AZ OMSZ tanulmánya szerint a komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok (ilyenkor rendelik el a harmadfokú hőségriadót) csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt.

A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. Idén kétszer volt legmagasabb fokú hőségriadó július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót előbb péntek, majd vasárnap éjfélig hosszabbította meg az OMSZ az ország egész területére vonatkozóan.

A tanulmány szerint a harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben, 2050-ig országos átlagban évi 2-9 napos növekedést mutat, míg a XXI. század végére várhatóan átlagosan 12-26 nappal emelkedik a számuk.

Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, ugyanakkor előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények.

Az OMSZ-ban alkalmazott két finomfelbontású regionális éghajlati modell segítségével leírható a hőséggel összefüggő indexek jövőbeli alakulása. A harmadfokú hőségriadós események és a trópusi éjszakák (amikor nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet) számának növekedése 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható.

A hőségriadókat kísérő, de a nedvességtől és széltől is függő meleg éjszakák száma szintén növekedni látszik a jövőben: a következő évtizedekben országos átlagban 9-16 napos, míg a távoli jövőre 35-37 napos növekedésre számíthatunk.