Hatan is fellebbezést jelentettek be kedden a Szegedi Járásbíróságon, miután gyorsított eljárásban kiutasításra ítélték őket a szerb határon felépített kerítésen való átmászásért, a Btk. szóhasználatában a határzár tiltott átlépéséért. Idáig még egyszer, szombaton került csak homokszem az igazságszolgáltatási gépezetbe, egy olyan migráns volt, egy afgán férfi, aki védője tanácsára nem nyugodott bele a bűnösségét kimondó ítéletbe.
Csak egy hete, szeptember 15. óta számít bűncselekménynek a kerítésen átmászni, azóta már több mint 140 (a bíróság napi közleményeiből kiinduló számításunk szerint 142) ember ügyében fejezte be a tárgyalást a bíróság. Mindenkit bűnösnek nyilvánították és mindenkit 1 vagy 2 év kiutasításra ítéltek Magyarország területéről.
Az ítéletek többsége azért tudott fellebbezés híján azonnal jogerőre is emelkedni, mert a migránsok - tévesen - abban bíznak, hogy így majd más útvonalon hamar tovább indulhatnak nyugat felé Szerbiából, nem vesztenek időt azzal, hogy idegenrendészeti őrizetben kivárják a jogerős ítéletet. Valójában azonban az történik velük, hogy az idegenrendészet végül az egész Európai Unió területéről kitiltja őket.
A keddi hat új fellebbezés egymással összefügg: egy kurd nagycsalád tagjairól van szó, derült ki a Helsinki Bizottság közleményéből. A jogvédő szervezet munkatársai látták el a hatból három vádlottnak a védelmét. A 12 tagú, 6 gyerekből és 6 felnőttből álló család a szíriai Kobaniból menekült. A Helsinki tájékoztatása szerint közöttük van az Iszlám Állam által felperzselt város egykori alpolgármestere is. Van olyan családtag, aki a fél lábát veszítette egy aknarobbanásban.
A 6 felnőtt ügyében külön-külön tárgyalást tartottak, a migránsok ügyeit nem kezelik összevontan, nem számít ebből a szempontból, ha egyszerre, egy csoportban jöttek. Az ügyvédeik koordináltan hozták meg a döntést, hogy fellebbezni fognak.
A család szeptember 20-án, 5 nappal azután mászott át a kerítésen, hogy a Btk.-ba bekerült a határzár tiltott átlépése, mondta az Indexnek Győző Gábor, a Helsinki Bizottság munkatársa, aki az egyik családtagot védte a bíróságon. Nem tudták, hogy bűncselekményt követnek el. A védelem elsősorban a genfi egyezményre hivatkozott, arra, hogy a kerítésen átjövő migránsok menekülőkként nem büntethetők.
A bírósági eljárás közben menedékjogért is folyamodtak. Végül a tárgyalásuk után átszállították őket a teljesen zárt őrzött befogadó központba Békéscsabára. Csütörtökön tárgyalják, hogy menedékjogi őrizetük 72 óra után is meghosszabbítható-e. Arra nincs világos határidő, hogy a büntetőügyükben mikor kell megtartani a másodfokú tárgyalást, de valószínűleg nem fog nagyon sok idő eltelni, akár egy-kéten belül is kitűzhetik. Békéscsabán a család felnőtt tagjai együtt lehetnek a gyerekekkel.
A szegedi bíróságon folyó eseményekről, a körülményekről, az ügymenetről és a hangulatról itt olvashatja riportunkat.