Tehát: NEM záratták be az összes strandot a Velencei tavon, NEM záratták be az összes szabadstrandot a Velencei tavon, csak négy, úgynevezett szabad partszakaszra mondta ki az ÁNTSZ, hogy azok fürdésre alkalmatlanok, ahogy ezt némi félreértés után ebben a cikkünkben tisztáztuk is. És nem a víz minősége miatt zárják be ezeket a helyeket, hanem az engedély nélküli üzemelés, a közegészségügyi feltételek, illetve a vízimentők, elsősegélynyújtó helyek hiánya miatt. Ettől függetlenül ezek nagy területek, több tízezer ember strandolását érintik.
Megnéztük az összes érintett partszakaszt: az agárdi, gárdonyit, illetve a velencefürdőit, amelyekre vonatkozik az ÁNTSZ tiltása. Ezeken a helyeken egyébként a törvény szerint el kell helyezni a fürdést tiltó táblákat, illetve a vízbe vezető lépcsőket is el kell távolítani. Ennek elmulasztása egymilliós bírságot vonhat maga után a terület fenntartójának, üzemeltetőjének, illetve 30 ezerre büntethető az, aki a tiltás ellenére az adott partszakaszon fürdik.
Olyan nagyon sokat nem kell magyarázni a dolgon: a Velencei-tó a környező települések, például Székesfehérvár, illetve a kétmilliós Budapest vonzáskörzetében van, amelyet Budapestről például 40 percnyi kényelmes vonatozással érhetünk el, így nyaranta, főleg hétvégén nagyon népszerű, az agárdi szabad partszakaszon akár 15-20 ezer ember is megfordul egy szombat-vasárnap alatt.
Ennek adna nagy pofont, ha ezeken a szakaszokon tiltanák be a fürdést, mert ki akar a parton feküdni 35 fokban úgy, hogy nem mehet be a vízbe? Azok a fizetős strandok, szabadstrandok, amelyek a környéken vannak nem tudnak ennyi embert fogadni. Az agárdi példánál maradva, a Napsugár strand például körülbelül 4000 embert tud befogadni. Az érintett szakaszok mérete változó: az agárdi nagyon hosszú, a használható partszakasz széles, és rengeteg a parkolóhely. A gárdonyi két szakasz is viszonylag nagy, míg a velencefürdői egy kicsi szakasz egy lépcsővel, vécével. Beszélgettünk parkolójegy-szedővel, büféssel, strandolóval, vécéssel, kölcsönzővel.
Az már Agárdon kiderült, hogy a mellette szabályszerűen működő fizetős strand és ez a szakasz is az önkormányzathoz, illetve egy önkormányzati céghez tartozik: annak fizetnek a büfések, kisboltosok a területért, illetve a cég intézi a parkolódíj beszedését is. Így aztán sokan nem is értették a dolgok sorrendjét: miért jelenti be a szezon közepén egyik este az ÁNTSZ ezen partszakaszok bezárását, miért nem jelezte az üzemeltetőnek (önkormányzat), hogy mi a probléma, hogyan lehetne megoldást találni rá.
A legtöbben persze találgatnak, ezek a találgatások pedig elég széles skálán mozognak. „A fizetős helyek nyomják fel az ingyenes helyeket, mert rontják az üzletet." „Az egész partszakaszt fel fogják újítani, az agárdinál parkosítanak, annak előzménye, hogy elkezdtek szobrokat állítani, talán egész szoborpark lesz." „A bringautat is azért vezették keresztül a parton, hogy itt a fürdőzés megszűnjön." És így tovább.
Hogy mi a különbség a szabadstrand, és a szabad partszakasz között? Az, hogy míg a nyitott partszakaszon elvileg nem lehet fürdeni, a terület tulajdonosa, vagy üzemeltetője szedhet díjat a parkolásért, a vécéhasználatáért, vagy területfoglalási díjat a büfésektől, de belépőt nem. És nem kell elsősegélynyújtó helyet fenntartania, illetve képzett vízimentőt alkalmaznia. Míg a szabadstrandon engedélyezett a fürdés, a lejáró lépcső kihelyezése konkrétan kötelező. Parkolódíjat, bérleti díjat a büfésektől szedhet a tulajdonos vagy üzemeltető, de a vécé használatáért nem. Az előírásoknak pedig ugyanúgy meg kell felelnie, mint egy rendes, fizetős strandnak: vízmintavétel, vízimentő, elsősegélynyújtó hely.
