1. A menekültválság heti, budapesti eseményeit egy félreérthető német nyilatkozat robbantotta ki. A német bevándorlási hivatal ugyanis azt mondta, hogy félretéve az uniós szabályokat nem küldenék vissza azokat a szír állampolgárokat, akik más EU-s országból érkeznének hozzájuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy tárt karokkal várják őket, mégis alkalmas volt arra, hogy a Németországba tartó menekültek ezt bátorításnak és kvázi szabad kártyának vegyék, és Budapesten azóta is erre hivatkozva akarnak a szabályok megkerülésével nyugatra jutni.

2. A következő hiba az volt, hogy a magyar hatóságok hétfőn - az azóta is hangoztatott és betartatni kívánt törvények ellenére - mindenféle ellenőrzés nélkül kiengedtek egy vonatnyi menekültet Ausztriába, Németország felé. A kormány szerint a német kormány jelezte nekik, hogy néhány száz embert engedjenek nyugodtan. Azóta mindkét fél rájött, és hivatalosan is elismerte, hogy ez rossz ötlet volt, mert pont ez tüzelte tovább a nyugatra vágyó menekülteket.

3. Az előző pont teljesen elcseszett kommunikációja a következő epizódja a Keleti pályaudvarnál kirobbant és napok óta tartó krízisnek. A hétfőn kiengedett vonat után ugyanis a hatóságok bekeményítettek, és onnantól kezdve csütörtök reggelig egy menekültet sem engedtek a pályaudvar területére. De senki nem mondott erről egy árva szót sem a hétfői lazítás miatt teljesen fellelkesült menekülteknek.

Nem volt magyarázat arra, hogy az a vonat miért mehetett ki, és hogy több miért nem mehetett, és azt sem tudta sokáig senki megmondani, hogy van-e értelme várni egy újabb vonat kiengedésére.

4. És ez így volt szerda estig. Akkor jelent meg először egy rendőrségi autó a Baross téren. Ekkor sikerült először arabul tájékoztatni a több száz, egyre fásultabb, türelmetlenebb menekültet, hogy hiába reménykednek, nem fognak tudni vonattal nyugatra menni. Azt is elmondták nekik, hogy menjenek a tranzitzónákba vagy a menekülttáborokba. De ezt akkor már hiába magyarázták azoknak, akik előtte két nappal még láthatták, ahogy pár szerencsésnek a hatóságok asszisztálásával teljesülhetett az álma.

5. Csütörtök reggel újabb csavar következett: a menekülteket az addig szigorú rendőrök hirtelen beengedték a Keleti pályaudvarra, ahol egy várakozó vonatot azonnal meg is szálltak. Később ment az izmozás, hogy szálljanak le, sokan ezt meg is tették, de sokan fent maradtak, és a vonat - a hétfői emlékeket idézve - kifutott a Keleti pályaudvarról. Azt ugyan senki nem tudta, hogy hova megy, de azért az előző napok kormányzati kommunikációjából sejteni lehetett, hogy a hétfői kiengedés egyszeri alkalom volt. A menekültek rövidesen rá is jöttek, hogy nem az osztrák határra, hanem a Bicskére (majd később Győr mellé), a menekülttáborhoz viszi őket a szerelvény.

Mivel megint nem volt megfelelő tájékoztatás, eléggé csalódottak, mérgesek és ellenállóak lettek, azóta is patthelyzet van ott a rendőrökkel: a menekültek nem akarnak a táborba menni, a rendőrök viszont azt akarják, hogy oda menjenek.

6. Nem hagyhatjuk le erről a listáról a MÁV-ot. A hét elején még ész nélkül mindenkinek eladott nemzetközi jegyeket, majd szigorította az eladás szabályait, majd csütörtökre teljesen nonszensz módon a visszaváltás szabályait is, ami tovább fokozhatta a menekültek frusztrációját. Pénzt adtak a vonatjegyért (igaz, sokszor üzéreken keresztül), de mégsem szállhattak vonatra, és a pénzüket sem kapják egyszerűen vissza.

7. Ide tartozik még, hogy hiába látta a kormány és az összes illetékes, hogy a menekültek nem a menekülttáborokban akarnak várakozni sorsuk elbírálásáig,  nem tettek semmit azért, hogy a Keletinél kialakult helyzethez alkalmazkodjanak, és ott próbálják normalizálni a viszonyokat. De az egész válságban a fő probléma tehát a következetlenség, és hogy az illetékesek (kormány, rendőrség, MÁV, különböző hivatalok) nem kommunikálnak rendesen a Keletinél összegyűlt, és napról napra egyre tanácstalanabb menekültekkel. A MÁV csütörtökön azt mondta, ők angolul be szokták mondani a tudnivalókat, de a helyszíni tapasztalatunk az, hogy azért az angolt nem érti a Keletinél állomásozók többsége. Szerda este óta nem is találkoztunk a helyszínen arabul kommunikáló hivatalos emberrel (önkéntesek és civilek próbálkoznak). Hiába vezeti le Orbán Viktor Brüsszelben, Lázár János Budapesten, hogy miért nem mehetnek tovább a menekültek, akiktől a magyar törvények betartását várják, ha ezt nem magyarázza el nekik a saját nyelvükön senki, akkor felesleges azt várni, hogy megértsék és elhiggyék: menekülttáborba kell menniük, mert ez a dolgok rendje, és ott még ellátást is és az aluljárónál jobb körülményeket is kapnak.