A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén bejelentette, hogy Szlovákia után Magyarország is perre megy az Európai Bíróságon a menekültkvóták ellen. Orbán Viktor arra is utalt, hogy kormánya mindenképpen ki fogja tölteni a ciklust, tehát nem lesz előrehozott választás.
"Jó látni ennyi harcedzett veteránt!" - köszöntötte a résztvevőket Orbán Viktor miniszterelnök a határon túli magyar és a parlamenti pártok egyeztető fórumán, a XIV. Magyar Állandó Értekezleten. "Aligha van még egy olyan nemzet Európában, aminek a képviselői vagy harcosai nap mint nap olyan sok ország frontján kell hogy megállják a helyüket, mint az nekünk osztályrészül jutott" - folytatta.
Aztán az értekezleten résztvevő értelmiségiekről beszélt. "Gondolkodás nélkül ez nekünk nem megy", és bár vannak szerencsésebb országok, akik úgy is tudnak hatalmat gyakorolni, kormányozni, hogy nem kell azon töprengeniük, helyes-e, amit csinálnak, nem kellene-e más összefüggésben is megvizsgálni a dolgokat, a magyar politika nem ilyen.
"Ez a szellemi tartalom a magyar politikának értékes, különleges vonása", Orbán szerint a mindenkori döntéshozóknak szükségük van arra, hogy a szellem embereivel egyeztessenek, hogy impulzust kapjanak tőlük. És a szellem embereinek is szükségük van rá, hogy egy térben legyenek a döntéshozókkal, hogy így újabb területekre, vagyis a politika működésére lássanak rá.
Orbán ezután a nemzetről kezdett el beszélni, hogy innen később az egészet ki tudja futtatni a menekültkérdésre. A miniszterelnök utalt arra, hogy a MÁÉRT-on részt venni nem volt mindig politikailag kifizetődő (a szocialisták idején), és folyamatosan jelen van most is a kísértés, hogy Magyarországnak esetleg nem nemzeti alapokon álló kormánya legyen.
Orbán szerint a nemzet a "családhoz és a gyülekezeteinkhez hasonlóan" a történelem során természetesen kialakult közösségi forma. "Olyan törvény, ami szinte természeti erővel bír", vagyis mindenki ugyanazt gondolja róla. "Evidens, hogy lennie kell, jó, hogy ha van. Nem idejétmúlt dolog, hanem örök dolog, nem anakronisztikus dolog, hanem korszerű, nem veszélyes, hanem lehetőségek forrása."
Ez a gondolat azonban nem kizárólagos Európában, vannak, akik úgy gondolják, hogy a nemzetállam a problémák forrását jelenti, Orbán szerint azonban a nemzetek létezése a megoldások előfeltétele. A menekültügy, a migránsválság, az "új népelemek érkezése" Európába a nemzeti létezés legfontosabb kérdéseit veti fel szerinte, és Brüsszelben és az európai pénzügyi központokban pedig fölszaporodtak azok a törekvések, amik a nemzetállam lebontására irányulnak.
Orbán szerint az internacionalista felfogást lecserélték a történelmileg kevésbé terhelt szupranacionalizmusra, de ez annyi különbséget jelent csak, "mint amennyi egy zsák krumpli és egy zsák pityóka között van". Ennek a szellemi irányzatnak a létezése a miniszterelnök szerint adottság Európában, nem érdemes küzdeni a létezése ellen, de ha túlsúlyba kerül, az már veszélyezteti a nemzeteket.
Ennek az internacionalista-szupranacionalista körnek a mesterkedése Orbán szerint nem most kezdődött. Az első aggasztó jel az volt, amikor az uniós alkotmányból kihúzták a keresztény gyökerekre való utalást. A második lépés pedig az, hogy Brüsszelbe, az európai bürokratákhoz, egy szupranacionális központba minél több jogkört vontak el a tagállami hatáskörből, pedig Orbán szerint az EU alapítói tudták még, hogy egyensúlynak kell lennie a nemzeti és uniós szempontok között. A szubszidiaritás elvének nevezték ezt, de ez úgy felborult mára, hogy az Egyesült Királyság már az egész EU-s jogrend felülvizsgálatát akarja. De az Orbán-kormány is ezen törekvés ellen harcolt a gazdaságpolitikájában, amikor nemzeti irányításba, tulajdonba vett vissza minél több mindent.
