Minden tizedik önkormányzati lakás üresen áll Budapesten, pedig legalább háromezer alkalmas lenne arra, hogy rászorultak költözzenek bele. Az önkormányzatok azonban inkább el- vagy albérletbe adják őket, az üresen állók fenntartására pedig évi 200 millió forintot fizetnek. Jelentkező lenne bőven, csak csütörtökön öt családot lakoltattak ki Józsefvárosban, köztük olyanokat, akik már évtizedek óta ugyanabban a lakásban éltek. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Lendvai Andrea 31 év él Magdolna utcai kis lakásában Józsefváros közepén férjével és két gyerekével. Mindkét fia iskolás, a nagyobbik most érettségizett. Az elmúlt években rájuk járt a rúd, az árufeltöltőként dolgozó Andrea daganatos beteg lett, miközben a férje már évek óta lábadozik, súlyos cukorbeteg és veseelégtelensége van. Emiatt gyakran halmoztak fel rezsi vagy lakbérhátralékot.
A józsefvárosi önkormányzat öt évvel ezelőtt nem hosszabbította meg a szociális alapú lakásbérlési szerződésüket, így Andreáék jogcím nélküli használóvá váltak abban a lakásban, amiben ugyan már évtizedek óta laknak, de az önkormányzat tulajdona. Andrea azt mondta, évek óta próbálják leküzdeni a hátralékukat, de a hivatal arra hivatkozva nem fogadja be a részletfizetési kérelmüket, hogy a szerződésüket felmondták. Újrakötni azonban nem lehet, amíg fizetési hátralékuk van. “Ördögi kör” – mondta Andrea.
2014-ben tudtak még egy nagyobb összeget törleszteni, mára azonban elfogytak a lehetőségeik. Csütörtök délelőtt tucatnyi rendőr kíséretében megjelent náluk a végrehajtó, hogy kitegyék őket a lakásukból. A Város Mindenkié hajléktalanokat segítő csoport aktivistái élőlánccal tiltakoztak Andreáék kilakoltatása ellen, őket azonban rövidúton előállították, a végrehajtó pedig megkezdte a kilakoltatást.
A Józsefvárosi önkormányzat Andrásékon kívül még négy családot lakoltat ki csütörtökön. Ők azonban csak a jéghegy csúcsa, a Város Mindenkié adatai szerint a VIII. kerület a főváros első számú kilakoltatója, 2014. január 1. és 2015. július 1. között összesen 454 végrehajtási eljárást és 305 lakáskiürítési eljárást indítottak a kerületben. A második legtöbb lakáskiürítési eljárást a X. kerületben indították, szám szerint 207-et. A XIV. kerületben 2014 eleje óta egy lakáskiürítés sem volt, az I. és a XIII. kerületben pedig csupán egy.
A Város Mindenkié a közelmúltban az összes budapesti kerületet és a fővárosi önkormányzatot is megkereste közérdekű adatigényléssel, lakásgazdálkodási adatokat kértek. A 23 kerületből végül csak kettő nem válaszolt, a IV. és az V. kerület, illetve pár kerület hiányos választ küldött. A 21 kerület, plusz a főváros válaszából azonban kiderül, mihez is kezd Budapest a bérlakásaival.
A kikért adatok szerint jelenleg 40337 önkormányzati tulajdonú lakás van a fővárosban. Majdnem minden tizedik önkormányzati lakás üresen áll, ami összesen közel 4000 lakást jelent. Az AVM becslései szerint az üresen álló lakások négyötöde kiadható lenne, ha az önkormányzatok felújítanák. Ez több mint 3000 lakást jelent. Az üres lakások aránya a fővárosi önkormányzatnál a legmagasabb, és ők a tulajdonosai arányaiban a legtöbb olyan lakásnak is, amit lakhatóvá lehetne tenni.
A kikért adatok szerint a budapesti önkormányzatok évente több mint 200 millió forintot költenek az üresen álló lakások fenntartására, amiben a közös költség és az egyéb fenntartási költségek is benne vannak. “Ez hatalmas pazarlás, hiszen ennyi pénzből több mint 800 család lakhatási támogatását lehetne fedezni, ha havi 20 ezer forintos támogatással számolunk” – írta az AVM. A legtöbb pénzt üresen álló lakások fenntartására a XV. kerület költi, évi 36 millió forintot (erre a kérdésre azonban 8 kerület nem válaszolt az AVM-nek).
A legtöbb önkormányzati bérlakás a XIII. kerületben található, szám szerint 6163 darab, majd a VIII. kerület jön 4741 darabbal. A legkevesebb a XXXIII. kerületben található, mindössze ötven darab.
Az AVM-hez eljuttatott adatok alapján az összes kiadott önkormányzati lakás alig több mint fele (53,77 százalék) szociális bérlakás, a többiért piaci alapon fizetnek a bérlők. A fővárosban az I. kerületben a legmagasabb a szociális alapon kiadott lakások aránya (95 százalék), a VII. és VIII. kerületben pedig a legalacsonyabb (9-9 százalék).
Az adatigényléséből az is kiderül, hogy a budapesti önkormányzatok – a IX. és XIII. kerület kivételével – nem vásárolnak vagy építenek új lakásokat, helyette inkább eladnak. Az AVM szerint az elmúlt másfél évben közel 400 önkormányzati lakás szűnt meg Budapesten eladás vagy bontás miatt.
Andreáék lakása mától üresen fog állni. A végrehajtók összepakolják a cuccaikat, és egy raktárba szállítják, ahol harminc napon keresztül tárolják. A legtöbb holmit Andreáék be sem tudták pakolni a bőröndjeikbe. “Harminc évet nem lehet berámolni egy utazótáskába” – mondta. Fogalmuk sincs, hová menjenek ezután, nincsen tervük, Andrea szerint kihúzták a labuk alól a talajt. Az AVM aktivistája szerint a legjobb megoldás az, ha egy hajléktalanszállóra mennek.