Gyöngytyúkvadászatokat lehet tartani szeptembertől Magyarországon, ha átmegy a földművelésügyi tárca új rendelettervezete. Ez megengedné, hogy a baromfiféléket kitegyék a vadászterületre, ahol aztán le lehetne lőni őket. A Semjén Zsolt elnökölte Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint a drága pénzen kinevelt fácánokat lehet védeni a kitett gyöngytyúkokkal, mert érces hangjukkal riasztanak, ha ragadozót látnak. Ha pedig már kinevelik őket, nem lenne jó, ha kárba vesznének.
Módosítani készül a földművelésügyi tárca a vadászati törvény végrehajtási rendeletét, a Kormány.hu-n nemrég megjelent tervezet kulcsa az az újítás, miszerint ezentúl a fácán vadászati idényében a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti a gyöngytyúk (Numida meleagris) „vadászati célú kihelyezését, illetve hasznosítását”.
A vadászati közeget jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a „kihelyezés”, ami egyébként bevett gyakorlat a fácán vagy a tőkés réce esetében, azt jelenti, hogy kizárólag azért tesznek ki a vadászterületre egy állatot, hogy vadásszanak rá, és a lehető leghamarabb elejtsék.
A hatályos vadászati rendelet kimondja: „Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket)". A tervezetben nincs benne, hogy ezt a felsorolást kibővítenék a gyöngytyúkkal. A Vadászkamara Etikai Szabályzata mindenesetre azt mondja, hogy „1.2.A vadász nem tesz kockázatos, messzi – vadászias lő távon túli – és bizonytalan kimenetelű lövéseket. Hasznos szárnyas vadra röptében, nyúlra futtában, nagyvadra - a vaddisznó vagy a sebzett nagyvad kivételével - álló testhelyzetben illik csak lövést tenni.”
Gyöngytyúkkal itthon baromfiudvarokban lehet találkozni, a Numida meleagris (sisakos gyöngytyúk), amiről a rendeletben szó van, ennek a háziasított változatnak az őse. A Szaharától délre nagyon elterjedt, az afrikai vadászatokon megszokott célpont is. A nagyjából másfél kilós, jóízűnek mondott gyöngytyúk fákon fészkel, de ideje nagy részét a földön tölti. Tud repülni, de inkább akkor dönt csak a repülés mellett, ha veszélyben érzi magát, egyébként gyalogolni jobban szeret.
Forrásunk szerint Magyarországon a gyöngytyúk soha nem volt olyan értelemben vadászzsákmány, mint a vaddisznó vagy a fácán, és bár régen elejthető volt, időnként el-elejtettek néhányat, szervezett, célzott gyöngytyúkvadászatok nem voltak. Ő nem tud arról, hogy nyilvános fórumokon, például vadászújságokban vagy konferenciákon lett volna előzménye a dolognak, vadászó ismerősei értetlenül állnak a felvetés előtt.
Az új minisztériumi tervezethez mellékelt magyarázó szöveg a vadászati idények átszabásánál szakmai megfontolásokra, a mai kor vadászati igényeire és szokásaira hivatkozik, de nem tér ki külön a gyöngytyúkok ügyére. Megkérdeztük a földművelésügyi tárcát, milyen előzmény, milyen kezdeményezés vezetett ehhez a döntéshez. A minisztérium sajtóirodája azt válaszolta: a vadászatra jogosultak fogalmazták meg a gyöngytyúk vadásztatásának igényét a szakmai egyeztetés során.
Megkerestük az ügyben a Miniszterelnökségen keresztül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke. Távollétében Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke magyarázta el, miért kell szerintük kihelyezhetővé és vadászhatóvá tenni a gyöngytyúkot. A magyarázatot a következő lépésekben lehet összefoglalni:
Miután rendkívül jól repül és nem lenne szerencsés, ha kárba veszne (jelentős költségei voltak a nevelésnek), indokolt vadászati lehetőségét biztosítani.
Semjén Zsolttól eredetileg szerettük volna azt is megkérdezni, hogy ő személy szerint vadászna-e gyöngytyúkra. A helyette válaszoló ügyvezető elnök szerint ezt tényleg „tőle kell megkérdezni, de engedélyezés esetén a vadászok többsége bizonyára élne a lehetőséggel”.
A földművelésügyi tárca sajtóirodája az Indexnek küldött válaszában arról is írt, hogy a gyöngytyúk vadásztatásnak „korábban voltak hagyományai a hazai apróvadgazdálkodásban”, a tenyésztés és kihelyezés kiegészítő tevékenységként plusz jövedelemforrást jelenthet a vadgazdáknak, és a terv nem ellentétes az uniós madárvédelmi irányelvben, illetve az Európai Bizottság vonatkozó útmutatójában foglaltakkal. A minisztérium szerint a gyöngytyúkok kihelyezése nem jár természetvédelmi, vadvédelmi veszélyekkel sem.
A gyöngytyúkvadászatól megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet is. Az elnök, Halmos Gergő szerint lényeges, hogy a tervezet nem csak a gyöngytyúkokat érinti, mellettük a vadpulykákra és a királyfácánra is ugyanezeket a szabályokat kívánja bevezetni. Ezek mind idegenhonos fajok.
Véleményünk szerint idegenhonos fajok szabadon engedése – még ha ideiglenes is – természetvédelmi szempontból nem elfogadható
– írta az Indexnek a madártani egyesület vezetője. A rendeletbe ugyan belekerülne, hogy ezekből a fajokból „vadon élő önfenntartó állományok nem alakíthatóak ki.”, de Halmos szerint „ez nem kellő elővigyázatosság, mivel hiba csúszhat a rendszerbe”, és számtalan esetben okozta már a kellő elővigyázatosság hiánya idegenhonos fajok elterjedését, ami óriási természetvédelmi és sokszor gazdasági károkat is tud okozni. Az Európai Unió épp tavaly vezetett be új szabályozást az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.
A gyöngytyúkos rendeletmódosítás a tervek szerint szeptember 1-jétől hatályba is lépne.
Gyöngytyúkvadászat Texasban (előjáték)