Egy idős pár Székesfehérvárról jár lassan tíz éve ide az agárdi szabad partszakaszhoz fürdeni, nagyon nem szeretnék ha ez a lehetőség megszűnne, de ha így lesz, azt mondják, kénytelenek lesznek a fizetős helyen fürdeni. Egy pesti család a Balatonra indult, de akkora dugó volt, hogy inkább a Velencei tóra jöttek, ahol ugyanúgy ingyenes partot kerestek, ahogy a Balatonnál is ilyen partra járnak fürdeni. Szerintük nonszensz, hogy a szezon közepén találják ki, hogy ezeket, vagy ezeknek egy részét megszüntetik. Helyi fiatalok szerint hamvában holt ötlet a tiltás: a táblák nagyon hamar el fognak tűnni, a lépcsők nagyon hamar vissza fognak kerülni. Példaként említették, hogy éjszaka most sem lehet fürdeni, de például a járőröző rendőrök sem foglalkoznak azzal, hogy természetesen senki nem tartja be ezt a tilalmat.
Az egyik büfében arról beszéltek, hogy azért is elfogadhatatlan ez a döntés, mert ezekről a feltételekről, illetve annak hiányáról évek óta tudnak az ÁNTSZ-nél is. Akik a szezonra bérelnek helyet, azok az egész szezonnal számolnak, úgy rendelnek árut, úgy kalkulálnak a bevételekkel. Ha ezt bőven a szezon vége előtt megszüntetik, az nagyon nagy kiesés ezeknek az embereknek, ráadásul több ember elveszíti a munkáját. Abban viszont nem volt egyetértés, hogy ez tényleg be fog-e következni: volt, aki szerint ez is az internetadó sorsára jut, volt viszont, aki szerint ezt biztos, hogy keresztülverik.
Az egyik, nem közvetlenül a parton működő büfés szerint nagyon rossz ötlet lenne megtiltani a fürdést ezeken a helyeken, hiszen az itt élők túlnyomó többsége évek óta ezekre a helyekre jár fürdeni, de az is igaz, hogy néha olyan állapotok vannak, annyi szemét van a parton, hogy azzal viszont tenni kellene valamit. Leginkább a terület tulajdonosának. De semmiképp sem az a megoldás, hogy megtiltják a fürdést.
Agárdon a most bezárni tervezett partszakasz közvetlen szomszédságában működő fizetős strandot is megnéztük, hogy ott tényleg megvannak-e azok a feltételek, amelyeket az ÁNTSZ számonkért az ingyenes részeken. Az engedélyeket, illetve a közegészségügyi dolgokat mi nehezen ellenőrizhetnénk, de vízimentő kétségtelenül dolgozik a strandon. Ahogy van vízimentőcsónak is, illetve van felszerelt egészségügyi helyiség is. Kicsit kérdezősködtünk, és az derült ki, hogy napi 3-4 olyan eset van, amikor szükség van a képzett egészségügyi szakemberre, ezek leginkább esések, ficamodások, darázscsípések. Amiket viszont, ha a szabad partszakaszon történnek, nincs, aki kezelje. Bár úgy tudjuk, többször fordult elő, hogy az ingyenes szakaszon történt balesethez ment át a fizetős strand vízimentője.
De további különbség a két partszakasz között, hogy a fizetős strandnál bójasort helyeznek ki, kitáblázzák a mélyvizet, ahogy a strand két végét is táblával jelzik. Tavasszal az egész partszakaszt átvizsgálják, a feneket átfésülik, hogy nincs-e valamilyen veszélyes tárgy ott. A szezon előtt az ANTSZ, az önkormányzat, illetve a vízimentők részvételével van egy strandbejárás, ahol mindent ellenőriznek, az ÁNTSZ pedig közben többször is tart ellenőrzést. Folyamatosan figyelik a viharjelzést, ha közeledik egy, kiterelik az embereket a vízből. Ebből egyébként éppen múlt szombaton volt probléma az ingyenes szakaszon: többen a vízben rekedtek, illetve elsodródtak a gárdonyi partszakasz felé, a vízimentők segítségére volt szükség.
