Se a fiatalkorúaknak nem jár speciális elbánás, se az ügyük legfontosabb iratait nem fordítják le a migránsoknak: az elfogadás előtt észrevétlenül még szigorítottak egyet a szerb határon lévő kerítésen átjövő migránsok kezelésén. Azzal, hogy kivonják az ő ügyeiket az általános büntetőeljárási szabályok alól, gyorsítanak, de főleg spórolnak, az anyanyelvhasználat jogából adódó költségeket amúgy az államnak kellene állnia. Így viszont uniós jogot sérthet a magyar törvény. A szegedi bíróságot heteken belül elárasztják az ügyek. A bírák között az a hír terjed, hogy konténerekben kell majd ítélkezni a szerb határon.
Megbújtak a 12 oldalas, sűrű törvényszövegben, de fontos következményei lesznek annak a pár módosításnak a migránsügyi csomagon, amelyet elfogadás előtt még keresztülvitt a törvényalkotási bizottság. A 10 különböző törvényt módosító, a „tömeges bevándorlás” kezelésére született salátajavaslatot egy héttel az előterjesztése után, múlt pénteken szavazta meg a parlament, hétfőn kihirdették, és legnagyobb részben jövő kedden, szeptember 15-én hatályba is lép.
Ekkortól fog a magyar Btk. szerint bűncselekménynek számítani
Jövő keddtől minden egyes ember ellen büntetőeljárás indulhat, aki a kerítésen keresztül valahogy átjön Magyarországra. Hogy hányan lesznek, egyelőre lehetetlen megjósolni. Legutóbb, szerdán 3321 migránst fogott el a rendőrség, ennyien jöttek be egyetlen nap alatt illegálisan az országba. Azt még nem tudni, ebből hány embert fog visszatartani az új büntetőjogi fenyegetés.
Akiket nem tart vissza, azokra szeptember 15-től alkalmazni kezdik a határzársértési ügyekre kitalált speciális büntetőeljárási szabályokat, amelyeknek a célja – ahogy a törvényjavaslathoz tartozó indoklásban áll – , hogy a perek „minél hamarabb érdemi döntéssel végződjenek”. Az összes ilyen ügyben a Szegedi Járásbíróság és Törvényszék fog ítélkezni.
A gyors ítélkezést célzó külön szabályok közül a legfontosabbak:
Úgy tűnik, a salátatörvény elfogadása előtt valaki még egyszer végiggondolta, mi állhatna esetleg a rohamtempójú ítélkezés útjába. Az egyik ilyen akadály az lett volna, hogy a fiatalkorúakra más eljárási szabályok vonatkoznak, mint a felnőttekre. Vannak plusz feladatok, például környezettanulmányt kell készíttetni róluk, vagy – ha a törvényes képviselővel gond van – eseti gyámot kell kirendelni. Márpedig a papírok nélkül érkező migránsoknál egyáltalán nem egyszerű megmondani, hogy ki a 18 alatti, és ki nem. Vitás helyzetben orvosszakértőt kell kirendelni ennek eldöntésére, ami önmagában időbe telik, és ehhez jött volna még hozzá a fiatalkorúak ügyeinek várhatóan lassabb menete.
Ha a kerítésen átmászó migránsnak nyoma vész ("ismeretlen helyen tartózkodik"), akkor az eljárást meg kell szüntetni. Hogy ezt elkerüljék, aki ellen meg tudják indítani a büntetőeljárást, azt valószínűleg kényszerintézkedéssel fogják sújtani, hogy ne tudjon eltűnni. Az ő esetükben a törvény szerint elsősorban házi őrizetet kell elrendelni, és azt a menekülttáborban kell majd végrehajtani. Az indoklás szerint ez a családok védelmét is szolgálja.
A törvényalkotási bizottság módosítója az egész problémacsokrot egy huszárvágással oldotta meg: egyszerűen betoldották a törvénybe, hogy ezekben a határzárral kapcsolatos ügyekben a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályai „nem alkalmazhatóak”. Ezzel a 18 alatti migránsokat kivonták a különleges védelemre, figyelemre szorulók köréből, ami a magyar fiatalkorúakat megilleti a bíróságok előtt.
Ugyanezt a technikát alkalmazták akkor is, amikor az utolsó pillanatban (a törvényalkotási bizottság vegyes módosító javaslatának részeként) besuvasztották a törvénybe, hogy a büntetőeljárási törvény két másik fontos rendelkezését sem kell alkalmazni a migránsok ügyeiben: nem kell lefordítani nekik sem a vádiratot, sem az ítéletet.
A törvény egyébként ezt kötelezően előírja, ha a vádlott nem érti a magyar nyelvet. Ezt diktálja a büntetőeljárások egyik főszabálya, miszerint
a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány
és mindenki az anyanyelvét használhatja vagy más, általa ismert nyelvet.
A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010-es EU-irányelv szerint
"a tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak ésszerű időn belül megkapják mindazon iratok írásbeli fordítását, amelyek lényegesek annak biztosításához, hogy képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat, továbbá a tisztességes eljárás garantálásához".
Az irányelv egészen világossá teszi, hogy a lényeges iratok közé tartozik a vádirat és az ítélet. Az új magyar törvénymódosítás ezzel megy szembe.
