Néhány nappal azután, hogy a magyar kormánypártok nem akartak foglalkozni a gyermekéhezéssel, mert az szerintük csak baloldali kampánytéma, és csak ott maradnak éhesek a gyerekek, ahol felelőtlenek a szülők, az Európai Unió intézményei napirendre veszik a gyermekszegénység kérdését. Szerintük ez az egyik legsúlyosabb probléma az EU országaiban.
A hétfői strasbourgi plenáris ülésen az EP-képviselők arról a jelentésről vitáznak, amely felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gyermekszegénység csökkentéséért. Az Eurostat statisztikái szerint Európában 26 millió, vagyis minden negyedik gyereket fenyeget a szegénység.
Bár az arányok nagyon eltérőek, minden tagállamban élnek gyerekek nehéz körülmények között. Romániában a gyermekek 51 százalékát, Bulgáriában pedig 45,2 százalékát fenyegeti a szegénység. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék, ezzel az ország a harmadik az uniós tagállamok között, csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Dániában, Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb a gyermekszegénység kockázata.
A gyermekek alultápláltsága szintén nagy probléma, az UNICEF kimutatása szerint Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat.
Múlt héten a Fidesz-KDNP kihátrált a gyermekéhezés elleni küzdelem napirendre vételéről a Parlamentben. Ezt Harrach Péter azzal indokolta, hogy a határozati javaslat tárgysorozatba vételével egy baloldali kampányt támogattak volna. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy a kormány felszámolta a gyermekek éhezését, akik mégis éhesek, azok csak a szülők hanyagságától szenvednek. Orbán Viktor is megszólalt a kérdésben, és arról beszélt, hogy az elmúlt 25 évben szerinte messze a Fidesz-kormány lépett a legtöbbet a gyermekszegénység ellen, hiszen a 2010-es 28 milliárd helyett idén 72 milliárd forintot költ a kormány a gyermekétkeztetésre, a gyerekek 90 százaléka pedig óvodás korától naponta négyszer az állam pénzén kap enni.
KSH-adatok szerint ugyanakkor két év alatt nyolcvanezerrel csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, pedig a gyerekszegénység 2009 és 2013 között folyamatosan nőtt. Az OECD adatai is nagyon rossz trendeket mutatnak: 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyerekek száma. Az MTA és a Máltai Szeretetszolgálat tanulmánya szerint 30-50 ezer gyerek éhezik nap mint nap Magyarországon. Azoknak a kiskorúaknak a száma, akik időszakosan, hétvégenként, iskolai tanítási szünetekben éheznek, eléri a 200 ezret.
Az EP-képviselők a hétfői plenáris ülésen vitáznak a kérdésről, kedden pedig szavaznak a jelentésükről, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy prioritásként kezeljék a gyermekszegénység felszámolását.