Elkészült az Emmi a törvénytervezettel, amellyel valóra váltanák a kormány bölcsődei férőhelybővítésről, 2018-ig 17 ezer új helyről szóló ígéretét. Költségvetési támogatással kezdhetnének munkahelyi bölcsődék működni, a családi napközikre viszont, úgy látják, már nem lesz szükség.
Alaposan átalakítaná a kisgyerekek napközbeni ellátásnak a rendszerét az a törvénytervezet, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kormány honlapján. A három legfontosabb tervezett változás:
Az első két dolog szorosan összefügg: az újdonságok a családi napközit - részben - kiváltanák . A családi napközi jogintézményét 2017. január elsejétől vezetnék ki. Az indoklás szerint a megszüntetés oka, hogy most már vannak kötelező délutáni iskolai foglalkozások, kötelező az óvodába járás is, és egyébként célszerű "profiltiszta" szolgáltatásokat létrehozni. Az intézménytípus megszűnésével eltűnne az a lehetőség is, hogy egy gyerek 5 éves koráig családi napköziben tegyen eleget az óvodába járási kötelezettségének.
Megjelenne viszont a terv szerint az ismert, hagyományos bölcsődék mellett három új típusú ellátási forma a 3 év alatti gyerekeknek:
A családi bölcsőde nagyon hasonlítana a családi napközire. Ugyanúgy létre lehetne hozni ilyet saját otthonban vagy más, erre a célra kialakított helyiségben, bérelt ingatlanban is, ugyanúgy legfeljebb 5 gyerekre lehetne ilyenben vigyázni. A tervezet szerint azok a most létező családi napközik, amelyekbe kizárólag bölcsődés korú gyerekek járnak, és amelyek maguktól nem kérelmezik a módosítást, 2016. november 30-ig hivatalból változnak majd a nyilvántartásban családi bölcsődére.
Ehhez hasonlóan automatikusan változnának át 2016 végétől a bölcsődés korúnál nagyobb gyerekekkel is foglalkozó családi napközik a nyilvántartásban "napközbeni gyermekfelügyeletekre". Ezek azonban már csak piaci alapú szolgáltatásként, központi költségvetési támogatás nélkül működhetnének.
A mini bölcsőde tulajdonképpen egy, a hagyományosnál kisebb, annál egyszerűbb feltételekkel megnyitható bölcsődefajta lenne. Legfeljebb 7 gyerek járhatna egy csoportba, és személyzetnek elég lenne csoportonként 1 kisgyermeknevelő és 1 dajka.
A munkahelyi bölcsődében is maximum 7 fős gyerekcsoportok lehetnének. Ezek a foglalkoztató fenntartásában működnének, a munkahely által biztosított ingatlanban.
Az eddiginél egyszerűbben megnyitható és működtethető bölcsődékre azért lesz nagy szükség, mert a tervezet rengeteg, eddig a kisgyerekek ellátásával nem foglalkozó önkormányzatot hozna lépéskényszerbe. Most csak a 10 ezer fősnél nagyobb településeken kötelező bölcsődét működtetni. A módosítás ezt a kört kibővítené: kötelező lenne bölcsődét működtetni mindenhol, ahol legalább 5 gyereknek lenne igénye erre, és ott is, ahol 40-nél több 2 éven aluli gyerek él.
Az önkormányzatok az új elvárást teljesíthetnék bármelyik fajta bölcsődével, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel is. A tervezet szerint kapnának pár évnyi felkészülési időt: 2018. december 31-ig kellene eleget tenniük a kötelezettségüknek, hogy helyet csináljanak a gyerekeknek.
A tervezet szerint a szülőktől kért térítési díj a munkahelyi bölcsikben és családi bölcsődékben nem lehet majd több, mint a gyerek családjában az egy főre eső havi jövedelem fele. Hagyományos bölcsődében és mini bölcsődében a jövedelem 25 százaléka lesz a limit, az ingyenes étkezésre jogosult gyerekeknél pedig csak 20 százalék.
A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint most csak a 3 év alatti gyerekek 16 százaléka számára biztosított a napközbeni felügyelet, és a 2014-es adatok alapján csak a települések 18 százaléka oldja meg ezt a dolgot, nagyok a területi egyenlőtlenségek. A kormány azt a célt tűzte ki magának, hogy 2018-ig 17 ezerrel nőjön a 3 év alatti gyerekeknél a férőhelyek száma. A hatásvizsgálati lap szerint költségvetési forrás mindehhez legkorábban 2017. január elsejétől várható.
A tervezet véleményezésére nem hagytak sok időt, az észrevételeket, javaslatokat október 21-ig várják.