LMP-s politikusok perelték be Starsbourgban a magyar államot a parlamentben alkalmazott szankciók miatt. Az európai bíróság első fokon már az ellenzéknek adott igazat, a magyar állam azonban fellebbezett, és a mostani tárgyalás érdekes érvekkel próbálták alátámasztani, hogy kiszámítható Kövér László büntetési gyakorlata.
A magyar parlamentben alkalmazott büntetési gyakorlatról tárgyalt szerdán az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi székhelyű bírósághoz még évekkel ezelőtt az LMP fordult, ugyanis túlzónak, szigorúnak, kiszámíthatatlannak tartották Kövér László büntetési gyakorlatát.
Mint ismert, a házelnök évek óta előszeretettel ró ki pénzbírságot az ülésteremben szerinte rendetlenkedő képviselőkre. Kizárólag ellenzékiekre, hiszen a kormánypártiaknak nincs okuk ezzel felhívni magukra a figyelmet.
2014. szeptember 16-án első fokon az európai bíróság úgy döntött: megsértette a magyar állam a parlamentben molinózó képviselők szólásszabadsághoz való jogát, amikor fizetésük átmeneti csökkentésével megbüntette őket az akciójukért.
Az ítélet arról az esetről szólt egész pontosan, amelynél
Az államnak ezért fejenként 3000 euró nem vagyoni kártérítést kellene fizetnie a hét képviselőnek, illetve a fizetésük büntetésként elvett részét is vissza kell nekik fizetni.
A magyar állam azonban fellebbezett, és most tárgyalták a dolgot Strasbourgban másodfokon, a bíróság úgynevezett Nagykamarája - mondta az Indexnek Szél Bernadett, az LMP társelnöke, aki személyesen vett részt az ülésen Lengyel Szilvia volt parlamenti képviselővel. Szél azt mondta, ítélet nem született, ám a magyar állam jogászai meglehetősen furcsa érvelést adtak elő a büntetési gyakorlatról.
Az európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárból (Berke Barna) és több jogászból álló csapattól például az egyik bíró megkérdezte, mi alapján minősítő a levezető elnök súlyosnak a rendbontást. Az állam jogászai szerint akkor büntet szigorúan a levezető elnök, ha a képviselő elhagyja a helyét a teremben.
2013 óta lehet megvonni a fizetését azoknak a képviselőknek, akik rosszul viselkednek a parlamentben. A törvény szerint szóbeli cselekményért (például zsidózásért) egyhavi tiszteletdíj harmadát lehet megvonni a képviselőktől, fizikai erőszakért vagy erre való felszólításért pedig akár a teljes fizetését vissza lehet tartani. Büntetés járhat a molinózásért („a szemléltetésre vonatkozó szabályok megszegéséért”) is, és a renitens képviselőknek nem csak a pénztárcája bánhatja az akciókat: ki lehet őket vezetni a teremből, és akár az egész napra eltilthatók a munkától.
Ez azért érdekes, mert éppen hétfőn történt meg legutóbb, hogy Kövér Lászlót felbőszítette, hogy az amúgy helyükön maradó LMP-sek táblákat mutattak fel. Kövér azon nyomban megvonta a szót a felszólaló Szél Bernadettől, az LMP-s politkus később sem fejezhette be a napired előtti felszólalását.
Szél Bernadett szerint az állam jogászai azzal adattal próbálták a bíórságot meggyőzni, hogy nincs probléma, hogy bemutattak egy adatsort. Eszerint 2010 és 2014 között 1632 órát beszélt az ellenzék, a kormánypártok pedig 1288 órát. Csakhogy ennek az adatnak nincs köze ahhoz, hogyan büntet a házelnök.
A bíróság tudni akarta, hogyan emelhet szót egy megbüntetett képviselő a büntetés ellen. Mire az állami jogászok azt mondták, hogy ügyrendi hozzászólással vagy napirend utáni felszólalással (ezek persze nem adnak valódi lehetőséget a tiltakozásra, hisz a levezető elnökön múlik, hogy megadja-e a szót ügyrendi kérdésben, a napirend utáni javaslatra pedig senkinek nem kötelező reagálnia).
Szél szerint önmagán túlmutat majd az ítélet, hiszen "fontos, hogy legyen objektív keretek a házelnök számára".
Jelenleg nem tudni, Kövér László hol áll meg.
Az ítéletet várhatóan fél-egy év múlva hozza meg a bíróság.