G. Fodor Gáborék kedden csak egy kisebb, személyeskedő, karaktergyilkosnak szánt cikket eresztettek rá Lázár János bizalmi emberére, szerdán viszont már nem kerteltek tovább. Egyértelműen azért támadták az államtitkárt, mert elment a liberálisok közé, egy konferenciára, amelynek „Az illiberális állam működése a gyakorlatban – A Századvég-ügy” volt a címe.

A cím második részéről, vagyis hogy a konferencia valójában a Századvégről szól, G. Fodorék elegánsan megfeledkeztek, meg sem említették a cikkükben, és azt rótták Csepreghy szemére, hogy azért vállalta a részvételt, mert

úgy érzi, az illiberális állam témája annyira időszerű és releváns, hogy ehhez hozzá kell szólnia, jelenlétével is rávilágítva a problémára.

A képlet természetesen nem ennyire egyszerű.

November végén a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, így az újságíró Joó Hajnalka (ex-Origo, ma VS) és a TASZ elérte, hogy nyilvánossá váljanak a Századvég tanulmányok. Három önálló per és három év után a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a csaknem 5 milliárd forintért megrendelt tanulmányokat.

Az ítélet nyomán kormányzati berkekben vita alakult ki, hogy mikor és milyen módon adják ki a 70 ezer oldalnyi, eddig szerzői joggal védettnek mondott tanulmányokat.

Lázár azt sürgette, hogy lehető leggyorsabban essenek túl a dolgon. Csepreghy Nándor államtitkárt is azért küldte el a konferenciára, hogy ha lehet, védje meg a tanácsadócéggel kötött szerződéseket, de jelezze, hogy nincs gond a nyilvánosságra hozatallal.

A konferencián egyébként semmilyen újdonság nem derült ki. Bodnár Zoltán, a liberálisok ügyvivője, Szél Bernadett, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja, valamint Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke végig azt állították, hogy Orbán Viktor illiberális rendszerének elemi része a korrupció, és a Századvég megbízásai erre kitűnő példát szolgáltattak, mert a cég vezetői, köztük külön említették G. Fodor Gábort, államtitkokhoz juthattak hozzá, de senki nem ismerheti meg, hogy valójában milyen tanácsokat adott a cég.

Csepreghy erre azt hozta fel, hogy a stratégiai döntések kialakításához minden kormánynak joga van tanácsadókat fogadni, és ahhoz is joga van, hogy megpróbálja titokban tartani azokat a mögöttes lépéseket, logikai összefüggéseket, amelyek a döntésekhez vezettek.

Lázárnak egyébként a Fidesz más politikusaival is meggyűlt a baja. Sokan őt hibáztatják azért, hogy a kormányzat kénytelen volt orvul visszacsináltatni az alig egy hónapja, november elején elfogadott közbeszerzési szabályokat, amelyek eltiltották az állami vezetők rokonait a közbeszerzéseken való részvételtől.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Indexnek szerdán azt mondta: rendkívüli sunyiság volt, ahogy a NAV-törvénybe rejtve, ismételten módosították a közbeszerzési szabályokat. A parlamenti szavazás előtt egy nappal beadott anyag megtévesztette az ellenzéket is, amely semmilyen tájékoztatást nem kapott a tervekről.

Úgy tudjuk, hogy már az ellenzék egy részének gesztust tevő, novemberben elfogadott közbeszerzési törvény előkészítésekor is nagy viták voltak a kormányoldalon. Az ellenzők szerint a tiltás túlságosan széles és ráadásul pontosan nem körülhatárolt kört érint, azért alkotmányellenes. Forrásaink szerint azonban Lázár a közbeszerzési törvény előkészítésekor is „beleállt” az ügybe, és keresztül vitte az elfogadását.

Van egy kis lökdösődés a jobboldalon.

Lázár János a szerdai kormányinfón így kommentálta, hogy a Századvéges kötődésű lapban megtámadták Csepreghy Nándort, de nem ment bele mélyebb fejtegetésbe, sőt G. Fodor Gábort „barátom, kiváló harcostársunk"-ként emlegette. Szerinte a kormányt akkor érte politikai támadás, amikor kikérték a tanulmányokat, és az újabb támadás akkor jön majd, amikor az eddig titkos tanácsadói anyagokat kiadják a sajtónak.