A Magyar Helsinki Bizottság kutatása szerint a rendőri bántalmazások többsége következmények nélkül marad, a rendőri brutalitás elharapódzására pedig döntő hatással vannak a politikai elvárások.

Elsősorban a Legfőbb Ügyészségtől származó adatok alapján készült, 2007 és 2013 között hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt évente 700-1100 feljelentés érkezett Magyarországon, ezeknek átlagosan mintegy 4 százalékában emeltek vádat. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni - azaz főként rendőrök sérelmére elkövetett - erőszak miatt indult nyomozások esetében ez az arány csaknem 70 százalék volt.

A hatóságok a rendőri bántalmazások bizonyítási nehézségeire hivatkoznak, mondván, hogy ezek a cselekmények többnyire zárt helyen, külső tanúk nélkül zajlanak. Ezzel összefüggésben az ügyészség arra is hivatkozik, hogy nem kíván olyan ügyekben vádat emelni, ahol kicsi az esély a sikeres bizonyításra a bíróság előtt.

Bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye miatt a vizsgált időszakban évente körülbelül 20-40 embert ítéltek el, de a bíróságok egyik esetben sem látták indokoltnak a szolgálati viszony megszüntetése mellékbüntetés kiszabását, holott nem voltak ritkák az olyan esetek, amikor a vádlottak már nem először álltak bíróság előtt ilyen cselekmény miatt. A szabályok változása folytán pedig már csupán a letöltendő szabadságvesztésre ítélt rendőröknek kell a törvény kötelező rendelkezése folytán távozniuk a testülettől.

A Helsinki bizottság szerint a problémák orvoslása érdekében javítani kellene a szabályozást, például a kihallgatások, illetve fogvatartási helyek kamerás megfigyelésével.