Az illegális migrációban nincs komoly terrorkockázat – ezt a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsának elnöke fejtette ki a TEK folyóiratában tavaly év végén megjelent tanulmányában. A dolgozatban a TEK szakértője megmagyarázza, miért nem éri meg a terroristáknak embercsempészek segítségét igénybe venniük. A TEK-es folyóirat szerkesztőbizottságában egyébként az a Nógrádi György is benne van, aki biztonságpolitikai szakértőként ennek ellenkezőjéről szokott nyilatkozni a sajtóban.
A 2014-ben, Budapesten tartott Madrid Csoport konferenciájának szünetében rövid beszélgetést folytattam az egyik német hírszerző kollégával. Ennek során megkérdezte, hogy Magyarországon terrorkockázatnak értékeljük-e az illegális migrációt? A válaszom határozott igen volt. (...) A beszélgetés végére már én is elbizonytalanodtam
– így kezdődik a Terrorelhárítási Központ (TEK) Tudományos Tanácsának folyóiratában tavaly év végén megjelent húszoldalas dolgozat.
A TEK Tudományos Tanácsa adja ki a (T)Error & Elhárítás nevű folyóiratát. A folyóiratot a TEK főigazgató-helyettese, Bodnár Zsolt így ajánlja a szerv honlapján: „(...) ajánlom minden kedves érdeklődő figyelmébe a TEK kiadványát, amely a Magyarországon egyébként széles körben ismert, a terror fogalmához kapcsolódó jelenségek eddig kevésbé előtérbe kerülő, új aspektusait kívánja megvilágítani.”
A folyóirat főszerkesztője Böröcz Miklós, de a szerkesztőbizottságban megtaláljuk Nógrádi Györgyöt is, aki biztonságpolitikai szakértőként a közmédiában is rendszeresen szakért. Nógrádi rendszeresen hangot ad annak a véleményének, miszerint az illegális migránsok között terroristák is vannak. Böröcz dolgozata azonban teljesen ellentmond annak, amit Nógrádi szokott hangoztatni. Sőt, egyenesen arra a következtetésre jut, hogy az illegális migrációban nincs komoly terrorkockázat.
"Sajnálatos, hogy a szerző (mármint az Index újságírója - a szerk.) a tanulmánnyal kapcsolatban nem kérte ki a TEK véleményét. Az Index szerzője által elemzett tanulmány, mely a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsának (T)Error & Elhárítás című folyóirat 2014/II. számában jelent meg, a párizsi terrortámadásokat megelőző időszakot elemzi. Ebben az időszakban napi szinten átlagosan néhány tucat illegális bevándorló jelent meg a magyar határokon, míg 2015-ben naponta átlagosan csaknem 10 ezer migránssal számolhatunk. Az idézett tanulmány megállapításai a jelenlegi migrációs tendenciákra így értelemszerűen nem vonatkoztathatók. A párizsi terrorcselekmények és az Európát érintő 2015-ös migrációs válság átírták a földrész terrorfenyegetettségével kapcsolatos eddigi álláspontokat, az európai terrorizmus történetében új időszámítás kezdődött. Ezzel kapcsolatban számos nemzetközi szakértő mellett a TEK is kifejtette álláspontját hangsúlyozva, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet és más szélsőséges csoportok a migránstömegek kevésbé ellenőrizhető mozgását kihasználva nagyobb eséllyel juttathatnak terroristákat Európába."
Böröcz tanulmánya azért is érdekes, mert a TEK-es alezredes egy vallomással kezdi az írását. Böröcz korábban úgy vélte, komoly terrorkockázat rejlik az illegális migrációban. Korábban azon az állásponton volt, hogy mivel az illegális migránsok jelentős része rosszul képzett és segélyből akar megélni, ezért elszegényedik, ami szerinte egyenes út ahhoz, hogy bűnöző legyen belőle vagy radikalizálódjon. De miután egy német hírszerzővel elbeszélgetett, majd újabb kutatásokba fogott, arra a következtetésre jutott, hogy korábban tévedett.
A dolgozatban részletesen ismerteti a német szövetségi hírszerzés, a BND álláspontját, amit Ernst Uhrlaut, a német hírszerzés egykori vezetője egy 2006-os előadásában fejtett ki. Eszerint „a médiában és a nyilvánosság előtt folytatott vitákkal ellentétben, a terrorizmus és az illegális migráció jóval kisebb átfedést mutat, mint azokban azt valószínűsítették”.
A BND egykori vezetője szerint ugyan „léteznek kapcsolódási pontok a terrorszervezetek és az illegális migráció szereplői között, szimbiózisszerű összeolvadásról (...) a terrorcsoportok és az embercsempész szervezett bűnözői körök között jelenleg nem lehet megfigyelni". A terrorszervezetek nem az embercsempészeket, hanem saját csatornáikat veszik igénybe, ugyanis a célországokba konspiratív módon juttatják be embereiket.
