Index Vakbarát Hírportál

Váratlan fordulat a rendőrarcok kitakarása ügyében

2015. október 30., péntek 07:39

Az Alkotmánybíróság tavaly egy határozattal véget vetett annak a majd 10 éves gyakorlatnak, hogy a rendőrök százezrekre perelhették sikeresen a róluk felismerhető képet közlő lapokat, csatornákat. Azóta a magyar média a világszerte elfogadott gyakorlatnak megfelelően bátran mutogathatta a szolgálatban lévő rendőröket – egészen mostanáig. Csütörtökön egy meglepő ítéletet kaptunk kézhez.

Így buktuk el a pert 

A konkrét ügy 2011-ben kezdődött, amikor az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről tudósított: a sérelmeik, elmaradt járandóságaik miatt demonstráló tűzoltók és rendőrök füstbe borították a Kossuth teret. Több, a rendezvényt biztosító rendőr felismerte magát lapunk fotóin, és személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított.

A bíróságokon – egy 2007-es, Péterfalvi Attila által szignált ombudsmani döntés óta – ugyanis az a gyakorlat rögzült, hogy mivel a (kizárólag rendőri feladatot ellátó) rendőrök nem közszereplők, a beleegyezésük nélkül nem közölhető a felismerhető képmásuk a médiában. Ezt a Kúria egy 2012-es, a bíróságok számára kötelező mintául szolgáló döntéssel szentesítette. A pert első fokon, majd 2013-ban jogerősen is elveszítettük.

¡No Pasarán!

Jogvédőkkel (elsősorban Majtényi László volt adatvédelmi ombudsmannal) együttműködve az Index úgy döntött, elmegy a falig, hogy a kialakult rossz gyakorlatot megváltoztassa: 2013-ban az Alkotmánybírósághoz fordultunk.

Az érvelésünk lényege az volt, hogy a szolgálatban lévő rendőr nem magánember, hanem az állam közhatalmat gyakorló képviselője, "arca".

Az állampolgároknak ezért joguk van (a sajtón keresztül tájékozódni) a tevékenységéről, a szólás- és sajtószabadság érvényesítése az ilyen helyzetekben előrébb való, mint a rendőr személyiségi jogi védelme.

Egy ritka jó AB-döntés

Az AB 2014 szeptemberében kimondta, hogy

a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú.

Csak az az eset jelent kivételt, ha a tudósítás a rendőrt már nem az államhatalom képviselőjeként, hanem emberi mivoltában ábrázolja, mert például megsérült és szenved. Az AB a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét megsemmisítette.

AZ AB nem csak a konkrét ügyben határozott: általában döntött a sajtószabadság és a rendőrök személyiségi jogai közötti helyes egyensúlyról, és ezt a bíróságoknak a többi hasonló ügyben is alkalmazniuk kell.

Mivel az AB határozata a magasabb szintű norma, a kérdés csak az volt, hogy a Kúria mikor vonja vissza a már említett jogegységi döntést, hogy megkönnyítse a Fővárosi Ítélőtábla (FIT) dolgát a megismételt eljárásban. Ezt a Kúria idén februárban végül megtette, a szóvivője ugyanakkor arról beszélt, hogy továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát, ha nem nagy közérdeklődést kiváltó eseményen készül a kép.

Hidegzuhany

A FIT új, jogerős határozatát tegnap kapta meg az Index. Az történt, amire senki sem számított: a megismételt pert is a rendőrök nyerték, a bíróság ismét az első fokú ítéletet emelte jogerőre, és csak az indoklást változtatta meg. A Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanács ugyanis egészen máshogy értelmezte az AB döntését, mint addig mindenki más:

a kivételből csinált fő szabályt.

Szerintük ha a rendőr nem csak mereven áll, hanem példul érzelem fejeződik ki az ábrázatán, az már az ő legbelső lényege, ami személyiségi jogi védelemre szorul. Az AB határozatát pedig úgy kell értelmezni, hogy mivel az Index a demonstrációról a biztosításra kivezényelt rendőröket ábrázoló fotók nélkül is korrekten tudósíthatott volna, ezért igenis megsértettük a rendőrök jogait.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság a FIT (első) ítéletét nyilvánította alapjogsértőnek, nem a jogszabályokat, amiken az alapult. Mivel a bíróság most is ugyanazon szempontok és jogszabályok alapján vizsgálta az ügyet, mint az előző körben, a mostani ítélet is szükségképpen alapjogsértő, és a (precendesalapon működő) Alkotmánybíróság nemigen tehet majd mást, mint hogy ezt is megsemmisíti.

Rovatok