A parlament ma (136 igen, 26 nem szavazat és két tartózkodás mellett) megszavazta azokat a törvénymódosításokat, amelyek a menekültek polgári és büntető ügyeiben eljáró bíróságok illetékességét a horvát határon előállt helyzethez igazítják. A határozatot a kormánypártok mellett jobbikos és LMP-s képviselők is megszavazták, az MSZP tartózkodott. Amikor a törvény hatályba lép, a határzár telepítése után egyenletesebb lesz a bíróságok terhelése (jelenleg a gyorsított eljárásokban csak a már így is súlyosan túlterhelt szegedi bíróságok járhatnak csak el).
A módosítással a Baranya, Zala és Somogy megyei (tehát a horvát határ átlépéséhez kapcsolódó) ügyekben a megfelelő pécsi és a zalai bíróságok fognak eljárni.
A javaslatot előterjesztő fideszes Tuzson Bence a délelőtti vitában a módosítást azzal indokolta, hogy ahhoz, hogy határokat meg lehessen védeni, a "teljes védelmi vonalnak" fel kell állnia: olyan egységes rendszer jön létre, ami képes a migrációs helyzet hatékony és gyors kezelésére.
"Vannak-e jogi, szakmai aggályok az előterjesztéssel kapcsolatban?"
– tette fel a kérdést a Fidesz-kisgazda Turi-Kovács Béla.
"Ezen lehetne vitatkozni"
– válaszolt magának frappánsan, majd mivel szerinte bármi más megoldás csak rosszabb lenne, a javaslat támogatására szólított fel.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András azt kifogásolta, hogy a módosítás általános szabályalkotás helyett csak
eseti alapon toldozza-foldozza a bíróságok illetékességét:
ha a menekültek a szlovén, román vagy ukrán határszakasz felé veszik az irányt, újabb módosításra lesz szükség. A jobbikos Staudt Gábor Schifferrel egyetértve szakmailag szintén alkalmatlannak nevezte a törvényt, de
a százezrével betörő bevándorlók és a terrorveszély miatt
azt mégis kötelességüknek nevezte támogatni.
A szocialista Bárándy Gergely lényegében megismételte a Schiffer által elmondottakat. Ha már ilyen védelmi struktúrát alakított ki a kormányoldal, akkor szerinte általában kéne kimondani, hogy ahol a válsághelyzetet kihirdetik és kerítést húznak, ott az illetékes bíróságok járjanak el.
Tuzson elismerte, hogy elvileg jobb lenne általánosan alkalmazható szabállyal alkalmazkodni a helyzethez. Azonban szerinte az új bíróságok kijelölése mellett technikai feltételeket –
internetkapcsolatot, tolmácsokat és energiaellátást
is biztosítani kell, és szerinte ez indokolja az ügyben az eseti jogalkotást. Tuzson nem részletezte, de arra gondolhatott, hogy minderre a kialakítandó átlépési pontoknál van szükség.
A képviselők a minisztériumok felsorolásáról szóló, és a 2015-ös költségvetési törvény módosításának vitáját is megkezdték: ezek teszik lehetővé, hogy a Rogán Antal vezetésével felálló Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló tárca legyen.
Az ellenzék hevesen bírálta az új tárca létrehozását, amit minden felszólaló propagandaminisztériumnak nevezett. Bárándy Gergely emellett
a nagy bölcs vezér körüli minisztériumnak
is elkeresztelte. Szerinte felesleges volt a kormánypárti vezérszónokként felszólaló Gulyás Gergelynek külföldi – brit és francia – példákra hivatkozni, mert személyre szabott jogalkotásról van szó: azért kell új minisztérium, mert Lázár János és Rogán Antal nem akartak együtt dolgozni.
A jobbikos Hegedűs Lorántné először azt kifogásolta, hogy Rogán Antal a vita idején elhagyta az üléstermet. Amikor a Rogán polgármestersége alatti belvárosi ingatalanpanamákat, lakásügyének és a Rogánhoz köthető bevándorlási kötvény kínos részleteit kezdte felhánytorgatni, az ülést vezető Lezsák Sándor figyelmeztette, hogy a személyi észrevételekre nem ez a vita szolgál.
Schiffer András azon élcelődött, hogy a 2016-os költségvetési javaslathoz nem nyújtottak be módosítót, ami arra utal, hogy
a kabinetminisztériumot csak három hónapra hozzák létre.
Szerinte a Miniszterelnökséget akkorára duzzasztották, hogy a kormány maga vált feleslegessé. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a miniszterelnöknek joga van eldöntenie, hogy milyen struktúrában kíván kormányozni, azaz a kifogása nem jogi, hanem politikai természetű.
A vita Lezsák szándéka ellenére elég csapongó és parttalan volt. Az ellenzéki képviselők Rogán személye kapcsán ingatlanpanamáról, offshore-lovagokról, korrupcióról, a kormánypropagandára költött milliárdokról, Andy Vajnáról valamint a rosszul működő szakigazgatásról értekeztek.
A fideszes válasz azonban a lényegre fókuszált: a felszólaló képviselő
a kormány gazdasági sikereire
hívta fel a figyelmet.