Alig egy hét maradt a szerb–magyar határszakaszon felépítendő kerítés első szakaszának befejezéséig. A 175 kilométerre tervezett NATO-drót (más néven gyorstelepítésű drótakadály – gyoda) a nyilatkozatok alapján jórészt már áll (Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter szerint semmi sem akadályozza az augusztus 31-re tervezett befejezést), de egyelőre nem csökkentette mérhetően az illegális határátlépések számát.
Igaz, az érintett települések vezetése szerint nem is ettől, hanem a szögesdróttal párhuzamosan felhúzandó, három méter magas kerítéstől és a megerősített határőrizettől lehet várni, hogy a Közel-Keletről és Nyugat-Afrikából érkezőket meg lehet állítani az EU schengeni határának szélét jelentő szerb–magyar határszakaszon.
A hosszú hétvégén tiltott határátlépés miatt 6390 embert fogtak el a rendőrök, a Police.hu adatai szerint. Naponta tehát csaknem 1600 embert, ami nem kevesebb, mint amennyit szögesdrót telepítése előtt gyűjtöttek be.
„A település húsz kilométeres határszakaszából öt kilométeren húzódik már a gyoda, további öt kilométeren még csak a drótot tartó vasrudak vannak kihelyezve” – mondta Ásotthalom alpolgármestere. Fackelmann István szerint ez az öt kilométeres szakasz sem jelent akadályt:
A drót alul nincs rögzítve, egyszerűen bottal felemelik, és átmásznak alatta, vagy leplet dobnak rá, és úgy mennek át rajta
– mondta Fackelmann, megerősítve saját tapasztalatunkat, hogy a gyodán könnyű az átjárás. Hiába őrzi a rendőrség, a 24 órában szolgálatot teljesítő járőrök elhaladását kivárva könnyedén átjönnek a határon a menekültek.
Az alpolgármester – aki nagyon fontosnak tartja a kerítést, de korábban is beszélt kétségeiről – kérdésesnek tartja, hogy augusztus 31-ig teljesen készen lesz a drótakadály. Tapasztalata szerint a kormányzati nyilatkozatok sokkal előrébb tartanak, mint ahogyan a katonák mellett rabokkal és közmunkásokkal végzett munka valójában halad, legalábbis Ásotthalmon.
Egyelőre nem is érzi a település, hogy érdemben csökkent volna az itt átjövők száma. Sokkal inkább azt, hogy az embercsempészek bátran mozognak, a település mezőőreit is életveszélyesen megfenyegették, amiről Fackelmann szerint a rendőrségnek is beszámoltak. Ezért újabb emberrel bővítik a mezőőrök állományát, és egy kiképzett kutyát is alkalmaznak, emellett adományokból sikerült egy új autóra is szert tenniük az „öreg Niva” mellé.
Fackelmann nehezményezi azt is, hogy a felelősségre vonás is könnyen kijátszható: tudomása van egy magyarul beszélő olasz állampolgárról, akinél három szíriai menekültet találtak a mezőőrök. Ám mivel pénz nem volt a menekülteknél, nem volt bizonyítható, hogy a sofőr pénzért szállította őket, így a három szíriai begyűjtése után az autóst elengedték a rendőrök.
„Változott a taktika, a pénzt előbb beszedik, utána megbeszélik, hogy hol veszik fel őket” – magyarázta az alpolgármester, megjegyezve, hogy svájci, holland, román rendszámú autók is részt vesznek az illegális szállításban.
Ásotthalomnál nehezíti a helyzetet, hogy a települést érintő határszakaszból nyolc kilométeren át a Dél-alföldi Erdőgazdaság kerítése húzódik, amely az állami társaság 70 millió forintos vaddisznóállományát van hivatva egyben tartani. A kerítés egy része a határ mentén, magyar oldalon folyó Körös-éri-főcsatorna mellett nyúlik el, így ott nincs is elég hely a műszaki határzárnak nevezett kerítés elhelyezésére. Ehhez az erdőgazdaság vadvédő kerítését kéne áthelyezni, ám erre utaló munkálatok nincsenek. Fackelmann elmondása szerint ezen a szakaszon is jöttek át a menekültek, így a társaság már inkább lépcsőket rakott a kerítéshez, hogy minél kevesebb kár érje azt.
Ásotthalomtól keletre, a román határnál fekvő Kübekházáig azonban a beszámolók szerint készen lesz a kerítés, ami egyébként egyetlen lépéssel megkerülhető lesz Románia felől a szerb–román–magyar hármas határon.
Kübekháza felől csaknem nyolc kilométeren már a három méter magas kerítés – a műszaki határzár második szakasza – is épül, Tiszaszigetnél négy kilométeren már az oszlopokat is leverték hozzá, és 2,5 kilométeren a dróthálót is feltették.
A gyoda itt készen áll, leszámítva a Tisza menti szakaszt, ám a település polgármestere szerint az természetes akadály, nem kell tartani attól, hogy ott átjuthat valaki a zöldhatáron. A Gyálai határcsatornánál is elkészült a drótakadály, miután a csatornát kezelő vízművekkel is egyeztettek a kerítés pontos helyéről.
