„Minden anyagi eszköz és jogi felhatalmazás a rendőrség és a Belügyminisztérium rendelkezésére áll, hogy a táborokat létrehozza” – mondta a héten Lázár János a Kormányinfón. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) sajtóosztályát is megkerestük, akik azt mondták: „a létesítés előkészületei folyamatban vannak”, és a befogadó állomások fel vannak készülve a táborok a télre.
A már meglevő befogadó intézmények kapacitása normál állapotban 1500 fő, jelenleg a 2706 fő tartózkodik a Hivatalhoz tartozó befogadó állomásokon. Az állomások felkészültek a téli időszakra is – írta válaszában a hivatal.
Sormáson és Martonfán „új ideiglenes befogadó intézmények kerülnek kialakításra, amelyek 1000-1000 fő ideiglenes befogadását teszik majd lehetővé, a téli időszakban a fűtés biztosított lesz” – tették hozzá azzal, hogy „a két új befogadó állomás létrehozásával nagy mértékben nőni fog a befogadó intézmények kapacitása.”
A BÁH szerint továbbra is helytállóak Pintér Sándor belügyminiszter adatai, melyeket Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére adtak. Ez azt jelenti, hogy helyszínenként 1,8-1,9 milliárd forint költséggel számolnak továbbra is, „ahogyan az a Magyar Közlöny 1545/2015 (VIII. 6.) számú kormányrendeletében 2015.08.06-án megjelent.”
A belügyminiszter válaszában azt is írta, hogy húsz állami ingatlan jöhetett szóba, mivel
az érintett önkormányzatokkal történő egyeztetés jelentősen lassította volna az azonnali és gyors cselekvést.
Hogy szükség lesz-e sokkal nagyobb kapacitásra, egyelőre messze nem biztos, hiszen a kormány épp most vezetné be a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát a magyar jogba egy sor más rendelkezéssel együtt. Úgy tűnik, mindent megtesznek azért, hogy nagy kapacitásbővítésre ne legyen szükség a befogadóállomásokon.
Ahogy az Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján is elhangzott, a kormány a menedékjogról szóló törvényt módosítaná. Összesen tizenhárom törvény módosításával egy ilyen helyzetben speciális eljárásmódokat alkalmazhatnának majd, a rendőrök külön jogosítványokat kapnak, és a katonákat is be lehetne vetni. A BTK-t érintő módosításokról itt olvashat.
A válsághelyzetet a kormány rendeletben rendelheti el az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, ők „kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni” a feltételek fennállását. Ilyenkor a rendőrök még hatósági határozat nélkül is bemehetnének lakásokba illegális bevándorlók után kutatva, "ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak."
A katonák besegítenének a határ őrzésébe, és minden olyan intézkedésbe bevonhatóak lesznek, megállíthatnak autókat, lezárhatnak területeket, őrizetbe is vehetnek, amit a helyzet megoldásához szükségesnek tartanak. Viszont nem vehetik át a rendőrök feladatköreit, hanem őket segítve végzik feladatukat.
A határon tranzitzónákat hoznak létre, melyek csak Szerbia felé nyitottak, Magyarország felé zártak. Ha a migráns a kérelmét „Magyarország területére történő beléptetés előtt”, a tranzitzónában nyújtja be,
Bár a tranzitforgalom jelentős, arról nincs szó, hogy „menekülthordák″ árasztják el az országot, és nem csak azért, mert például a szír menekültek nagy többsége el sem jut, és nem is akar eljutni Európáig. A jobbára átutazó menedékkérők nagy száma ellenére körülbelül 3000 ember az, aki valamilyen védett státuszt kapott, és Magyarországon is él. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalnak tájékoztatása szerint június végén 1763 fő rendelkezett menekültként, 1253 fő pedig oltalmazottként Magyarországon kiadott személyazonosító igazolvánnyal (ettől függetlenül ők el is hagyhatják az országot, így pontosan nem tudni, hányan vannak itt). Ugyanekkor 57 Magyarország által befogadottként elismert személy tartózkodott Magyarországon.
Ma 3000 emberről beszélünk, mi a garancia arra, hogy holnap nem 30 ezerről?
– mondta a Kormányinfón Lázár János. A válaszhoz érdemes a legutóbbi év menekültkérelmeinek elismerési statisztikáit megnézni EU-szerte.
Nos, a garancia Magyarország menekültpolitikája. 2014-ben például 42777 kérelmet regisztráltak, 240 ember kapott menekült-, 236 oltalmazott státuszt. Ez az eljárás befejezését megvárókat nem számítva 10 százaléknál alacsonyabb elismerési arány,
2013-ban ez az adat 18900-ból 173+183 volt. Részletes menekültügyi statisztikákat, grafikonokat korábbi összefoglaló cikkünkben talál, kvízünkben pedig tesztelheti tudását a menekültkérdésről.