A röszkei határátkelőnél felállított tranzitzónában néhány bangladesi menedékkérőnek jutott a szerencse, hogy bekerülhetett a szigorított szabályok alapján lefolytatott menedékkérelem elbíráslások első körébe.

A helyszínen lévő riporterünk a három órás eljárás lezárulta után találkozott velük a határon.

Kiutasítás egy kis extrával

A két férfit láthatóan megkavarták az események, és nem igazán voltak tisztában azzal, hogy a magyar hatóságok máris elutasították a kérelmüket. A hosszadalmas eljárás során ujjlenyomatot és aláírásmintát is vettek a bangladesiektől, tehát bekerültek az európai nyilvántartórendszerbe. Egy kizárólag magyar szövegezésű határozatot kaptak kézhez, amelyen azzal indokolták a döntést, hogy a kérelmezők biztonságos harmadik országból, Szerbiából jöttek.

A Szerbiával kapcsolatos panelszöveg egész biztosan ez lesz a következő hetekben:

A menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy a kérelmező életét és szabadságát ott nem fenyegeti veszély faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása, valamely csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének.

A végzés szerint a hatóság megvizsgálta, hogy Szerbia a kérelemző szempontjából biztonságos országnak minősül-e. A válasz is megszületett: igen, és ezért azonnal vissza is küldhető.

Magyarul olvasható a papíron az is, hogy a döntés ellen hét napon belül lehet fellebbezni a Szegedi Ítélőszéken. (A dokumentumot a Kettős Mércétől kaptuk.)

A végzésükben az is szerepel, hogy a kérelem elutasításával párhuzamosan ki is utasították őket az országból, amit az országhatárig való hatósági visszakiséréssel kell végrehajtani. A ráadásbüntetés az, hogy a próbálkozásért egy évre kitiltják őket Magyarországról és a schengeni övezetből.

Arra a civil jogászok sem tudtak választ adni, hogy a menekültek hogyan élhetnek a fellebbezési jogukkal, ha közben már kitiltották és kitoloncolták őket az országból.

A röszkei állomáson mikor kifelé jövet a bangladesiek, nem értve, hogy mi van a papíron, kérdezték a rendőröktől, hogy ez a dokumentum jó lesz-e akkor Magyarországra, a rendőrök csóválták a fejüket, és azt mondták nekik, hogy

Croatia, Croatia,

tehát hogy menjenek Horvátországba. 

Mit jelent a schengeni kitiltás?

Úgy tűnik, a menekültek egy év olyan beutazási és tartózkodási tilalmat kapnak a kiutasításuk mellé, ami az egész schengeni övezetre vonatkozik. Iván Júlia, a Helsinki Bizottság jogásza az Indexnek elmondta, mivel ez egy közös fizikai térség, bármely schengeni tagállam dönthet úgy egy adott személy nevét, ujjlenyomatát felviszi egy közös rendszerbe, és megjelöli, mint akinek a beengedése valamiért fenyegetést jelent:

Ezt úgy kell elképzelni, mintha az egyik rendőrörs szívességet tenne a másiknak, és azt mondanák, nem kell kinyomoznotok az ügyet, mi már megtettük.

Ha egy ilyen jelzés felkerül valakinek a neve mellé, azt mindenki látni fogja és csak az az ország veheti le a jelzést, amelyik azt feltette oda.

„Ha a magyarok eljátsszák ezt a kiváló történetet a határon, hogy mindenkire felraknak egy ilyen jelzést, akkor ha ezek a menekültek esetleg valamilyen más úton - például repülőn - megpróbálnának legálisan, vízumért folyamodva bejutni a schengeni övezetbe, elvileg máshol sem engednék be őket.″ - mondja Iván Júlia, hozzátéve, hogy egy civilizált országban azért ha valaki bárhogy megjelenik és menedéket kér, akkor legalább addig beengedik, amíg le nem folytatják azt az eljárást, ami megállapítja, ki ő, és ha nem kap védelmet, akkor hová lehetne visszaküldeni.

A kiutasítás ugyanakkor nincs kőbe vésve, egy adott ország hatósága a jelzés ellenére dönthet máshogy is. Kialakulhat valahol az a gyakorlat is, hogy figyelmen kívül hagyják, viszont ha valaki úgy döntene, hogy legálisan megpróbál bejutni egy schengeni országba, akkor ott mindenki szembesülni fog ezzel a jelzéssel a neve mellett.

Iván Júlia szerint az mérlegelés kérdése, hogy milyen időtartamra utasítanak ki valakit, az egy év a minimum, „korábban a szerb határon a kiutasításokhoz 5-10 éveket is adtak, gondolom most az az irányvonal, hogy egy évben állapítsák meg a beutazási tilalmat" – mondja.