20 év együttélés után távoli rokonként kezelte a NAV azonos nemű társa halála után Gábort, hiába kötöttek bejegyzett élettársi kapcsolatot. Ez az özvegy számára azt jelentette, hogy be kellett fizetnie több mint 310 ezer forint illetéket, pedig ugyanúgy mentesség járt volna neki, mint a hátramaradó házastársaknak. Most, három évvel később elismerte a hibáját a NAV, Gábor visszakapja a pénzét.
Nagyon meglepődött Gábor, amikor fél évvel a társa halála után felszólítást kapott a NAV-tól 310538 forint öröklési illeték befizetésére. Gábor és a társa 2009-ben az elsők között kötött bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon. Ez az a családjogi intézmény, amely az azonos nemű pároknak - a gyerekvállalás és a névviselés kivételével - a házastársakéval egyforma jogokat és kötelezettségeket biztosít.
"Ő már nem volt fiatal, az én egészségi állapotom sem volt olyan tökéletes. Bármikor történhetett volna valami" - emlékezik vissza az 57 éves Gábor, miért döntöttek úgy, hogy megkötik a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mihelyt tehetik. A legfőbb okuk az volt, hogy ha egyikük meghal, a hátramaradót ne terheljék plusz kiadások.
Amikor a társa 2012-ben, húsz év együttélés után meghalt, rá hagyta mindenét. A hagyatéki tárgyaláson készült közjegyzői határozatban szerepelt, hogy bejegyzett élettársak voltak, a közjegyző meg is nyugtatta Gábort, hogy így - mintha csak házastársak lettek volna - az öröklés illetékmentes lesz. Ezért lepődött meg annyira, amikor rá fél évre kiküldték neki a NAV-tól a felszólítást. A NAV kapcsolatukat “távoli rokonságnak” minősítette, és kiszabta az illetéket.
Gábor felhívta őket, és próbált tiltakozni, de az ügyintézőt nem tudta meggyőzni. A probléma az volt, hogy az illetékre vonatkozó törvény nem nevesíti külön a bejegyzett élettársakat, és az ügyintéző ragaszkodott a törvény betűjéhez. Pedig az érvényes, általános főszabály a bejegyzett élettársakra vonatkozó törvényben benne van: az özvegyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő társára. Gábor 2012-ben végül feladta, keresztet vetett a pénzére, és kifizette a jogtalanul kirótt 310 538 forint illetéket.
Idén azonban vett egy tabletet magának, lett internethozzáférése. Ezzel, ahogy mondja, "kinyílt a világ", tudomást szerzett a lehetőségről, hogy a Háttér Társaság nevű civil szervezet segítséget nyújthat az ügyében. Augusztusban vette fel velük a kapcsolatot. Nem fűzött a dologhoz sok reményt, de úgy volt vele, hogy legalább megpróbálja. Meglepően rövid idő alatt eredményt ért el.
Októberében nyújtotta be a kérelmet a Háttér a nevében a NAV-hoz. Jelezték, hogy Gábor bejegyzett élettársi kapcsolatban élt, ezért a házastársra vonatkozó illetékmentesség őt is megillette volna. A NAV október 20-i keltezésű határozata már meg is érkezett:
Gábor most rehabilitációs járadékból él, sokat jelent neki ez az összeg. Azt mondja: máskor nem volt problémájuk a bejegyzett élettársi kapcsolattal járó jogok érvényesítésével. A papírjuk a társa kórházi kezelésénél is fontos volt, így hozhatott olyan döntéseket, például műtétekről, amilyeneket csak hozzátartozó hozhat.
A KSH adatai szerint 2009-től (mióta lehetőség van erre) 2014 végéig 301 bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek Magyarországon. Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa szerint a viszonylag alacsony szám mögött az áll, hogy a közösségen belül is nagyon kevesen ismerik a jogintézményt, és nem tudják, hogy mennyire közel áll a házassághoz.
A Háttér tapasztalatai szerint az gyakori, hogy a jogaikat érvényesíteni próbáló bejegyzett élettársakat félreinformálják, de Gáboré volt az egyetlen olyan esetük, amelyben jogerős döntésbe foglalták a tévedést.
Dombos szerint egyrészt felháborító, hogy évekkel a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése után még mindig vannak állami hatóságok, amelyek nincsenek tisztában a jogintézményre vonatkozó legalapvetőbb jogszabályi rendelkezésekkel sem. Másrészt szerinte biztató, hogy a NAV hosszas pereskedés helyett azonnal elismerte a hibát, és rendelkezett a pénz visszafizetéséről. "Ehhez viszont arra is szükség volt, hogy az érintett tájékozódjon jogairól, és kiálljon a saját igaza mellett” - tette hozzá.
A Háttér munkatársa szerint az új Ptk. elfogadása kapcsán nagyon sok hibás információ jelent meg a neten a bejegyzett élettársi kapcsolatról, még jogi szakmai oldalakon is, ők viszont hiába kérték a minisztériumot, hogy adjon ki a helyzetet tisztázó sajtóközleményt, "vélhetően a kérdés kapcsán kialakult politikai viták miatt - ettől elzárkóztak", inkább egyedileg kértek javításokat.
Dombos szerint a kormány népszerűsíti a házasságot, de az eszébe se jut, hogy ugyanilyen alapon az azonos nemű párok körében a bejegyzett élettársi kapcsolatot is kellene, és a politikai csatározások miatt sokan azt gondolják, hogy már nem is létezik a jogintézmény, vagy hogy csökkentek a jogok, amiket biztosít, pedig nem.
A bejegyzett élettársaknak is jár például az az első házasok adókedvezménye vagy a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is. A Háttér ügyfelei érdeklődése után szakmai állásfoglalást kért és kapott erről a NAV-tól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.