Harmincadik alkalommal tart kormányinfót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, folyamatosan bővülő cikkünkben az eseményen elhangzottakat követhetik nyomon. 

A miniszter azzal kezdte, hogy sikerült beszélnie a Máltán tartózkodó Orbán Viktorral és megerősítette, hogy a V4-es országokkal közösen Magyarország is küld rendőröket Görögországba. Arra is utalást tett, hogy akár újabb határzárra is "sor kerülhet", a román-magyar határnál, de csak "végső, kritikus helyzetben" kezdik majd meg a kerítésépítést Nagylaktól Mezőhegyesig. A kerítéshez szükséges anyag már megvan. Lázár beszélt arról is, hogy hányan kaptak eddig menedékkérelmet, mióta felállt a kerítés: ketten. Összesen 4800 menedékkérelmet nyújtottak be, 1250 ügyben hozott eddig döntést a bevándorlásügyi hivatal, 928 esetben megszüntetették az eljárást (mert a menedékkérők időközben felszívódtak),és összesen két személy részesült nemzetközi védelemben, a többi kérelmet elutasították.

De szerinte a magyar kormány nem bevándorlóellenes, csak úgy véli, hogy "Magyarországnak nincs szüksége bevándorlásra", ami pénz van, azt a magyarokra és nem a bevándorlókra kell költeni. A miniszter szerint a máltai csúcs nem fog megoldást kínálni a menekültügyre, azt sem tudják, hogy mi lesz, ha a szlovénok és az osztrákok is kerítést építenek. Szerinte az sem kizárt, hogy akkor újra Magyarország felé jönnek majd a menekültek. Arról is beszélt, hogy ha a németek valóban visszatoloncolnák a menekülteket oda, ahol regisztrálták (ez mintegy 40 ezer ember), akkor ez nem fog menni, mert "Magyarország nem akarja a visszatoloncoltakat fogadni". Egyrészt nem képes az állam ennyi ember befogadni, másrészt valószínűleg nem Magyarországon léptek be először az unió területére. 

De mindehhez Lázár szerint nagy szükség van a társadalom támogatására, mert valaki (és itt kimondta Soros György nevét) abban érdekelt, hogy minél több bevándorló legyen Európában. 

Kerítéstéma után jött a földpályázat ügye. Lázár szerint vannak olyan pályázók (222 ember), akik magyar emberek ugyan, de nem magyar állampolgárok. Helyben lakó földműves vehet csak földet, tehát ha ezek az emberek itt laknak és itt művelik a földjüket, akkor vehetnek földet. Az Európai Bizottsággal meg is egyeztek ebben a kérdésben. Hétfőtől nyilvánosak lesznek az árverések, eddig 10 milliárd forintnyi hiteligényt már jóvá is hagyott a Budapest Bank, ez több száz embert jelent, akik ebből a hitelből vásárolnának földet.

És ezúttal az állami rezsicsökkentést is szóba hozta. Azt mondta, hogy a kollégáival sokat dolgozik azon, hogy olcsóbb legyen az állam. Aztán arról beszélt, hogy egy sor olyan intézkedésekről tárgyal majd a kormány, amivel a családokat segítenék majd. 

Rátért az ipari parkokra is, szerinte ezek a munkahelyteremtés miatt fontosak. Ipari park lesz Nyíregyházán és Miskolcon is, a nagy megyei jogú városok földeket kapnak majd, az ezekhez szükséges forrást a földeladásokból szerezné be a kormányt. Szegedre is mennek "Botka kollégához", tehát nem csak a fideszes megyei jogú városokat akarják szövetségesnek megnyerni magukhoz. 

Digitális Magyarország lenne a legjobb módszer arra, hogy a vállalkozások érdemi segítséget kapjanak - mondta Lázár, amikor témát váltott és arról beszélt, hogy a Deutsche Telekommal való megállapodásuknak köszönhetően egyre több helyen épülne ki a szélessávú internet. 

Emellett a gazdaság állapotáról is szó lesz a kormányülésen, márpedig a számok Lázár szerint jók, a turizmus például nagyon pörög, de növekszik többek között a kiskereskedelmi forgalom, a külkereskedelem is.