A szervezett bűnözői köröket csak a pénz érdekli, apolitikusak, míg a terrorcsoportok nagyon is ideologikusak, ezért számukra kockázatot jelentenek a bűnözők. „A BND abból indul ki, hogy egy relatív kicsi, de igen veszélyes átfedés található az iszlám extrémisták és az embercsempészek között, ami nem más, mint a céltevékenységük, a schengeni térség elérése" – írja Böröcz.
Ugyanakkor a titkosszolgálatok számára az igazi kihívás a legális migráció, a nyugati nagyvárosokban elkövetett terrorcselekményeket a tapasztalatok szerint ugyanis bevándorló vagy „migráns felmenőkkel rendelkező állampolgárok követték el”, a legális, rendezett szociális hátterű első-, másod-, harmadgenerációs személyek vonzó célcsoportjai az iszlám terrorizmusnak. Mindezt a madridi és a londoni merényletek is igazolták.
Megállapítható, hogy a bevándorlók sikeres integrációja jó befektetés a terrorizmus megelőzésében
– hangsúlyozta, amikor arról írt, hogy ha valaki a társadalomba beilleszkedik, akkor sokkal kevésbé kerülhet a radikálisok és terroristák hatása alá.
Bár a fenti megállapításokat a BND egykori vezetője 2006-ban tette, de ahogy Böröcz tavaly év végén a dolgozatában írta: a közelmúltban végrehajtott terrorcselekmények tükrében a megállapítások jelentős része „napjainkban is aktuális”.
Böröcz ezután sorra veszi a Nyugaton elkövetett terrorcselekményeket, ebből pedig kiderül, hogy az elkövetők többsége nem illegális migráns volt.
De miért nem életszerű, hogy a terroristák az illegális migránsok közé épülve juttatnák be embereiket Európába? Íme a TEK szakértőjének magyarázata:
Böröcz szerint éppen ezért az ideális terrorista nem illegális migráns, hanem egy olyan személy, aki vagy legális migráns, vagy már eleve a célország állampolgára.
Ezeket az embereket pedig ma már sokkal könnyebben radikalizálhatja az internet segítségével egy terrorszervezet, erre szolgál az Iszlám Állam internetes tevékenysége is. Mivel a radikális eszméket terjesztő személyek szintén konspirálnak, Böröcz szerint ezek a kapcsolatok szinte kiszűrhetetlenek.
És miért éri meg legális migránst vagy európai állampolgárt terroristának kiképezni? Böröcz ezt is megmagyarázza a dolgozatában:
Böröcz a tanulmány végén az alábbi konklúziót vonja le:
De hogy az illegális migráció valójában milyen kockázatokat rejthet akkor magában? Kutatásaim alapján megállapítható, hogy a jelenség a szervezett bűnözést érinti, tehát kifejezett terrorrelevanciával nem bír.
Végül rátér az embercsempészetre, ami szerinte viszont valóban egy komoly kockázat, de nem a terrorizmus, hanem a közbiztonság szempontjából.
A TEK alezredesének dolgozata azért is figyelemreméltó, mert gyökeresen szembemegy azzal az állásponttal, amit az illegális migráció kérdésében a kormányzat hangoztat.
A kormányzati kommunikáció azt szeretné láttatni a közvéleménnyel, hogy az illegálisan Európába érkezők között hemzsegnek a terroristák. Természetes, hogy a kormány ezt akarja kommunikálni, hiszen egy teljes politikai kampányt építettek arra, hogy az illegális bevándorlóktól félni kell, mert megtámadják az országot. Ugyanakkor az is igaz, hogy eddig egyetlen olyan esetről sem tudni, amikor a TEK terroristát fogott volna az illegális migránsok között. Bár egy alkalommal Orbán Viktor még a közrádióban is bejelentette, hogy terroristát fogtak, de viszonylag hamar kiderült, hogy ez nem volt igaz.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az illegális migránsok között ne lehetnének vagy ne lennének terroristák vagy a radikális iszlám hívei, azt viszont igen, hogy a kormányzat terrorizmussal riogató kommunikációja egyelőre sokkal inkább politikai, mintsem szakmai alapokra támaszkodik.
Böröcz dolgozata nem csak a tartalma miatt érdekes. A tanulmány a TEK-es folyóirat 2014/II. számában volt benne, azaz tavaly év végén publikálták, jó ideje fent lehetett már az interneten. Az Index hétfő délután bukkant rá, akkor le is tudtuk tölteni, de este már nem találtuk meg a szervezet honlapján.
Frissítés: Kedd délelőttől újra elérhető a tanulmány a TEK honlapján. Itt elolvashatják! (A TEK munkatársa az Indexnek azt mondta, nem volt elérhetetlen a tanulmány, mindig is fent volt a honlapon. Mi mindenesetre hétfő este már nem találtuk meg.)