A kötelező fordítás eltörlésével nemcsak időt spórolnak: rengeteg pénzről van szó. Az anyanyelv használatának jogából adódó költségeket az államnak kell viselnie, nem a vádlottnak. Még a szlovák milliomos, Rezesova ügyében is Magyarország fizette ezt. Az anyanyelvhasználat biztosításához az élő beszédet közvetítő tolmácsra és az írott szövegek fordítására is szükség van.
A tolmácsolás megvonásáról a határzáras ügyekben sincs szó, de a pénz szempontjából ez is a kisebbik tétel. A bírósági tolmácsolásnak nincs fix, rendeletben rögzített ára, a piaci viszonyok alapján dől el, mennyit kér a tolmács, ez függ például attól, mennyire gyakori vagy ritkább a nyelv, amelyet használ. Konkrétumot emiatt nehéz mondani, mindenesetre az óránkénti 10 ezer forintos díj nem szokatlan összeg.
A Szegedi Törvényszék például 2012-ben egész évben összesen közel 6 millió forintot költött tolmácsolásra, jelent meg egy korábbi Délmagyar-cikkben. 476 alkalommal hívtak tolmácsot abban az évben, ez alkalmanként átlagosan 12 605 forintot jelent.
Ez szinte aprópénznek tűnik ahhoz képest, amennyit az iratok fordítása el tud vinni. Tavaly októberben a Debreceni Törvényszék rablás miatt ítélt el 2 algériai vádlottat, az akkori bírósági közleményben benne volt, hogy a másodfokú eljárás során 777 ezer forint bűnügyi költség keletkezett, és ebből csak az elsőfokú ítélet lefordítása 477 ezer forintot vitt el.
Összehasonlításképp: ugyanebben az ügyben az ügyvédi költség csak 24 ezer forint volt. A migránsok pereiben kötelezően kellenek majd védőügyvédek. A kirendelt védő díját a tolmáccsal ellentétben már nem feltétlen az államnak kell állnia. Ha elítélik, azt a pénzt a vádlottal szokták megfizettetni. Kérdés, hogy ezeket az összegeket mennyire tudják majd behajtani az elítélt migránsokon, az viszont biztos, hogy az államnak meg kell ezeket előlegeznie. A kirendelt ügyvédek óradíja most 5000 forint.
A határsértő migránsok ügyeit főszabály szerint külön-külön kell majd tárgyalni. Ha mindenkinek az ügye elképesztő sebességgel, egy órán belül lemegy, akkor – durva becsléssel – 15 ezer forintba kerülne eljárásonként csak a tolmács és az ügyvéd, és akkor a bíróságok egyéb költségeivel még nem is számoltunk. Azzal spórolni fog az állam, hogy ezekben az ügyekben nem lesznek ülnökök a bírók mellett.
"Én kormányülésen százas nagyságrendről hallottam" – mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón arról, naponta hány ügy kerülhet a szegedi bíróság elé.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kedden azt mondta: megnövekedett munkateherrel számol a bírói szervezet, pluszforrásokra lesz szükség, és a kormányzat ebben nyitottnak mutatkozott. Handó röviden arról beszélt, hogy várhatóan növelik a Szegedi Törvényszék létszámát és informatikai eszközökkel is segítik a munkájukat. Részleteket nem mondott arról, honnan és hány bírót fognak kirendelni, őket mikor fogják értesíteni.
Az Index több forrásból úgy értesült: a bírák között az terjed, hogy konténereket visznek a déli határra, és azokban fog folyni az ítélkezés a határzársértési ügyekben.
A Szegedi Ítélőtábla pénteken közleményt adott ki arról, hogy ők is bekapcsolódnak a migrációs ügyek elbírálásába egy 4 fős büntetőtanácsal, és tisztségviselőik is be fognak segíteni. "Az ítélkező tevékenység feltételeinek kialakítása folyamatban van" - írták.
Az OBH egyelőre ezt nem erősítette meg, a hivatalnak küldött kérdéseinkre várjuk a választ, amint megérkezik, cikkünket frissítjük majd.
Az OBH honlapján közzétett statisztikák szerint a Szegedi Törvényszék egészére 2014-ben összesen 50 592 ügy érkezett. A helyzet jobb volt kicsit, mint az előző évben, ez a 2013-as mennyiség 74,6 százaléka volt. Szegedre került az ország összes ügyének 3,5 százaléka. Összehasonlításul: Nyíregyházára 6,1, Miskolcra 6,8 százalék került, de például Szekszárdnak és Szombathelynek csak 1,5-1,5 százalék jutott.
| 2014-as adatok a büntetőügyek számáról | érkezett büntetőperes ügy | érkezett büntető nemperes ügy (pl előzetes letartóztatásról kell dönteni) | befejezett büntetőperes ügy | befejezett büntető nemperes ügy | folyamatban maradt közvádas büntetőper | ezek közül az 1 évnél régebb óta érkezettek aránya |
| A Szegedi Törvényszék alá tartozó járásbírósági szint | 2726 | 3626 | 3343 | 3553 | 1708 | 41,4 százalék |
| Szegedi Törvényszék mint első fok | 47 | 57 | 54 | 28 | 54 | 48,2 százalék |
Szegedi Törvényszék mint másodfok |
692 | 1411 | 614 | 1422 | 387 | 2,1 százalék |