A strasbourgi bíróságon folytatódhat a 2012-es devecseri cigányellenes tüntetés ügye, miután a Kúria szerdai ítéletében a rendőrségnek adott igazat: eszerint a rendőrök helyesen jártak el, amikor nem avatkoztak be az eszkalálódó eseményekbe. A jobbikos szervezésű devecseri akció résztvevői ellenségesen vonultak fel a településen élő romák házai elé, többen kövekkel és palackokkal dobálóztak, ami miatt két ember meg is sérült. A rendőrség nem tett semmit, hogy megakadályozza az agressziót.
2012 augusztusában a Jobbik szövetségeseivel a Veszprém megyei településre szervezett demonstrációt. A cigányellenes beszédek után a résztvevők a cigánysorra mentek, hangosan szidalmazták és dobálták a helyi romákat, akiket többek között genetikai hulladéknak neveztek. A megfélemlítő akcióban ketten is megsérültek: az egyik szervező, a jobbikos képviselő Ferenczi Gábor, akit véletlenül talált fejbe hátulról az egyik szélsőséges, valamint az egyik ház udvarán egy roma nő, akinek a karján ejtett sebet valaki.
A Magyar Helsinki Bizottság rendőrségi mulasztás miatt nyújtott be panaszt, mert véleményük szerint a rendőrség nem védte meg az ott élőket. A három évvel ezelőtt kezdődött ügy most jutott el a jogerős ítéletig. Mint a korábbi szinteken, ezúttal a Kúria is a rendőrségnek adott igazat. Az ítélet indoklása szerint a devecseri demonstráció alapvetően békés volt, melyen ugyan történtek jogsértések, de ezek gyorsan megszűntek, ezért a rendőrségnek nem kellett beavatkoznia.
A bíróság szerint rendben volt, hogy a rendőrök nem intézkedtek a devecseri attaknál, a Helsinki Bizottság szerint nem, ezért a strasbourgi bírósághoz fordult.2012 augusztusában szélsőjobbos támadók szidalmazták és fenyegették a devecseri romákat. A cigány portákat és az ott lévőket meg is dobálták, de a rendőrség senkivel szemben nem intézkedett. Két roma sértett beperelte a rendőrséget a mulasztásért.Ma a Kúria jogerősen úgy ítélt, a rendőrség nem mulasztott. Tóth Kincső tanácsa szerint összeségében nem volt békétlen a rendezvény, ezért nem kellett feloszlatni a felhergelt és erőszakos tömeget. A Helsinki Bizottság ezzel szemben fenntartja, hogy - mint felvételek és tanúvallomások igazolják - a tömeg nem csak fenyegetően lépett fel a romákkal szemben, de testi épségüket is veszélyeztetette, és foglyul ejtette őket portáikon. A Magyar Gárdát ennél közvetettebb okok miatt tiltották be. A mostani ítélet rendkívül rossz üzenet a társadalomnak, mert zöld utat biztosít a gyülekezési jog mögé bújó, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett gyűlölet-bűncselekményeknek, és felmentést ad az ilyen ügyekben passzívan maradó rendőrségnek. Egyben azt üzeni a 700 ezres magyarországi cigány közösségnek, az állam nem védi meg őket. A Helsinki Bizottság és ügyfelei nem tehetnek mást: a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak panaszukkal.
Posted by Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee on Wednesday, September 23, 2015
Az eljárás során a rendőrség képviselői azzal érveltek, hogy azért nem oszlattak, mert az súlyosabb következményekkel járhatott volna, mint amekkora sérelmeket a romák elszenvedtek. Ezt a Helsinki Bizottság jogászai vitatják, és azt sem értik, hogy ha az erőszak, mint mondják, csak szórványos volt, a rendőrség miért tartott olyan súlyos következményektől, hogy jobbnak látta nem beavatkozni.
A rendőrség azzal is érvel, hogy az aktív beavatkozás helyett videófelvételt készítettek az eseményekről. Azonban ezek a felvételek nem bizonyultak túl hatékonynak: egy párhuzamosan zajló másik perben első fokon ezek alapján csak egyetlen vádlott ellen született ítélet. Mint annak az ügynek a bírája megjegyezte: „nem csak egy vádlottnak kellene itt ülnie” egy ilyen csoportos tett után.
Mint azt Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság munkatársa az Indexnek elmondta, szerintük a Magyar Gárdát ennél kevesebbért oszlatták fel, hiszen azok az akciók ugyan szintén erősen megfélemlítőek voltak, de nem történt fizikai atrocitás, míg Devecserben ketten is megsérültek. A perben azonban hiába hivatkoztak arra a strasbourgi ítéletre, mely azt mondta ki, hogy az ott élők jogainak a védelme fontosabb, mint egy demonstráció hatósági kontrolljának az esetleges technikai problémái — nem nekik adtak igazat. A Kúria rendőrséget felmentő ítélete miatt a Helsinki Bizottság a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.