Másod-, harmad-, negyed-, sőt ötödállása is van a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi közigazgatási államtitkárának. Dankó István a tárcánál végzett munkája mellett négy állami cég igazgatóságában tölt be elnöki posztot. Nem a pénzért lett álláshalmozó, állítja a HM. Megkeresésünk után tényleg törölték az egyik érintett hadiipari vállalat honlapjáról a korábban nyilvános fizetését. A hivatalos indoklás az, hogy rajta kell tartania a kezét a teljes magyar hadiiparon, és meg kell akadályoznia a visszaéléseket. Az államtitkár szokatlan megbízásaival viszont gyakorlatilag a teljes szektorban értelmetlenné tette a közbeszerzés intézményét, így lehet, hogy ez maga a visszaélés. A milliárdos megrendeléseket úgy osztják le, hogy ahhoz az államtitkár adhatja az igényt és az iránymutatást.
Olyat a sokat próbált kormányzati emberek is ritkán látnak, hogy egy minisztérium közigazgatási vezetője egyidejűleg fizetett vezetői állásokban ülve irányítsa a tárca háttérintézményeit is. A Honvédelmi Minisztériumban (HM) azonban már lassan másfél éve működik ez a rendszer.
Dankó István, akit 2013 januárjában neveztek ki a HM közigazgatási államtitkárává, 2014 nyarán vált álláshalmozóvá. Egy csomagban kapott négy HM-irányítás alá tartozó, 100 százalékban állami tulajdonú cégben igazgatósági elnöki posztot. Ezzel megvalósult a magyar hadiipar egy kézbe összpontosítása.
Mellékesként az államtitkár a 997 200 forintos havi illetménye mellé HM EI Zrt.-től 500 ezer forintot kap. HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. honlapján egy hete még az állt, hogy onnan további 230 ezer forintos fizetés jár az igazgatósági elnöki munkáért, de érdeklődő levelünk elküldése után ezt a tételt törölték. A HM Currus Zrt. és a HM Armcom Zrt. a szerződések szerint költségtérítést fizethetnek Dankónak.
A HM központi hadiipari vállalkozása. 1993 óta működik. Szerteágazó feladatkörrel rendelkezik, többek között itt folyik a magyar drónok kifejlesztése. Tavaly 40 milliárdos forgalom mellett több mint 600 milliós nyereséget könyvelt el. A cégadatok szerint közel 4200 alkalmazottja van.
Az 1963-ban alapított jogelőd tevékenységének folytatására – a Honvédelmi Minisztérium mint egyszemélyes tulajdonos 1992-ben hozta létre. A nyírteleki cég feladata a honi légvédelem különböző eszközeinek javítása. 158 fő, 2014-et 12 milliós nyereséggel zárta.
A gödöllői cég a jogelőd után több mint 50 éve aktív szereplője a magyar hadiiparnak. Feladata haditechnikai eszközök, biztosító és kiszolgáló berendezések, áramfejlesztők, tűzoltó gépjárművek, utánfutók üzemben tartása, javítása. 140 fő; tavaly 263 milliós mínuszban zárt.
Az egykori gödöllői Híradó Anyag Javító Üzem helyén létrehozott cég 1992 óta 100 százalékos állami tulajdonú egyszemélyes zártkörű alapítású részvénytársaságként működik. 118 fő, tavaly 19 milliós nyereséget tudott felmutatni.
Elsőre azt gondolná az mindenki, hogy egy ilyen összevonás az államtitkár anyagi érdekeit szolgálja, a HM azonban épp az ellenkezőjéről próbálta meggyőzni az Indexet. A állami vezető vagyonbevallása nem áll rendelkezésre, mert a közigazgatási államtitkár nem politikai vezető, így mentesül a bevallás közzétételének kötelezettsége alól. A minisztérium szerint viszont Dankó alig nyert a sok plusz megbízatáson, mert csak a HM EI Zrt. igazgatósági elnöki tisztségért vesz fel pénzt, a többi helyen ingyen igazgat, hogy ezzel is megfeleljen a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009-es törvénynek.
Na, de akkor mi az álláshalmozás igazi oka? Ezt a minisztériumnak nem sikerült igazán közérthető módon elmagyarázni. Azt írták:
A HM társaságok a Kormány határozata szerinti rögzített hadiipari kapacitásokat tartanak fenn, melyek egyébként a tárca működéséhez elengedhetetlen képességek. E képességeknek és a Magyar Honvédség ellátásával, kiszolgálásával kapcsolatos elemi érdeknek a folyamatos összehangolására vonatkozó igény teszi szükségessé azt, hogy elsődlegesen a honvédelmi tárca érdekeit képviselő személy legyen a társaságok igazgatóságának elnöke.
Ez lefordítva nagyjából annyit jelenthet, hogy ha kell, akkor legyen ott valaki, aki összehangolja a tárca igényeit és a cégek képességeit.
Augusztusban a déli határkerítés építésénél be is mutatták az összehangolás iskolapéldáját.
