Mindhárom területen szükség van újabb korrupcióellenes lépésekre, szorgalmazza az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) jelentésében, ami a képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzésére bevezetett intézkedéseket értékelte.
Mint írták, az érintett területeken 2010 és 2012 között fontos jogalkotási reformokat hajtottak végre, és a nemzetközi közösséggel, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetés számos kedvező változáshoz is vezetett. Azonban további lépéseket látnak szükségesnek, ezért összesen 18 ajánlást fogalmaztak meg Magyarországnak.
A törvényhozásra, a képviselőkre vonatkozóan a GRECO nagyobb átláthatóságot sürget. Mivel a lobbizás nincs szabályozva, ezért harmadik felek részvétele sem átlátható ezekben a folyamatokban, ezért a jelentés tanácsolja a parlamenti képviselőkre vonatkozó etikai és magatartási kódex bevezetését, különösen azokra a helyzetekre, ha a képviselők összeférhetetlenséggel találkoznak.
A vagyonnyilatkozatokról azt írják, hogy nem bizonyultak komoly és hatékony eszköznek, mert
Emellett úgy vélik, hogy hiányoznak belőlük az olyan, összeférhetetlenség szempontjából fontos adatok, mint például aktív részvétel érdekcsoportokban, civil szervezetekben. A GRECO ezért azt ajánlja, hogy hozzák ezeket is nyilvánosságra, illetve
Úgy látják, hogy az igazságügyi reformokkal létrejött Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatalom csökkent és egyensúly alakult ki az Országos Bírói Tanács jogosítványaival, viszont további lépések szükségesek. Például felül kellene vizsgálni az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosultságait, amik alapján beavatkozhat a bírójelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba, helyette inkább az Országos Bírói Tanácsot erősítenék. A bírói etikai kódexet méltatják, de konkrétabbnak és határozottabbnak akarják látni, emellett képzéssel is kiegészítenék.
A szigorúan hiearchizált ügyészségben a felettes ügyészek, legvégül pedig a Legfőbb Ügyész utasíthatják a beosztott ügyészeket, ezt pedig hatékonysága ellenére befolyásolható rendszernek tartják. Mint írják, a közbizalomhoz kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen, és annak is tűnjön. Az ügyészség munkájával kapcsolatban megjegyzik, hogy az ügyészség hierarchiája miatt
és ezzel kapcsolatban Magyarországon többet lehetne tenni. Az ügyészekhez köthető fegyelmi eljárásokat is átláthatóbbá kell tenni, és szigorú kritériumok és indoklás mellett kellene a felettes ügyészeknek ügyeket átadni más ügyészeknek, olvasható a jelentésben.
A GRECO szerint
Azt is problémásnak tartják, hogy az új Legfőbb Ügyészt úgy kell kétharmados többséggel megválasztani, hogy amennyiben ez nem sikerül, az addigi marad a posztján. Így ugyanis egyharmados parlamenti többséggel blokkolni lehet az új Legfőbb Ügyész hivatalba lépését.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarországi mentességeket, legyen szó parlamenti képviselőkről, bírókról vagy ügyészekről, az érintett tisztségviselők funkcióihoz mérten kellene csökkenteni. Különben nem lehet hatékonyan megakadályozni a korrupciót.
A K-Monitor azt is hozzáfűzi, hogy a jelentést március végén fogadta el a GRECO, ezért a kormány tudhatta, milyen ajánlásokat fogalmaztak meg, mégis úgy fogadta el az antikorrupciós programot, hogy ezekből alig vett valamit figyelembe. A K-Monitor és más szervezetek által véleményezett tervezetben még több olyan javaslat is volt, amik részben reflektáltak volna a GRECO ajánlásaira is, a végső változatból azonban ezek többsége kikerült, írják.
A mostani GRECO-jelentés alapján a kormánynak 2016 szeptemberéig kell jelentést készítenie, hogy milyen intézkedéseket tett az ajánlások ügyében. A GRECO utána 2017 elején újabb jelentést ír arról, mennyiben felelt meg Magyarország az ajánlásoknak.