A miniszterelnök hétfő reggel a magyar diplomatáknak tartott külpolitikai iránymutatást. Orbán Viktor sok korábbi gondolatát megismételte, viszont kvótakérdésben megengedőbb hangnemet ütött meg, mint eddig.
Korábban határozottan ellenezte az EU-s menekültkvótákat, és kiállt amellett, hogy nem jó ötlet kvóták alapján menekülteket szétosztani Európában. Most viszont azt mondta:
A magyar álláspont nem a kvóta ellen van. Nem zárja ki, hogy lehet beszélni a kvótáról. Az időzítéssel van gond. Amíg nem tudtuk Európa külső határait megvédeni, nem érdemes arról beszélni, hány embert fogadunk be.
Orbán előzőleg azt mondta az Indexnek a kvótákról, hogy érveket akar hallani arról, hogy miért van értelme ennek a javaslatnak. Arra nem válaszolt, hogy bár ő ellenzi a kvótákat, elképzelhetőnek tartja-e, hogy EU-s kvóták alapján Magyarország menekülteket fogadjon be.
Az elmúlt hét osztrák–magyar határnál történt eseményei kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországnak önálló külpolitikát kell folytatnia. Ez azért is furcsa, mert múlt héten Orbán egyeztetett a német és az osztrák kancellárral, a magyar törvényekkel ellentétesen vízum nélkül engedtünk át a határon több ezer menekültet, és közben a németek vélt és valós szándékára hivatkoztunk.
Arról is beszélt, hogy a nemzetközi, szerinte főleg „irányított” sajtótámadások közben nem csoda, hogy elbizonytalanodik a magyar diplomata, és elkezd inkább igazodni. Orbán ezt a műveletet a „lecsatlakozás politikájáként” definiálta.
Orbán a menekültkérdés értelmezésének közepén egyszer csak elővette a magyarországi cigányságot. Azt mondta, hogy az ország történelmi adottsága, hogy együtt él „néhány százezer romával”. A miniszterelnök szerint valaki valamikor eldöntötte, hogy ez így legyen.
De – és Orbán szerint ez fontos – „Magyarország nem kéri, hogy osszuk szét Európában" a hazai cigányságot. Sőt, „amikor elindulnak Kanada felé, arra kérjük őket, hogy maradjanak", mondta. Ez a hasonlat annyiban nem újdonság, hogy a menekültekkel kapcsolatban már év elején mondta, hogy szerinte Magyarországnak nincs szüksége „bevándorlókra”, az ország "rejtett tartalékai" a romák. Ezzel már akkor is arra utalt, hogy Nyugat-Európában többször előkerült az az érv, hogy az iskolázott vagy éppen olcsó munkaerőt képező menekültek, gazdasági fellendülést hozhatnak Európának.
A miniszterelnök hosszasan hangsúlyozta, hogy a menekültek „nem az életükért futnak", amikor Magyarországra érnek. Szerinte, aki elér egy török menekülttáborba, az már biztonságban van. „Egy török menekülttábor valószínűleg nem az álmok netovábbja, de aki ott van,
az már nem az életéért fut
– mondta. Orbán megismételte Kovács Zoltán érvelését, miszerint Görögországban, Szerbiában, Magyarországon nincsen háború, itt biztonságban vannak a menekültek, „nincs értelme tovább menniük”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy aki viszont tovább jött, ahhoz természetesen érzelmileg is viszonyulnak az emberek, legyenek politikusok vagy mások. Szerinte egy „nehéz intellektuális művelet”, hogy az emberek kezeljék magukban ezt a dilemmát. Majd itt ismét azt az érvelést vette elő, hogy az európai vezetőknek nagy felelősségük van abban, hogy idejönnek a menekültek, és nem szeretné, ha emberek azért kockáztatnák az életüket, mert EU-s politikusok a jobb élet reményével kecsegtetik őket.
Az is felmerült, hogy bár Orbán szerint Nyugat-Európában az iszlám természetéről szóló viták zajlanak, a magyar kormány nem akar ilyesmibe keveredni. Orbán hangsúlyozta, hogy megbecsüljük a magyarországi iszlám közösséget, de a kormány nem akarja, hogy megnőjön az arányuk.
Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon.
Még meglepőbb, hogy Orbán szerint az elmúlt tíz-húsz évben Magyarországra betelepült külföldiek, arabok „nem bevándorlók”. „Ezek rendezett emberek” – mondta a miniszterelnök.
Orbán beszéde után az egyik diplomata megkérdezte, mi különbözteti meg a kormány politikáját a Jobbikétól. Orbán azzal kezdte, hogy „az, hogy a kormányt nem érdekli a szélsőjobb". Majd kifejtette bővebben. Úgy tűnik, Orbán követi a Nagy Budapesti Kávéház eseményeit, felelevenítette, hogy mostanában volt Zsidó Kulturális és Sólet Fesztivál a belvárosban.
Az utcán. Az utcán.
Hangsúlyozta, hogy Magyarországon zsidó ünnepeket lehet tartani anélkül, hogy fémdetektoros kapukon kelljen bemenni, és megkérdezzék az embert, hogy „nem vagy-e egy fasiszta állat”. Orbán szerint ez az általános biztonság különbözteti meg őket a Jobbiktól.