A legforróbb vita Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő és Kontrát Károly rendészeti államtitkár között zajlott hétfőn a parlamentben. Mirkóczki ugyanis a kormány rendvédelmi ígéreteit kérte számon a kormányon (a kampány hevében 2010-ben azt ígérte a Fidesz, hogy két hét alatt rendet rak az országban), majd az elmúlt időszakok súlyos bűncselekményeit sorolta.

Szóba került például az, hogy épp hétfő reggel nyakon szúrtak egy férfit a Havanna lakótelepen állítólag azért, mert nem akart cigarettát adni a támadójának. Mirkóczki azt mondta,

tudjuk, kikre jellemző ez a bűncselekményforma.

Mirkóczki meg is adta a választ: "a felsorolt bűncselekmények szinte kizárólag a cigányság törvényen kívüli részének köszönhető", amitől szerinte szenved cigány, nem cigány. A Jobbik szóvivője azt mondta, nem a rendőrséget bírálja, hanem azokat a politikusokat, akik gyakran adnak politikai parancsokat. 

A kormány nevében Kontrát Károly rendészeti államtitkár kért szót, és láthatóan mélységesen felháborították az elhangzottak. 

Visszautasítom a cigányságot támadó rasszista kijelentéseket!

Szerinte a politikus minden alap nélkül támadta az embereket, köztük a cigányokat. Szerinte a Jobbik a zuhanó népszerűségét próbálja javítani azzal, hogy a közbiztonságot bírálja. Kontrát ezután a javuló bűnügyi statisztikákkal vágott vissza, amelyek szerint nagyobb rend van, nagyobb biztonságban érnek az emberek, mint 2010-ben.

Rogán megerősítette, megtámadjuk a kvótát

Először kért szót napirend előtt Rogán Antal miniszterként. A miniszterelnök kabinetfőnöke a kötelező betelepítési kvótáról beszélt. És tiltakozott az ellen, hogy Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig érkezett bevándorlók kötelező szétosztását, a kényszerbetelepítést az EU-n belül.

Rogán Antal azt mondta, eddig több mint egymillió ember áramlott be Európába, és ha a Juncker-képletet alkalmazzák, akkor ez 15 ezer ember és családtagjai betelepítését jelenti Magyarország számára.

Közölte, a kormány folytatja a kvóta elleni küzdelmet, december 14-ig meg fogja támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon. Mint mondta, erre kötelezi őket a nemzeti konzultáció eredménye, a magyar emberek kvótát elutasító véleménye és az Országgyűlés döntése.

A Fidesz sorosgyörgyözött, az MSZP demokráciát féltett

A további napirend előtti felszólalások röviden:

• Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Brüsszel bosszújaként említette, hogy a biztosi testület útjára engedte a Magyarországgal szembeni eljárásra irányuló polgári kezdeményezést, ami akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével járhat. A kezdeményező Kósa szerint a "radikális és szélsőbalos" kapcsolatairól ismert, Soros György finanszírozási hátterével működő Európai Humanista Föderáció szerinte egyértelműen politikai álláspontot képviselt ezzel. 
• Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke szerint a kormány szisztematikusan rombolja a demokráciát, a köztársaságot. Kiüresítették a népszavazás intézményét - sorolta a változásokat, amelyet úgy zárt: az adóhivatalt is pártkatonák fogják irányítani. Szerinte a demokráciában fontos, hogy a családok enni tudjanak adni gyermekeiknek. Úgy ítélte meg: ahhoz, hogy újra demokrácia, új köztársaság legyen, változásra van szükség. 
• Schmuck Erzsébet (LMP) a párizsi klímacsúcshoz kapcsolódóan hívta fel a figyelmet, a klímaváltozás növeli a szegénységet és a migrációt is. Az átlaghőmérséklet emelkedését 2 fokon belül kell tartani az ipari forradalom előtti szinthez képest, az országcsoportok vállalásai azonban ehhez nem elégségesek. Magyarország arra készül, hogy Párizsban a jelenlegihez képest nem vállal semmilyen érdemi lépést, "az európai klímavédelem potyautasa kíván maradni".
• Rétvári Bence (KDNP) pártja hetvenegy éves történetét elevenítette fel, hangsúlyozva: a kereszténydemokrata mozgalom kiállta az idő próbáját, társadalmi igény volt, van és lesz is arra.