Én csak azt akarom, hogy kifizessék a pénzemet. Ha a devizahiteleseket nem hagyták az út szélén, akkor engem miért rúgtak az árokba?

– elégedetlenkedett még a tüntetés előtt annak a nagyjából ötven Quaestor-károsultnak az egyike, aki elment az Igazságügy Minisztérium előtt tartott demonstrációra.

A főként nyugdíjasokból álló tömeg egy nyílt levelet akart átadni Trócsányi László miniszternek, amelyben Szakács László MSZP-s képviselőnek írt válaszára hivatkozva követelik a Quaestor-törvény azonnali végrehajtását. Az áprilisi törvényben egy külön kárrendezési alapot hoztak létre, amelyből meg kellene történnie a kifizetéseknek.

Ezt azonban megtámadta az OTP Bank, az Unicredit és a Buda-Cash-károsultak ügyvédje, többek között azért, mert a quaestorosok számára létrehozott alap diszkriminatív az ügyfelekkel, mivel több pénzt kapnak a Quaestor károsultjai, mint más bedőlt pénzintézetek ügyfelei. Mivel más fellebbezési mód nem volt, az Alkotmánybírósághoz fordultak panaszukkal. A kormány – amelyet már az alap létrehozásakor azzal vádoltak, hogy csak a botrányt akarja megfékezni – a panaszra hivatkozva halogatja a kárrendezést. Ezt viszont jogilag semmi nem indokolja.

Az igazságügyi miniszter múlt héten ezt megerősítette Szakácsnak, így a Quaestor-törvény szerinte is hatályos. „Szakmai álláspontom, hogy egy jogállamban úgy van, ha megszavaznak egy törvényt, akkor azt végre kell hajtani” – jelentette ki erre utalva Szakács a csütörtöki demonstráción.

A szocialista képviselő arra kérte Trócsányi Lászlót, hogy álljon ki vele egy közös sajtótájékoztatóra, és mondja el, hogy meg kell kezdeni a károsultak kifizetését, erősítse meg, hogy az alkotmányossági panasz nem halasztó erejű. Azt is javasolta a miniszternek, hogy ha szükséges, vezessék be együtt a módosításokat a Quaestor-törvénybe. „Jövő héten úgy is összeülünk törvényeket hozni és módosítani” – utalt arra Szakács, hogy így minél előbb megkezdődhet a valós kártalanítás.

A képviselő követelését a károsultak több másik ponttal is kiegészítették Trócsányinak címzett nyílt levelükben: az állami kezesség helyett készfizető kezességet akarnak. Ez annyiban tér el a jelenlegi helyzettől, hogy így az állam a befektetési alap teljes állományának kifizetésére garanciát vállal.

Továbbá azt szeretnék, ha Polt Péter nyilvánosan állást foglalna arról, hogy az ügyészség és több érintett szervezet miért bújik ki a felelősség alól. Követelik továbbá azt is, hogy hozzák nyilvánosságra teljes egészében Tarsoly Csaba korábbi Quaestor-vezér „VIP-listáját”, amelyen állítólag több kormánypárti politikus szerepel, akiknek a brókercég vezetője személyesen könyvelte a befektetését. Ennek a listának a létezése kétséges.

Teljes kártalanítást akarnak, nem elégszenek meg a már folyamatban lévő 6 millió forintos kifizetésekkel, a 30 millió forintos plafont akarják, amelyről a törvény is rendelkezik. Továbbá szerintük azt is tisztázni kéne, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter bennfentesen kereskedett, amikor a lakosság tájékoztatása nélkül a Quaestor-Hruria cég öncsődje előtt kivették az állami pénzeket a pénzintézetből.

A tüntetők át akarták adni Trócsányinak a követeléslistát, de azt csak sajtófőnöke, Kaleta Gábor vette át. Amíg a károsultak két küldöttje bent volt, a kint maradók derűsen elviccelődtek azzal, hogy biztos azért maradnak sokáig, mert őket már kifizetik. Ahogy visszatértek, velük együtt kezdődtek újra a „mondjon le”, „fizessék ki” és a „Trócsányi jöjjön ki” rigmusok.

A tömeg követelte Polt Péter legfőbb ügyész felelősségre vonását, aki veje révén személyesen is érintett lehet a Quaestor-botrányban. Eredetileg emiatt a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épülete előtt demonstráltak volna, de azt a rendőrség nem engedélyezte. A szervezők állítása szerint a rendőrség azzal indokolta ezt, hogy a tüntetéssel zavarnák az ügyészség működését és nehezítenék az előzetes letartóztatásban lévők őrzését. Ezzel kapcsolatban megkerestük a rendőrséget is, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.