A Ferenczi Ferenc vezette Tiszasziget nincsen benne a menekültáradat fősodrában: idén alig 700 embert gyűjtöttek be illegális határátlépésért. A polgármester szerint viszont nem kérdés a határzár szükségessége: ezzel és
a felélesztendő határvadász századokkal elérhető lesz a cél, hogy megvédjük hazánkat és Európát.
Kívülebb esik a fő vonulási útvonalból a Bács-Kiskun megyei Csikéria is, ahol azonban a polgármester szintén nagyon bízik a kerítés visszatartó erejében. „A drót pillanatok alatt kész lett. De próbálkozók, ügyeskedő csempészek bizonyára lesznek ezután is, ellenük itt van a határőrség és a rendőrség” – vázolta fel a védelmi vonalakat Korbély László. A polgármester elismeri, hogy a szögesdrót még kevéssé befolyásolja az áradatot, de a háromméteres kerítés „már nem olyan, hogy a kisgyerekével a karján átmásszon rajta az ember”.
A migránshullám megállítására szerinte még több évre lesz szükség, de tenni kell a rengeteg meginduló emberrel szemben, mert
nem lenne jó, ha kiszorítanának minket Magyarországról, és felhígítanák az országot.
Hiába készül el a tervek szerint a határzár, a migránsok fizikai távoltartásában bízók nem lehetnek elégedettek, hiszen nem lehet hermetikusan lezárni a határt, feltéve, ha nem akarják a vasúti közlekedést ellehetetleníteni. Kelebiánál és Röszkénél is vasúti sínek miatt kell megszakítani a határt. Az előbbi könnyebb helyzetben van, viszonylag kevés menekült veszi célba a települést, bár így is napi 150-200 embert gyűjtenek be itt a rendőrök.
„Inkább a közmunkásoktól, mint a honvédségtől van információnk, eszerint a gyoda elkészül nálunk a határidőre” – mondta Kelebia önkormányzati képviselője. A kelebiai vasúti állomáson csaknem negyven éven át dolgozó Varga Sándor szerint nem jelent gondot, hogy néhány tíz méteren nincs kerítés a sínek miatt, mert az itt átjövők azonnal belefutnak a határrendészetbe.
Persze, nekiindulhatnak a gyodának is. „Ha a házam köré teszek egy 60 centis kerítést, az nem akadály, csak látványelem. Igazi akadályt majd a kerítés és reményeink szerint a mellé telepítendő határrendészet jelent majd, persze nullára ez sem csökkentheti az illegális határátlépők számát” – ismerte el Varga, aki szerint Kelebiánál egyelőre épp annyian jönnek át, mint eddig.
Röszke azonban már nem mondhatja el ugyanezt. „Eddig sem volt könnyű a helyzet, de az elmúlt két hónapban még tovább erősödött a migrációs tevékenység” – mondta Borbásné Márki Márta. A polgármester szerint a zöldhatáron érkezők nagy része a vasútnál érkezik.
„Már nem csak a külterületeket érintik a migránsok, veszélyeztetik a közrendet és a közbiztonság érzését is, nem is beszélve arról a hatalmas mennyiségű szemétről, ami az utak mentén gyűlik össze, és amit nagy erőkkel kell begyűjtenünk, hogy elfogadható állapotokat tartsunk a területünkön” – sorolta a nehézségeket a polgármester, elismerve, hogy a menekültek részéről semmiféle atrocitásról nincs tudomása. „Ezzel együtt nagy nyomás nehezedik a településre, érthető, hogy ez hatással van az itt élők életminőségére.”
A kormány képviselőitől mind gyakrabban hallani, hogy a menekültek egyre agresszívebbek és követelőzőbbek, ennek azonban kevés jele van. Az sem támasztja alá az agressziót, hogy Röszkénél csak hétfő estig
Az ásotthalmi alpolgármester szerint viszont valóban érezhető a növekvő ellenállás, az úton vándorlók olykor a teljes úttestet elfoglalják, „így a baleseteket az autósoknak csak erős lassítással vagy a teljes megállással lehet elkerülniük”. A leálló autósoktól azt kérik, hogy szállítsák őket Budapestre – állítja Fackelmann.
Röszkén 24 órás megerősített járőrszolgálat van, amely nemcsak a zöldhatáron érkezőket, de a csempészeket is igyekszik kézre keríteni. A polgármester szerint a kerítés elkészültével csökkenhet majd a településre nehezedő nyomás. „Visszatartó ereje lesz, nagyon várjuk, hogy megépüljön.”
Az azonban látható, hogy az augusztus 31-re ígért első szakasz ha készen is lenne, önmagában nem fogja láthatóan visszaszorítani a menekültáradatot. Kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot is, ahol későbbre ígértek tájékoztatást a kerítés építéséről, illetve arról, mit várnak az első szakasz elkészültétől.
Borítókép: Ujvári Sándor/MTI