Egy budapesti belső kerületi iskolában be kellett szüntetni a mindennapos testnevelés keretében bevezetett uszodába járást, mert az intézmény buszos számláját nem fizette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A Klik költségvetésében tízmilliárdos lyuk tátong. Az államosítás idején durván elszámolták a fenntartási költségeket.
Egy IX. kerületi általános iskolában kellett elrendelni az úszásórák beszüntetését, mivel a tanulók egy másik iskola uszodáját használták.
Az iskola vezetése a szülőknek kiküldött levelében azt írta:
Mint arról bizonyára Önök is értesültek a médiából, a Klik pénzügyi helyzete pillanatnyilag labilissá vált. Nem tudnak kifizetni már teljesített szolgáltatásokat, megbízási díjakat. A szolgáltatást végzők nem hajlandóak addig újabb teljesítésre, ameddig nem fizetik ki elmaradt számláikat. Vagyis: egyelőre nem lesz úszás és korcsolya sem, mivel a gyerekeket nem tudjuk eljuttatni az uszodába és a korcsolyapályára.
Szerdán egy újabb értesítésben beígérték, hogy a jövő héttől mégis meg lehet tartani a külsős testnevelésórákat.
A Klik tankerületi igazgatója az Indexnek azt mondta: „mindentől függetlenül megoldják" a tornaórák megtartását, arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy milyen megoldás született, és a buszoztatás hátralékát kifizették-e.
Az Index kedden írt arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete fizetési felszólítást küldött a Kliknek, és az elmaradt tanári pénzek miatt perrel fenyegette meg a szervezetet. A Klik tartozásai júliusban 12,5 milliárd forintot tettek ki. Rontotta a helyzetet, hogy a nyáron a Nemzetgazdasági Minisztérium átvette a szakképzési intézmények fenntartását, és a megállapodás szerint a Kliknek adósságmentesen kellett átadnia az iskolákat, így a kezelésében maradt közoktatásra még kevesebb pénz jutott a rendelkezésre álló keretből.
A kormány az idén már kétszer döntött rendkívüli támogatásról, szeptemberben 10, a múlt héten pedig 26,7 milliárdot szavazott meg a Kliknek.
A konszolidáció ellenére a költségvetéssel továbbra is baj van. A Klik létrehozásakor ugyanis rosszul számolták ki az országos közoktatási hálózat fenntartásának költségeit, és messze alultervezték a keretet. A hibás számítások miatt most mindenki egymásra mutogat, de az is biztosnak látszik, hogy az önkormányzatok korábbi adatszolgáltatásai nem a valós költségeket tükrözték.