítéséhez a határvonaltól tízméteres mélységben akarja igénybe venni a területet az állam. Ez összesen 5 hektárnyi területet jelent majd. Itt 1200 telek tulajdonosa az állam, 2300 föld pedig magántulajdonban van. Ezeket a földeket kisajátítják, és az állam kártérítést fizet a tulajdonosoknak a földhasználatért.
Lázár János a csütörtöki Kormányinfón elismerte, hogy azt még pontosan nem tudja megmondani, mikor kezdik el építeni a kerítést, és mikor épül fel teljesen. A mérési munkák azonban már javában zajlanak. A Délmagyar számolt be múlt héten arról, hogy elkezdték a geodéziai méréseket a magyar–szerb zöldhatáron. A röszkei Szántó Kovács János utca végében felállított mérőállomásról a határjeleket a lehető legpontosabban meghatározzák, illetve azt ellenőrzik, hogy a határkövek a helyükön vannak-e.
Miután pontosan nem tudni, milyen kerítés épül, a költségekről is csak nagyvonalú becslések vannak. Lázár János nemrég 20-25 milliárd forintra becsülte a költségeket. A kormány első lépésben már döntött 6,5 milliárd forint elkülönítéséről, ami az anyagbeszerzéséhez szükséges. Varga Mihálynak augusztus 1-jéig kell gondoskodnia a további költségek előteremtéséről. Ezt a pénzt a költségvetés általános tartalékából különítik el, amelynek 60 százaléka az év második felétől, azaz július 1-jétől használható fel. A költségekbe nemcsak az építést kell beleszámolni, hanem a 2300 magántulajdonú telek tulajdonosainak kártalanítását is.
Egy ilyen kerítésnél két fontos szempont van:
Biztos, hogy ebben az esetben kerítés alatt nem a szomszéd veteményeskertjét elválasztó egyszerű dróthálóra kell gondolni, az ugyanis aligha tart vissza bárkit. A börtönökben úgynevezett expandált lemezből készült, nagyon erős kerítéseket alkalmaznak, amelyeket panelekből lehet megépíteni. Ezeknek néha olyan kicsik a rései, hogy még az ember ujjai sem férnek be közé, így nem is lehet belekapaszkodni a mászáshoz. Ez a kerítés azonban elég drága lenne.
Sokszor szó esett a NATO-kerítésről vagy NATO-drótról, ami a tekercsben futó szögesdrótot jelenti. Ennek megközelítése, átmászása és átvágása igencsak nehéz művelet. NATO-drótot általában a drótkerítések aljára és tetejére szoktak tenni, de a bolgár–török határon ilyen tekercsekből áll szinte az egész kerítés.
Bár két, vasfüggönyépítésben igencsak járatos magyar cég is van, az eddigi nyilatkozatok alapján az állam maga akarja megoldani ezt a feladatot. A kerítést valószínűleg a honvédség és a rendőrség fogja telepíteni. A Blikk szerint a kerítés elkészítésében rabok is részt vehetnek. Ők nem a terepen dolgoznának, mert az őrzésük sokba kerülne, hanem az elemek hegesztésébe vonhatják be őket. A kormány munkacsoportot hoz létre, hogyan lehet megoldani a dolgot. Azt az Index is kíváncsian figyeli majd, melyik cégtől szerzik be a kerítéshez szükséges oszlopokat és dróthálót.
A kerítés önmagában kevés a teljes határőrizethez. Egyes szakaszokon kamerákat is kell telepíteni, és ahogy eddig, ezután is alkalmazni kell az éjjel-nappali hőkamerás felügyeletet. A kerítés folyamatos készenlétet is igényel. Ha valahol átjutnak rajta, rövid időn belül oda kell érniük a határrendészeknek. Azt csak csendben jegyezzük meg, hogy a rendőrség a zöldhatáron kerítés nélkül is elfogta az illegális határátlépők 97 százalékát.
A pénz mellett törvénymódosítások is szükségesek a kerítés építéséhez, fenntartásához és ellenőrzéséhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a kormányülés szünetében nem nevezte meg pontosan, milyen jogszabályokra gondol. De a kormány felkérte a Fidesz- és a KDNP-frakciót, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy még a nyáron, újabb rendkívülis üléseken gyorsítva fogadhatják el ezeket a módosításokat.
A kerítés magyar területen fog húzódni, vagyis az a menekült, aki a kerítés tövébe ér, már magyar földön lesz. Giró-Szász András kommunikációs államtitkár azt mondta: a menekülteket simán visszafordíthatják Szerbiába. Épp azért módosítja most a törvényt a parlament, hogy kimondja: Szerbia a menekültek számára biztonságos ország. Ha pedig egy migráns átmászik a kerítésen, vagy átvágja azt, esetleg alatta akar átkúszni, törvénysértést követ el, a magyar hatóságok így eljárást indíthatnak ellene tiltott határátlépés miatt. Ha a bolgár–török határon álló kerítéshez hasonló szerkezetet építünk szögesdróttekercsekből, akkor eleve nem lehet majd felmászni az építményre.
A kormány azt ígéri, hogy újabb legális határátkelőket nyit a 175 kilométeres szerb–magyar határon. Aki nem biztonságos országból érkezik, az ezeken a pontokon is beléphet, és menedékjogot kérhet. Más kérdés, hogy ha például Észak-Irakból egy jazidi menekült eljut a magyar–szerb határig, annak a magyar kormány álláspontja szerint több biztonságos országon keresztül, így Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián át kellett jönnie, így a befogadása nem a mi feladatunk.
A kormány következetesen ideiglenes kerítésről beszél, amelynek célja az éppen most felfutó menekültáradat megakadályozása. Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn a parlamenti meghallgatásán azt mondta: belátható időn belül megszűnhet a kerítés. Trócsányi szerint „most néhány hónapról van szó, amit meg kell oldani”, de ha nem lesz rá indok, a kerítést értelmetlen lesz fenntartani. Ehhez képest elég nagy ráfordításnak tűnik a rendszer telepítésének 20-25 milliárd forintos költsége.