Fideszes szimpatizánsok számára tartott migrációs fórumot Komlón Kovács Zoltán kormányszóvivő. A fejtágítón a párt helyi emberei több mint egy órán át részesülhettek azokból a kormányzati gondolatmenetekből, amelyek lényege, hogy Magyarország sokkal józanabb a bevándorlásügyben, mint Európa. A kontinentális politika hivatalos magyarázata szerint ezt akarják megbosszulni Brüsszelben a Magyarország ellen indított eljárásokkal. De Kovácsnak az fáj a legjobban, hogy a magyar jogvédők otthagyták a romákat, mert a bevándorlókkal új játékszert találtak maguknak.
A Fidesz hetek óta gyűjti a kvótaellenes aláírásokat az országban. Az Index be is mutatta, hogy a pártaktivisták milyen kreatív érvgyűjteménnyel próbálják meggyőzni a bizonytalankodókat, miért van szükség az európai uniós terv elleni fellépésre.
Igény tehát van az információkra, ezért a párt az aláírásgyűjtésre rászervezett egy fórumsorozatot is, ahol a tagok és támogatók kaphatnak eligazítást: mit gondol a kormány a nehéz időkben. A fórumozó kormányzati csapat tagja, Kovács Zoltán pénteken Komlón járt.
A több mint egy órás, részletekbe menő helyzetértékelésről az Együtt egyik aktivistája készített titokban felvételt, amelyről Berkecz Balázs számolt be blogján.
Más kormányzati megszólalókhoz hasonlóan a komlói fórumon Kovács is nagyon lesújtó véleményt fogalmazott meg az unióról.
Kovács szerint tény, hogy az illegális bevándorlás kérdéséről már a kezdetektől a magyarok tájékozottabban és józanabbul gondolkodtak, mint bármelyik európai nép.
„A magyarok tudták, hogy egyértelműbben, keményebben, szigorúbban kell fellépni az illegális migrációval szemben, mert beláthatatlan következményei lesznek. Európában is óriásira nőtt a szakadék a véleményformáló politikusok és helyi népek között, Németországban is ez a helyzet. Nem tudni, meddig lehet fenntartani ezt. A jelek arra utalnak, hogy az európai emberek is józanul gondolkodnak, de nem nagyon engedik nekik.
Ezt látjuk, elterjedt a híre, hogy Magyarországgal szemben elindítják ezt az eljárást az Európai Unióban. Ez tudják, hogy mi? Ez annak a bosszúja, hogy mi merünk és tudunk, és folyamatosan beszélünk olyan kérdésekről, ami a nyugat-európai embert is foglalkoztatja, csak ott nem engedik, hogy beszéljenek róla.”
A kormányszóvivő lényegében Szijjártó Péter külügyminiszterrel egy időben fogalmazta meg a bosszúteóriát. Szijjártó pénteken Brüsszelben jelentette ki, hogy a szavazatmegvonási döntést csak a sikeres magyar bevándorláspolitika miatti bosszúként lehetne értelmezni, ha megszületik.
A magyar álláspont viszont az, hogy Európa bevándorláspolitikája úgy ahogy van, megbukott. A kormányszóvivő leszögezte:
"Konkrét hazugság, hogy Nyugat-Európában azoknak az embereknek az integrációja sikerült volna, akik az elmúlt évtizedekben, sőt bizonyos esetekben az elmúlt évszázadokban beköltöztek. Vannak példák, amelyek sikerültek, de a túlnyomó része, az egy kudarc. Az ember elmegy Párizsba, Londonba, Hamburgba, Stockholmba, elmegy Bécsbe, ahol 10 százalék a muzulmánok aránya, pontosan látja és tudja, hogy ezek az emberek nem integrálódnak, mert nem akarnak. És még csak azt sem tudjuk mondani, hogy meg kellene őket vetni érte, vagy el kellene őket ítélni. Tehát nem tesznek mást, minthogy megőrzik saját kultúrájukat, megőrzik a hagyományaikat és annak megfelelően élnek. De az kiderült, vagy ki kell, hogy derüljön ez nem összeegyeztethető az európai alapokkal, azokkal az európai értékekkel és európai kultúrával, aminek más a természete. Ezt nem azért mondjuk, hogy nem fog sikerülni, mert nem szeretjük ezeket az embereket. Azt gondoljuk, hogy az, amit ők tesznek nem fog feloldódni Európában."
A romák integrációjának sikertelenségének értékelésében viszont nem megy ilyen messze. Kovács szerint vannak még problémák, amelyek „a többségi társadalom és a cigányság hibájából” mind a mai napig léteznek, de ebben az esetben nem az állam felelősségét firtatja.
„Az én nagy fájdalmam, hogy ezek az aktivisták új játékszert találtak, és nem drága semmi. Eldobják az előzőt, amit nem oldottak meg, felkaroltak, otthagyták, eldobták, nem érdekel ma már senkit. Az Európai Unióban egyetlen ember sincs ma, aki felelősen a cigányság ügyével foglalkozna.” „Hirtelen miért vált ez másod-harmadrangú témává, miközben erről kellene beszélni, meg arról, hogy a Komlóhoz hasonló településeknek a közössége, meg a hátrányos helyzetű települések és közösségek hogyan jutnak lehetőségekhez. Miért kell nekünk egy teljesen más kultúrával, a világ másik részéről érkező emberek problémáját megoldani, miközben a sajátjainkat nem oldottuk meg? Erre a kérdésre nincs válasz.”