Ezután következett végre a menekültválság: Orbán szerint sokan nem akarják elhinni, hogy az, ami történik, véletlen lenne, és szándékot, rejtett okokat keres. Európa találgat és keresgéli az okokat, miért fordult szembe a kontinens sok vezetője a szavazóikkal (menekültügyben). Orbán azzal folytatta: vannak, akik szerint tudatosan akarják gyengíteni a nemzetállamokat, mások szerint a migránsokból majd állampolgárok lesznek, és a bevándorlók 80%-a mindig a baloldalra szavaz, ez a rejtett ok.
Orbán állítása szerint nem akarja letenni a voksot semelyik elmélet mellett sem, de Európa fősodratú elitje mindenképpen veszélyes lépésre szánta el magát, amikor szélesre nyitotta a kapukat a migránsok előtt. Aztán újabb és újabb szavakkal buzdították őket, hogy jöjjenek, sőt utána megszervezték a beutaztatásukat a legbiztonságosabb utakat kiválasztva, biztosítva a közlekedési eszközöket is, bizarr koalícióban az embercsempészekkel - folytatta Orbán. Ezután pedig az következett, hogy a "Juncker-képlet" alapján szét akarják őket osztani a különböző tagállamok között.
"Az első ösztön, ami ilyenkor megszólal, a tiltakozás ösztöne" - mondja Orbán. A tilakozás "amely munkát jól elvégeztünk, mindenki hallotta, hogy tiltakozunk" viszont kevés lesz, mert ha magunkat meg is védjük, szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy tágabb közösségünket, Európát veszíthetjük el - folytatta.
Ezért jutott arra Magyarország a visegrádi országokkal, hogy nem elég tiltakozni, hanem cselekedni kell, ezért adnak most egymásnak például kölcsönös határvédelmi segítséget, ezért vannak magyarok Szlovéniában, és ezért mennek Macedóniába is magyar határvédelmi erők, és ezért vannak nálunk szlovákok - tette hozzá Orbán. Ugyanakkor "számolnunk kell azzal, hogy akik más észjárást követnek, nem örülnek ennek a sikernek".
A miniszterelnök szerint tehát az a siker, hogy a közép-európai országok bebizonyították, hogy hagyományos eszközökkel, jogi és "rendészeti erőeszközökkel" a kontinens igenis meg tudná magát védeni. "Naponta van részünk zsarolásban és bosszúhadjáratban" - az elmúlt napokban indított uniós eljárásokat ismét azzal magyarázta Orbán, hogy szembefordultunk Brüsszel bevándorláspárti politikájával.
Orbán ezután azt is bejelentette, hogy Magyarország a szlovák példát követve megtámadja az Európai Bíróságon a kvótákat, délutánra mindkét ország eljuttatja keresetét hivatalosan is oda.
Orbán ezután belpolitikára váltott, és azt kezdte el fejtegetni, hogy a ciklus végére egészen elfogadható lesz az ország. Nem indokolatlan a ciklus végéről beszélni már most Orbán szerint, folytatta: szerinte mi vagyunk az egyetlen ország, ahol a kormányok mindig kitöltötték a ciklusukat, a stabilitás uralkodó szempont volt mindig is a magyar a politikában. Még akkor is, ha a miniszterelnök meghalt, leváltották, vagy éppen elmenekült - utal Antallra, Medgyessyre és Gyurcsányra -, akkor sem volt előrehozott választás.
Ezután aggodalmát fejezte ki Orbán az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt, illetve arról beszélt, hogy ők mindig megadták a románoknak a nekik járó tiszteletet. Azonban a magyar kormány visszarendeződést érzékel most a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja "a saját közösségeinktől".
Orbán azt is kifogásolta, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart.
Orbán külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulását is bejelentette az MTI szerint. A kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is - emelte ki.
(Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2015. december 3-án. Balra Semjén Zsolt, jobbra Potápi Árpád János. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI )