Összesen 11 törvénymódosító javaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek kedden. Módosítanák egyebek mellett a magáncsődről idén szeptember 1-je óta élő jogszabályt – a lehetőség iránt lényegében nincs érdeklődés –, az MFB-törvényt és a szabálysértési törvényt. A kormány emellett benyújtotta törvényjavaslatát az állami arcképnyilvántartásra.

A szabálysértési törvény módosításával egyrészt új szabálysértési tényállásokat hoznak létre. Ilyen a közérdekű üzem működésének megzavarása – ennek számítanak például a közművek, a közösségi közlekedési üzem vagy az elektronikus hírközlő hálózatok –, ami eddig csak bűncselekmény lehetett, és alapesetben is 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető. A változtatással azokat is felelősségre lehetne vonni, akik szándékosan vagy gondatlanul, de mindenesetre csak kisebb bajt csinálnak (most ahhoz, hogy valaki ilyen bűncselekményt kövessen el, „jelentős mértékben” kell megzavarja a közérdekű üzemet). A javaslat indoklása szerint például azok fogják elkövetni a szabálysértést, akik, ha szándékos volt a tett, 50 ezer forintnál kisebb kárt csinálnak.

A törvény bevezetné az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértést is, amivel a dizájnerdrogok is megjelennek a szabálysértési törvényben is. Az indoklás szerint azért van erre szükség, mert a Btk.-ban ugyan szerepel az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos visszaélés, de az ottani rendelkezések alapján a 10 grammnál kisebb mennyiségű új pszichoaktív anyag birtoklása nem büntethető. Az előterjesztő belügyminiszter szerint muszáj tiltani büntetni a kis mennyiséget is, az indoklás az elszaporodottságra és a társdalmi veszélyességre hivatkozik.

Változást jelent, hogy évente csak egyszer büntethetnék a lógós gyerek szüleit. Már egy ideje benne van a törvényben, hogy szabálysértést követ el az a szülő, akinek a gyereke, aki túl sokat hiányzik igazolatlanul az óvodából vagy az iskolából. Most ezt a szabályt egészítenék ki azzal, hogy emiatt a felelősségre vonásban egy tanítási évben egyszer van helye. Az indoklás szerint „az eltérő jogalkalmazás megszüntetése érdekében” kell ezt egyértelműsíteni.

Mivel lassan lejár az eredeti jelentkezési határidő és alig jelentkezett valaki a magáncsődeljárásba, ezért az Igazságügyi Minisztérium úgy módosítaná a törvényt, hogy 2016 március elsejéig lehessen jelentkezni. Kicsit könnyítenének is az amúgy elég szigorú és megalázó eljáráson azzal, hogy azt a minimumot, amit a törvény szerint az 5 éves eljárás végéig kellene törlesztenie az adósnak, elég a hitel eredeti futamidejének a végéig befizetni. Bővebben itt írtunk erről.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a csődtörvényen módosítana. Eszerint a felszámolók névjegyzékét egy önálló szervezeti egységhez utalnák a minisztériumon belül, ami hatósági ügyekben nem utasítható, a szervezet által hozott közigazgatási hatósági döntések ellen fellebbezni pedig nem lehet. A módosítás arról is rendelkezne, hogy a felszámolásoknál az elektronikus árverésről és a pályázatok értékeléséről szóló jegyzőkönyvet minden licitálónak meg kell majd küldeni, ha azt a licitálók kérik. 

Az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról címmel futó javaslat elsősorban az uniós jogharmonizáció miatt szükséges. Főleg a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló passzusok változnak.

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslatot a benyújtó Pintér Sándor belügyminiszter „az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belüli azonosításához fűződő társadalmi érdekkel indokolta.”

A törvényjavaslat szerint a jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznének annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a - törvényben meghatározott - nyilvántartásokban kezelt arcképek. A tervezetről, amit a Társaság a Szabadságjogokért már kifogásolt, korábban itt írt az Index. A jogszabály szerint országos hatósági nyilvántartásban az arcképmás adatokból képezett arcképprofilok szerepelnének, az arcképmásból képzett arcképprofil a tervezet szerint személyes adatnak minősülne.

Az adótörvény módosítása lényegében azokat a változtatásokat jelenti, amiket Tállai András kedd délelőtt bejelentett.

Módosítják a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt is. A változtatások célja az összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatok beépítése, egyértelmű, átlátható szabályrendszert alakítanak ki. A legerősebb felhasználói igény az adminisztrációs teher csökkentésére vonatkozott, különösen az egyéni hulladékkezelést választók esetében.

A termékdíj kapcsán három érdemi (és több apró) változás jöhet a javaslat szerint. Az egyik, hogyha olyasmit rendelünk a neten külföldről, ami termékdíjköteles, akkor a forgalomba hozatal után a külföldi cég is meg kell fizesse a termékdíjat. Jelenleg ugye ez a kötelem csak a hazai cégeket érinti, ami nekik versenyhátrány, nem is kicsi. Nyilván a külföldi kereskedők ezt az áraikban szedik majd be, így drágulhat minden érintett termék.

A javaslat leegyszerűsíti azoknak a vállalkozóknak az életét, akik egyénileg kezelik a tevékenységükkel létrehozott hulladékhegyeket, ami után termékdíj-kötelezettségük is lesz. Eddig negyedévente kellett bevallaniuk és megfizetniük a pénzt, mostantól viszont átállhatnak az előlegfizetés- és utólagos éves bevallás kombinációra. Így megtakaríthatják az adathiány miatti folyamatos önellenőrzéseket, és a pótlólagos befizetéssel járó macerát.

Az autógyártók és a forgalmazók pedig átállhatnak az átalányfizetésre, amit ők maguk lobbiztak ki. Itt a lényeg, hogy az autókba beszerelt több termékdíjköteles alkatrész után ezentúl nem tételesen, hanem összesítve kellene fizessenek.

A számviteli törvény módosítására az indoklás szerint az úgynevezett IFRS-ek rendszerének bevezetése miatt van szükség. Ez egy a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy inkább elvi megközelítést alkalmaz. A bevezetés hatóköre és ütemezése cégtípusonként eltérő lesz és csak bizonyos vállalkozók számára lesz kötelező, de sokan választhatják.

A rendszer bevezetése miatt több adótörvényhez és ágazati jogszabályokhoz is hozzányúlnak, például a reklámadóról, társasági adóról, osztalékadóról szóló szabályokhoz. Módosulnak a helyi iparűzési adóra vonatkozó szabályok is, itt a fő szempont az volt, hogy ne legyen érdemi különbség az adózó szempontjából abban, hogy a beszámolóját a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint készíti.