Zene lehet Colleen Bell amerikai nagykövet asszony fülének, hogy Lázár nem titkolja: nem minden esetben költik el jól az EU-s pénzeket, de megértették az Európai Bizottság azon szándékát, hogy jobban kontrollálnák a közbeszerzéseket.

Zoltán Kovács (ahogy a nemzetközi sajtóban szerepel) kormányszóvivő Lázár beszéde után utalt arra, hogy dolgoznak azon, hogy a kormányinfókon a vidéki újságírók is kérdezhessenek majd.  

Eztán jöttek az újságírói kérdések. Az egyik újságíró kérdésére Lázár elmondta: csak Magyarország jóváhagyásával lehetne ide toloncolni migránsokat, márpedig ezt Magyarország nem hagyná. 

Nagyon vicces momentuma volt az eseménynek, amikor a Magyar Nemzet újságírója arról beszélt, hogy már "nekik volt kínos", hogy a baloldali pártok Brüsszelben folyamatosan "feljelentik" a kormányt. Lázár erre úgy válaszolt, hogy ez nem Magyarországnak kínos.  

Aztán az Index azt kérdezte, hány kilométeres lehet majd a román szakaszhoz épített kerítés. Lázár erre azt mondta, hogy száz, de ilyen döntés még nem született, csak fel vannak rá készülve. Lázár szerint azért foglalkozik ezzel a kérdéssel annyit, mert ez az ő választási körzete is, és a helyieket nagyon érdekli ez a téma, az emberek félnek a migránsoktól. 

Okkal kérdeztük a Századvégről is Lázárt. Miért nem hozzák nyilvánosságra a Századvég-tanulmányokat? Nem aggályos-e, hogy a Századvég vezetői államtitkokhoz fértek hozzá 2013 előtt úgy, hogy erre nem volt jogosultságuk? Lázár az első kérdésünkre azt mondta: egyelőre van egy per és megvárnák a Kúria döntését ebben. Kitérő választ adott a második kérdésünkre. Szerinte nem merül fel nemzetbiztonsági kockázat. Vannak szenzitív területek, ahol szerinte indokolt, hogy államtitkokhoz is hozzáférjenek a tanácsadók.  Honnan tudjuk, hogy 2013 nem sérült semmilyen államtitok ebben az ügyben? - kérdezte egy másik újságíró ugyanebben a témában. Lázár erre azt mondta, hogy semmilyen erre vonatkozó információja nincs, ha pedig valakinek van, akkor "álljon elő a farbával", de eddig ez szerinte csak politikai támadás. 

Rátértünk a Heti Válaszban megjelent Hegedűs Zsuzsa-interjúra, Orbán főtanácsadója ugyanis a lapnak azt állította, hogy a kormányfő  visszavette a politikai irányítást Lázártól. "Nem kommentálnám a mondandóját semmilyen formában" - válaszolta erre a miniszter.   

Így vagy úgy, de sok újságíró a földpályázatról kérdezte Lázárt, amiatt aggódva, hogy külföldiek juthatnak majd földhöz. Lázár mindenkit megnyugtatott csak helyben lakó és földműves külföldi vehet majd földet. Az persze kérdés, hogy majd meg tudják-e venni a földeket vagy sem, de csak ennyire tudja a kormány korlátozni a külföldiek földvásárlását - mondta a miniszter. 

Gyors témaváltás: milyen gyorsan épülhet meg a román-magyar határon a kerítés? Lázár megismételte, hogy egyelőre még nincs döntés, de készen állnak rá.

Olyannyira pörögnek a témák egy ilyen kormányinfón, hogy mire észbe kaptunk, már Ukrajna volt a téma.

Segítünk-e az Ukrajnából érkező menekülteknek, ha netán arra kerül a sor, hogy onnan kezdenek el menekülni az emberek? Lázár szerint az nem lehet vita tárgya, akkor igenis be kell engedni a menekülteket, ez kötelessége Magyarországnak.

Innen aztán egy ugrás volt Paks. Miért rövidült harmincról tíz évre a paksi erőmű szerződésének titkosítása? - kérdezte az Origó újságírója. Mert Brüsszelben így akarták - derült ki Lázár válaszából. 

Sajnálja-e, hogy Havasi Bertalan már nem dolgozik a Miniszterelnökségen? - kérdezte az újságíró. Lázár erre azt mondta, hogy Havasi kiváló kollégája volt.