A Norvég Alap és az Európai Gazdasági Térség (EGT) feloldotta a Magyarországnak folyósított támogatások felfüggesztését. A magyar kormány belement, hogy a magyar hatóságok ne vizsgálják a civil pénzek felhasználását. Holott az állam 2014. májusában szállt rá a hazai támogatások elosztását felügyelő Ökotárs Alapítványra, mert azt ellenzéki összefonódásokkal vádolta. Ez pedig diplomáciai konfliktushoz vezetett Magyarország és Norvégia között.
Ismét milliárdos összegeket folyósíthat Magyarországnak Norvégia, Lichtenstein és Izland, miután szerdán a Norvég Alap és az EGT feloldotta a támogatási pénzek befagyasztását – derül ki a szervezetek a budapesti norvég nagykövetség honlapjára feltöltött közleményéből.
Az alap országainak és Magyarországnak sikerült megállapodni a támogatási pénzek ellenőrzéséről: a magyar kormány nem ellenőrzi a civil támogatások felhasználását, vagyis a kormány feladta korábbi, erre vonatkozó álláspontját. A jövőben is a szervezet által meghatározott jogi keretrendszer szerint vizsgálják majd a támogatások szabályszerűségét.
A befagyasztás feloldásával viszont nem tolták ki a pályázati pénzek felhasználásának határidejét. Kevés ideje lesz a magyar pályázóknak a támogatások célszerű elköltésére: a pályázati időszak 2014. év végéig tartott, a megvalósításra 2016. áprilisáig van lehetőség. A pályázatokról a donorországok a magyar hatóságokkal közösen egyeztetnek minden érintettel.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón az ügy kapcsán. Megerősítette, a korábbi viták ellenére újraindul a program. De azt is kijelentette, hogy a 2014-2020-as időszak kapcsán még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki.
Az alapból 37-40 milliárd forintot használhatnak fel. Emellett Lázár az elszámolási időszak meghosszabbításáról beszélt.
A norvég alapot három ország hozta létre: Norvégia, Izland és Liechtenstein, azzal a céllal, hogy az EU frissen csatlakozott, kevésbé fejlett országainak felzárkózására. A pénzek 90 százalékát Norvégia biztosítja. Valójában nem is egy alap, hanem kettő. Egy gazdasági és egy civil támogatási szervezet.
„Az Alap kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot” – vázolják fel működésüket a honlapjukon.
A három ország nem tagja az EU-nak, de a szövetség fontos gazdasági partnerei. Érdekük, hogy az uniós országok között ne legyenek komoly gazdasági különbségek.
Ez az iroda határozza meg a támogatandó célokat, és írt ki pályázatot a programok országokra specializált lebonyolítására. Az Ökotárs Alapítvány 2012-ben nyert a brüsszeli donorirodánál, és mivel nyertek, most ők bonyolítják a magyarországi civil szervezetek pályázatait.
2014. május 9-én az alap donorországai, Izland, Liechtenstein és Norvégia felfüggesztették a Magyarországnak folyósított gazdasági támogatásait miután a magyar kormány az év elején egyoldalún úgy döntött, hogy az EGT kilenc finanszírozási programját áthelyezi az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-be. Addig a pénzek elosztását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelte, de az 2013 év végével megszűnt. A Miniszterelnökség késlekedett a jogutód megtalálásával, és egy másik forrás, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeit is behúzta volna a Széchenyi Programiroda alá.
A donorországok ezt nem nézték jó szemmel: az NCTA alapelve, hogy az állami pénzektől leválasztva kezeli a civil támogatásokat. Az új rendszert átláthatatlannak, a magyarok egyoldalú szerződésmódosításának nevezték, ezért májusban befagyasztották a támogatásokat.
Eddigre már Lázár neki ment az NCTA pénzeit elosztó Ökotárs Alapítványnak. Vidar Helgesen norvég EU-s és EGT ügyekért felelős miniszternek írt levelében az ellenzéki Lehet más a Politika Párthoz közel álló szervezetnek nevezte az Ökotársat. Helgesen április 24-én válaszolt Lázárnak: meglepték a magyar vádak, - főleg az, amelyik politikai elfogultsággal vádolja az alapot - és nem tartja azokat igaznak. „Szeretném aláhúzni, hogy Norvégia kormánya nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységet Magyarországon, sem pénzügyileg, sem másképp"– írta a norvég külügyminiszter.
Tavaly augusztusban a magyar kormány a hatóságokat is bevonta az Ökotárs elleni harcba: hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ezt átvette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a vizsgálata alapján feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A hivatal szerint legalább 250 millió forintot fizettek ki szabálytalanul a támogatásokból.
A NAV idén októberben a rengeteg fórumon megfogalmazott kormányzati váddal szemben úgy találta, hogy az Ökotárs és a másik 17 feljelentett támogatott szervezet a tevékenységét