A kormányzat által elrendelt építésből a HM EI Zrt. is kapott egy 2 milliárdos megrendelést, amit két nap alatt, ráadásul hétvégén sikerült tető alá hozni. A megbízás érdekében a HM augusztus 1-jén, szombaton módosította a belügyi és honvédelmi közbeszerzések lebonyolítását szabályozó (228/2004. /VII. 30./-as) kormányrendeletet, mert abban a határzárépítés addig nem szerepelt. A módosítás másnap, vasárnap hatályba is lépett. Azonnal kiírták a közbeszerzési pályázatot, meghívták a HM EI Zrt.-t, elbírálták a cég kész ajánlatát, és megkötötték vele a szerződést. Közben pedig a cég már dolgozott is, hiszen mivel nem volt versenytárs, nem volt kétséges az sem, hogy nyerni fog.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a HM EI, amely természetesen versenytárs nélkül pályázhatott, elvileg a „legalacsonyabb ár” ajánlatával nyert, a megkötött szerződésbe mégis több mint 10 ezer forintos bruttó óradíjat rögzítettek még az egyszerű kerítésdrótozók számára is.
Ennél a szerződésnél tűnt fel, hogy Dankó István furcsa módon minden oldalról benne volt a HM EI megbízásában. Dankó volt a kerítésprojekt végrehajtásáért felelős kormányzati munkacsoport vezetője a Honvédelmi Minisztériumban, felügyeli a HM Beszerzési Hivatalát, és mint látjuk, ő volt a cég félmilliós fizetésű igazgatósági elnöke.
A HM cikkünk megjelenésekor azt állította, hogy az államtitkár többoldalú szerepvállalása egyáltalán nem volt kifogásolható a szerződéskötésnél, mert azt nem az államtitkárság, hanem a HM Beszerzési Hivatal intézte, ezért az eljárás teljes mértékben megfelelt a beszerzési jogszabályoknak.
A négy igazgatósági elnökséggel kapcsolatban most ismét kikértük a minisztérium véleményét, nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy Dankó a honvédelmi közbeszerzések mindkét oldalán érdekelt.
Az elmúlt időszakban nem csupán a HM EI Zrt., hanem a többi három cég is számos közbeszerzési megbízást nyert. Összesen több milliárd forint értékben.
Azt a tárca is elismeri, hogy a hatályos jogszabályok szerint az ajánlatkérői pozícióban lévő személy nem lehet olyan társaságban tisztségviselő, amelyik a közbeszerzési eljárásban indul, ezért az államtitkár sem lehet egyszerre a közbeszerzési eljárás megbízója vagy ajánlatkérője. A HM EI gyors szerződtetése érdekében augusztus 1-jén módosított belügyi és honvédelmi közbeszerzések lebonyolítását szabályozó kormányrendeletben viszont az áll, hogy a beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi, ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében nem járhat el az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője.
A HM azzal érvel, hogy Dankó ezt a tiltást nem sértette meg, hamis látszatkeltés minden vele kapcsolatban emlegetett összeférhetetlenség-gyanú, mert személy szerint ő soha nem járt el az ajánlatkérő nevében, és nem vett részt egyetlen közbeszerzés lefolytatásában sem.
Egészen másról árulkodnak azonban az idén február óta működő Beszerzési Hivatal főigazgatójának kijelentései. A közbeszerzéseket intéző főigazgató nemrég éppen azt fejtegette, milyen jó, hogy minisztériumi felettese direktben megmondja, mit hogyan kell intéznie.
Tomka Barnabás a hivatal indulása után adott interjút a honvédség belső lapjának. Ebben azt hangsúlyozta, milyen ideális helyzet állt elő a döntéshozatalok szempontjából, mert minden egy kézben összpontosult, és folyamatosan kaphatja az instrukciókat. Tomka kifejezetten azt mondja, hogy eleve így alakították ki a Beszerzési Hivatal és a közigazgatási államtitkár viszonyát.
Szempont volt a beszerzések jobb átláthatósága, a közvetlenség, az információközelség megteremtése, hiszen egy alapvetően civil tevékenységről beszélünk. Innentől kezdve rövidül a szolgálati út, és nem torzulnak az információk sem.
Majd pedig leszögezi:
Mostantól a beszerzést illetően közvetlen a feladatszabás, és mi is közvetlenül kérhetünk döntéseket, illetve iránymutatást a minisztérium felső vezetőitől.
A kör így bezárult, hiszen a beszerzéseket végrehajtó Beszerzési Hivatalt is a közigazgatási államtitkár, azaz Dankó István felügyeli, és a főigazgató kijelentései értelmében ez nem csupán általános ellenőrzési lehetőséget jelent, hanem direkt befolyást. Ő hagyja jóvá az eljárások lefolytatását, megismerheti valamennyi információt a megrendelő és a pályázó oldaláról, ami gyakorlatilag kizárja, hogy a közbeszerzéseken más cégek is egyenlő esélyekkel indulhassanak.