De olyan apró különbségek is vannak, hogy a vízhez vezető lépcsőt a fizetős strandon gyökérkefével időközönként átsikálják, hogy a rárakódott algát a csúszásveszély miatt eltávolítsák. Ezt az ingyenes szakaszon senki nem érzi feladatának. Persze erre többen is azt mondták, egy ilyen ingyenes szabad partszakaszon mindenki tudja, hogy saját felelősségére használ mindent. Ha ezt megfelelően kitábláznák, akkor semmi szükség nem lenne a tiltásra. Az idevonatkozó, nemrég megváltoztatott törvény azonban másképp gondolkodik erről.
Hogy mennyire éreztette hatását a tegnap éjszakai, ma reggeli rémhír a szabadstrandok bezárásáról, azt ezen a szombat délelőttön nehéz lemérni. Az elmúlt napok rossz időjárása, illetve eleve a délelőtti időpont miatt viszonylag kevesen voltak a strandokon, de az biztos, hogy a parkolós fiú mellett állva hallottuk, ahogy minden érkező autós első kérdése az volt, hogy akkor most nyitva van a strand, vagy nincs nyitva. A Velencei Korzó és Szabadstrand ki is adott egy közleményt, hogy tisztázzák: ők nem zártak be, az MTI híre pontatlan volt.
Sokakban merült fel a kérdés, hogy az ÁNTSZ által kifogásolt dolgok, feltételek megteremtése mennyi kiadással járna vajon. Nem érné-e meg például az agárdi szabad partszakasznál az önkormányzatnak ezek betartása, egy vízimentő alkalmazása, egy egészségügyi szoba kialakítása. Hiszen a parkolásból illetve a büfések területbérleti-díjából elég sok pénz befolyhat. És azzal pontot tehetne ennek az évek óta húzódó kérdésnek a végére.
A velencei szabadstrand az üzemeltetője ezekre a felvetésekre azt mondta, hogy csak a parkolóból és a büfék bérleti díjából nem lehet kitermelni annyi pénzt, amiből minden előírásnak megfelelően tudnák működtetni ezeket a strandokat. Egy másik működtető azt is kifogásolta, hogy a szezon közepén döntöttek így. Az önkormányzatot így hétvégén nem sikerült elérnünk, de Gárdony polgármestere tegnap a köztévének úgy nyilatkozott, hogy ezen szakaszok bezárása új lendületet adhat a tóparti területek fejlesztésének. A magyar kormány egyébként 15 milliárd forinttal járul hozzá a Velencei-tó partszakaszainak felújításához.
Utóbbi nyilatkozatból úgy tűnik, az önkormányzatoknak nem igazán van ellenére a most meghozott döntés. Annak ellenére, hogy azt az embermennyiséget a meglévő fizetős helyek, illetve az engedéllyel működő szabadstrandok nem tudják mind felszívni: így vagy ezeken a helyeken lesz elviselhetetlenül sok ember, vagy sokan át fognak szokni a Velencei-tóról mondjuk például a Balatonra.
Már persze ha egyáltalán ebben a strandszezonban ez tényleg bekövetkezik: a határozat nyolc napon múlva fog jogerőre emelkedni, és akkor még mindig lehet fellebbezésekkel kitolni a határidőt. Így nagyon valószínű, hogy erre a szezonra ez a rendelet semmi komoly hatással nem lesz, arról nem is beszélve, hogy elnézve ezeket a strandokat, vagy országszerte bárhol a bányatavakat: az embereket a legkevésbé fogja érdekelni az a néhány napig látható fürdeni tilos tábla, amikor egy hétig dolgoznak 38 fokban, majd elindulnak péntek délután strandolni.