„Szeptember 15. után megszűnt a menedékjog intézménye Magyarországon, lehetetlen a menedékjoghoz hozzáférni” – mondta Iván Júlia, a Helsinki Bizottság jogásza a Merre tovább, menekültügy? című háttérbeszélgetésen. Évente 1000-1200 menekültnek nyújtanak jogi segítséget, szinte egyedüli szervezetként, mondta. A 15-e után elindult 600 ügy tapasztalata alapján úgy látják, senki nem kap menedékjogot. A határon lefolytatott eljárások rövidek, a családok menekülttáborban várják az eljárások végét, ezért sokan Ausztriába távoznak a határhoz közel eső táborokból, például Vámosszabadiból.

Tavaly 9 százalékos volt a magyarországi elismertségi arány, az EU-ban ezzel utolsók voltunk, az EU-s átlag majdnem 50 százalékos volt. Ez idén tovább fog romlani a Helsinki Bizottság szerint, akik azt is összefoglalták, a rendszer kriminalizálja a menedékkérőket, a Helsinki ügyvédei hiába hivatkoztak a Genfi egyezményre, mely nem rendeli büntetni a menekültek irreguláris határátlépését.

Azt, hogy futószalagon folynak a menekültügyek, az EU-s jogot is sérti, mert a védelemhez való jog sok szempontból csorbul. Erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

A honvédség határhoz irányítása is kérdéses volt, mondta Iván: az első időszakban jogszabályi felhatalmazás nélkül jelentek meg először Kalasnyikovokkal katonák a határon. A jogász hozzátette, a határon átmenő forgalom nem csökkent, de a menedékkérők száma jelentősen kevesebb lett. Közben 300 külföldi várja magyar börtönökben, hogy Szerbiába visszatoloncolják őket, de a Helsinki információi szerint Szerbia nem fogadja vissza őket Magyarországról. Szerdán az Index is találkozott Szegeden jezidi családokkal, akik olyan, általuk nem ismert nyelveken írt tájékoztatást kaptak, hogy kiutasításuk végrehajtása technikai akadályba ütközik, ezért Balassagyarmatot jelölték ki nekik kötelező tartózkodási helyként.

Örülünk, hogy az Európai Bizottság felébredt.

– mondta Iván Júlia a Bizottság leveléről.

Él Magyarországon 2000-2200 menekült, akiknek vannak nehézségeik az integrációval, mondta a Menedék Egyesület képviselője. A szervezet nemcsak az itt élő menekültekkel foglalkozik, amikor először megjelentek a menekültek a budapesti aluljárókban, interkulturális közvetítőket küldtek a pályaudvarokra, de dolgoznak vidéken is aktivistáik, szociális munkásaik. Az ideérkező menekültek integrációjának fontosságára hívták fel a figyelmet, szerintük ebből Magyarország is profitálhat. A Menedék igazgatójával, Kováts Andrással készült interjúnkat itt olvashatja.

„A társadalmi integráció nagyon sikeres tud lenni, de nem elég a kiszámítható jogi környezet, szükség van a befogadó közösségre is” – mondta Kanizsai Nagy Nóra, a Református Menekült Misszió vezetője. A szervezet több menekült beilleszkedését segítette, több fiatal érettségizett a segítségükkel. „Nem mindenkinek kell évekig gyrososban dolgozni” – mondta. A falakon belüli Európa nem a keresztény értékek szerint élő Európa, fejtette ki európai ernyőszervezetük fő üzenetét.

Simon Éva, a TASZ ügyvivője arról beszélt: egészen nyárig nem foglalkoztak a menekültekkel. A menekültválság felpörgése után jogi segítséggel, tájékoztató anyagokkal kezdtek segíteni, például arról, milyen egészségügyi ellátáshoz férhetnek hozzá menekültek. Az információk hozzáférhetetlenségét a szólás- és médiaszabadság korlátozásaként értelmezték. „Nagyon súlyos jogsértések történtek. A magyar hatóságok azt hiszik, hogy a közvéleményre az tartozik, amit ők meg akarnak osztani” – mondta, például hozva fel, hogy a menekülttáborok nem hozzáférhetők az újságíróknak. Kitért arra is, hogy a TASZ szerint sincsenek összhangban az érvényben levő törtvények az alapvető emberi jogokkal. „Az állam kivonult a területről, a civilekre hagyta, akik példamutatóan látták el a rájuk maradt állami feladatot önkéntesek, például orvosok” – fogalmazott. A megoldást a külső nyomásban, az EU-s szabályozásban látják.

Alábbhagyott az adományozási kedv, mióta eltűntek a menekültek a pályaudvarokról, nehezebb segíteni, de például egyre több a külföldi segítő, mondta László Luca, a Segítsünk Együtt a Menekülteknek aktivistája. Ők most többek közt a börtönökben kiutasításra váróknak gyűjtenek adományokat. Gerner Péter, a Migration Aid aktivistája emlékeztetett: nyáron, Facebook-csoportként alakultak, és egész szeptember közepéig fő profiljuk az alapvető ellátás és információadás volt. „Pesten könnyű volt, kiraktuk a Facebookon, mire volt szükségünk, könnyen meg lehetett oldani. Szeptemberben, miután megváltozott a helyzet, zárt láncos közlekedés alakult ki” – utalt arra, hogy jelenleg Zákányból vonaton utaztatják a menekülteket Hegyeshalomra. Az önkéntesek az ablakon át tudnak feladni ételt-italt-meleg ruhát.

A Migration Aid-esek Hegyeshalomnál is jelen vannak, ahol gyalog vonulnak a menekültek az állomásról a határra. Vidéken sokkal nehezebb megszervezni az adományok gyűjtését megfelelő mennyiségben, mondta. A jövőre nézve kitelepülő akciócsoportok, és az államigazgatás működését ellenőrző önkéntesek szervezését tervezik. Nemzetközi együttműködésben is gondolkoznak, és szeretnék fenntartani szerepüket, mint információforrás a kívülállók számára.

A magánszemélyek összefogása rengeteg innovatív módszert hozott be, melyből a nagymúltú szervezetek is tanulhatnak, tanulnak, mondta Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt munkatársa. (A Demokrata tudósítójának válaszolt, aki azt kérdezte a Migration Aidtől, „egy Facebook-csoport milyen alapon szeretne külföldi szervezetekkel együttműködni”.) A Vöröskereszt több vállalattól anonim adományt kapott, ami jelzi, hogy a menekültek társadalmi megítélése nem feltétlenül pozitív.

Szántó Diana, az Artemisszió Alapítvány elnöke köszöntőjében megemlítette, hogy magyar civil szervezetek egész éves programsorozattal járják körül a fenntartható fejlődési célok témáit. Ennek a HAND Szövetség által szervezett sorozatnak volt része a csütörtöki beszélgetés. 2015 a Fejlesztés Európai Éve, összes cikkünket a tematikus évről itt olvashatja. Az Európa kimondott fejlesztési céljai és szakpolitikái között feszülő ellentmondásról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

„Nem volt az az ambíciónk, hogy meghívjunk minden szereplőt, aki menekültekkel foglalkozik. Az volt a szempont, hogy civil oldalról világítsuk meg a kérdést úgy, hogy a főbb típusok képviselve legyenek” – mondta arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján válogatták össze a résztvevőket.

Az Index menekülttérképe itt elérhető.

Borítókép: Huszti István.