Január elsejétől kötelező lesz minden magyarországi kórházban az újszülöttek hallásvizsgálata objektív eszközökkel, nem csupán tapsolással, hangoskodással és csengetéssel. Egy hónap van hátra a kitűzött dátumig, de egyelőre nincsenek a kórházakban a szűréshez elengedhetetlen gépek.
Még májusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott a 18 év alattiak hallásvizsgálatával kapcsolatban egy új szakmai irányelvet, amiben leírták, hogy a szubjektív hallásvizsgálati módszerek újszülött korban nem elfogadhatók. A szubjektív módszerek azok, amikor a szakemberek valamiféle zajkeltést követően figyelik, hogy mit reagál a páciens, és a szakmai szöveg szerint ezeknek a teszteknek „az alkalmazhatósága az újszülöttkori halláscsökkenések kimutatásában a súlyos fokúra korlátozottan, a közepes fokúra alig, a kisfokúra, az egyoldalira pedig egyáltalán nem alkalmasak, mert igen nagy a tévesztési arányuk”.
A legtöbb újszülöttet azonban a mai napig mégis ezzel az alkalmatlan tesztettel szűrik, jobb híjján, ugyanis sok magyar kórházban nincs az objektív hallásszűrésre alkalmas eszköz. Az EMMI által kiadott dokumentum szerint 2015-ben a szülészeti intézmények 54 százaléka rendelkezik az objektív hallásszűrésre alkalmas műszerrel.
A szűrés és megelőzés kiemelt egészségügyi célja a kormánynak, írta nekünk az EMMI, és már a minisztériumnak a témában született szakmai irányelve is ennek a célnak a szellemében született.
Tehát a borús helyzetet a fül-orr-gégészeti és audiológiai szakma az EMMI-vel egyetértésben igyekszik megváltoztatni. Részben sikerrel is jártak, mert még idén év elején egy jogszabálymódosítást követően elfogadták, hogy 2016 januártól induljon az objektív módszerű vizsgálat a kórházban, a születést követő pár napban. Csak éppen a gyakorlati megvalósítás hibádzik egyelőre.
Egyrészt, mert gyakran előfordul, hogy valami miatt a hallásszűrést még azokban az intézményekben sem végzik el, amelyekben létezik a szűréshez szükséges műszer. Ilyenkor a szülőknek vagy azt mondják, hogy rossz volt a gép, vagy pedig nem is mindig szólnak, de az újszülött-zárójelentésen szerepeltetik, hogy „hallásvizsgálatot végeztessenek el egy hónapos korig területi illetékesség alapján”.
Másrészt, információink szerint egy hónappal az új rendszer indulása előtt még nincsenek a kórházakban a gépek. Az EMMI alá tartozó, a kórházak infrastrukturális ellátásáért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) megkérdeztük, hogy ez miért van, illetve, hogy tudomásuk szerint hány rossz gép van jelenleg a rendszerben, de nem tudták megmondani. „Az ÁEEK fenntartásában működő intézményekben használt objektív hallásszűrő készülékek műszaki állapotáról az ÁEEK nem rendelkezik részletes információkkal. Az esetlegesen meghibásodott készülékek javíttatása, cseréje, az érintett betegek folyamatos ellátásának biztosítása elsősorban intézményvezetői kompetencia” - fogalmaztak. A szükséges eszközökről pedig azt mondták, hogy hamarosan közbeszerzési eljárásban fogják azokat beszerezni.
A már említett szakmai irányelv egyik szerzője, Prof. Katona Gábor a Heim Pál Kórház Fül-orr-gégészeti Osztályának vezetője az újszülöttkori hallásszűrésről írta a doktori disszertációját. Azt mondja, a hallásproblémák korai felismerése a beszéd miatt is rendkívül fontos, a hangzó nyelv elsajátításában ugyanis nagyon fontos szerepet játszik a hallás, és mivel a hallássérülés nem látható fogyatékosság, objektív szűrések hiányában könnyen felderítetlen marad a korai életkorban. „Tünetmentes gyerekek közül kell kiszűrni a kórosat, emiatt nem alkalmasak a szubjektív eszközök” - mondja, és azt is hozzátette, hogy lényegesen jobb eredményeket lehet elérni a kezelésben, ha korán kezdik, akár már négy-öthónapos korban.
Az új rendszerben bajorországi mintára egy modern és a korábbiaknál alkalmasabb műszer, a szűrő BERA nevű eszköz fogja tesztelni a kisbabák hallását, ha majd végre lezárul az állami tender. „Agytörzsi válaszon alapuló tesztről van szó, ami a hallás központi agyi régióját, a belső fület, a halló ideget és a hallópályát egyaránt vizsgálja” - mondja Katona professzor. Ha beindul az új szűrési rend, akkor a tesztek eredményei automatikusan a fővárosi Fül-Orr-Gégészeti Klinika adatbázisába kerülnek, így minden egyes hallássérült gyerek kezelését központilag kezelhetik majd.
A minisztériumban azt javasolták, hogy a szülők a szűrővizsgálattal kapcsolatban tájékozódhatnak a szülészeti osztályon, illetve a háziorvosnál, védőnőnél. Amennyiben nem történik meg egy kötelező szűrővizsgálat, a szülő a szokásos eljárásrend szerint panasszal élhet, mondták az EMMI-ben.
A kórházban érdemes rákérdezni, hogy elvégezték-e a szűrést, és nekik kell jelezni azt is, ha tudomásuk szerint mulasztás történt. Ugyanis az újszülött osztályoknak, amennyiben eszköz meghibásodás, vagy egyéb akadály miatt nem tudják a gyerek és édesanyja hazabocsátásáig elvégezni a hallásszűrést, lehetőségük van visszarendelni az újszülöttet, hogy ezt pótolják.