A Tárki júliusi közvéleménykutatása szerint nem nőtt az idegellenesség mértéke az országban a tavaly éveleji szinthez mérten, bár csaknem 40 százalékkal továbbra is nagyon magasnak tekinthető, írja az MTI. A rekordmagasság idén áprilisban volt 46 százalékkal, vagyis a nemzeti konzultáció és a plakátkampány ellenére nem nőtt, sőt, enyhén csökkent ez az érték.
A Tárki közleménye szerint a megkérdezettek 39 százaléka vallotta azt az álláspontot, hogy az országba ne tehessék be a lábukat menedékkérők egyáltalán. A többség, 56 százalék mérlegelne a menedéknyújtásról, és csak öt százalék tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni.
Bár az idegenellenesség a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a migránsokról szóló híradások ellenére nem nőtt tavalyhoz képest, az idegenbarátok száma a felére csökkent a mérlegelők javára.
A kutatásból az is kiderült,
a válaszadók fele még a nem létező piréz népcsoport tagjait sem engedné be az országba.
Az arabok még ennél is rosszabbul jártak, őket a mérlegelők háromnegyede utasítaná el.
Az idegenellenesség azoknál volt magasabb a 39 százalékos átlagnál, akiknél a menekülők jelenléte leginkább látható, vagy terhes, vagy akik az idegenekkel szembeni előítéletességük kifejeződésének tarjták őket.
Ide tartoznak
- a dél-alföldiek (53%),
- a Jobbikkal szimpatizálók (54%),
- a rossz anyagi helyzetben lévők (43%),
- a hónapról hónapra élők (43%)
- és akik épp, hogy kijönnek a jövedelmükből (40%).
Az idegenbarátok aránya ezzel szemben azoknál volt magasabb az 5 százalékos átlagnál, akiknél kisebb az esély, hogy menekültekkel találkozzanak vagy értékrendjük nyitottabb az idegenekkel szemben.
Ők a
- nyugat-magyarországiak (18%),
- a felsőfokú végzettségűek (13%),
- azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (17%)
- és a gond nélkül élők (15%).
Érdekesség, hogy a hetente templomba járók 17 százaléka idegenbarátnak vallotta magát. A dél-alföldiek közül viszont senki.