Egy szír üzletember olyan ígért Diósgyőrnek, amire évek óta vágyott minden környékbeli politikus. A szlovák állampolgárságú Aksam Barakat komplett új vasmű terveit vitte a magyar acélipar egykori fellegvárába, ahol több mint kétszáz év után szűnt meg a kohászat. A korábban privát repülőt üzemeltető kassai kereskedő a magyar Eximbanktól kapott 35 millió eurót, azaz közel 11 milliárd forintot az induláshoz, de nyolc hónap alatt semmi sem épült meg a gyárból. A sikertörténet az Index szeme láttára omlott össze: Barakat egyszer csak a magyar partnereit kezdte vádolni, míg a magyarok szerint a szír férfi blokkolja a projektet.
Miniacélmű, egy hozzá kapcsolódó hengermű, a legmodernebb technológia, kevesebb energiafogyasztás, kisebb szén-dioxid-kibocsátás, és ami a legfontosabb 300-350 új munkahely.
Egy hete még ezekről beszélt Aksam Barakat diósgyőri sajtótájékoztatóján, az újjáéledő acélmű híre pedig a nemzeti hírügynökségnek köszönhetően ismét bejárta a magyar sajtót. A beruházás szír származású, főként acélkereskedelemből meggazdagodott ötletgazdája azonban ma már perrel fenyegetőzik.
Az évtizedek óta Kassán élő Barakat a múlt héten még azt hangoztatta, hogy a Miskolc Mini Mill a tervek szerint már jövőre megkezdheti a termelést a Diósgyőri Ipari Parkban. Azt mondta, hogy bár a kivitelezéssel némileg csúszásban vannak, az ütemtervet tartani tudják az új vasmű beruházójával a török Germaksan Ltd.-vel és az olvasztósort szállító olasz Danieli Ltd.-vel együtt.
A 2018-as feltámadásra a politikusok is nagyon számítanának. Miskolcon és Diósgyőrben nemcsak új munkahelyekre van égető szükség, hanem az acélgyártásnak és a kohászatnak szimbolikus jelentősége is van. A kohászat több mint kétszáz év után, 2009-ben szűnt meg, amikor végleg bezárták a DAM-ot.
Ezért idén áprilisban nagy csinnadrattával helyezték el a miniacélmű alapkövét és mellé egy időkapszulát.
Szabó László, Szijjártó Péter minisztériumának parlamenti államtitkára már azt ünnepelte, hogy a projekt megvalósulásával végre újraéled a környék tradicionális nehézipara. Pedig a rendezvénynek valójában arról kellett volna szólni, hogy több más helyszín, több meghiúsult terv után az Eximbank végre rábólintott Barakat ötletére, és a beszámított 25 millió eurós magánerő mellé 35 millió eurós hitelt biztosított a Digép MSM Kft. ingatlanán megvalósítandó beruházáshoz. Hosszas előkészítés után áprilisban, az ünnepség idején vált lehetővé, hogy végre lehívják a banktól kapott pénz első részleteit.
Az Eximbank pénzéből 5 millió eurót a török Germaksan cég kapott, 1,3 milliót pedig az olasz gyártó. A diósgyőri építkezésre viszont eddig gyakorlatilag nem jutott pénz, holott ebből az előlegből kellene fedezni a gyár tényleges építését is.
Az első lendületből a Digépben elindították ugyan a munkákat, és lebontottak néhány, a tervek szerint felesleges épületet, de ezen túl az elmúlt nyolc hónapban semmilyen építkezés, átalakítás, felújítás nem folyt ezen az ipari parki területen. A befektető cégcsoportja az ipari park üzemeltetőjének és az önkormányzatnak is tartozik több tízmillió forinttal.
Az üzletfelek közti egyezkedési kísérletek ellenére ősszel már olyan súlyossá váltak a diósgyőriek pénzügyi gondjai, hogy nem tudták fizetni a Miskolc Steel Mills projektiroda dolgozóit sem. A beruházásban részt vevő magyar magánszemélyek pedig teljesen kiszorultak az irányításból.
Az Index megkeresésére az üzletember a korábbi nyilatkozataihoz képest teljesen más hangnemben beszélt a diósgyőri tervekről. A 20 százalékos tulajdonrészt képviselő magyarokat egyszerűen „nem jó partnernek” minősítette, akiket megbolondított a sok pénz. Barakat szerint a magyarok, főként Ács András, a Digép Hungary Kft. ügyvezetője az Eximbank vezetésénél megpróbálták bemártani, ezért hamarosan levelet ír a miniszterelnöknek, hogy megelőzze a végleges pozícióvesztést. Ha nem történik változás, bírósághoz fordul.
Barakat azt is állította, hogy a bankkölcsönből eddig semmit nem költöttek, és tagadta, hogy 5 millió eurónyi előleg a török beruházóhoz került.
A helyi partner, Ács András visszautasította, hogy bármiben akadályozta vagy keresztbe tett volna a projektnek, ellenben – mint mondta – a valós helyzetet és a problémákat sehol sem titkolta. A Digép vezetője szerint a kezdetek óta folyamatosan voltak viták közte és Aksam Barakat között, de remélte, hogy a finanszírozás megteremtése után elsimulnak a nézeteltérések. Barakat azonban egyéb nehézségeire hivatkozva továbbra sem váltotta be pénzügyi, finanszírozási ígéreteit, emiatt is alakult ki bizonyos csúszás az előkészítésben is. A helyzetet tovább rontotta, gyakorlatilag ellehetetlenítve a működést, hogy elüldözte a hozzáértő szakembereket, kellően szervilis munkatársakkal vette körbe magát, és többségi tulajdonosi pozíciójára hivatkozva blokkolt minden nélküle születő döntést.
Ács elmondta, hogy Barakat szerdán az Eximbankban folytatott egyeztetésen is azt hangoztatta, hogy minden késedelem oka a magyarok által végzett bontás állapota, de arra nem adott választ, hogy miért nem halad a technológiai tervezés, miért nincs egyezség a hengermű végleges műszaki specifikációjáról, és ami a legfontosabb, az acélműcsarnokok tervezése miért nem halad annak ellenére, hogy Barakat cégei állítólag már több mint 10 millió euró előleget kifizettek a török fővállalkozónak, és az Eximbank is átutalta az előlegeket bankgarancia ellenében.
A Digép vezetője nem jósol pozitív kimenetelt a befektetőknek, ha a Miskolc Steel Mills Kft. tulajdonosai napokon belül nem jutnak egyezségre a Germaksan török fővállalkozó céggel a projekt folytatásával kapcsolatos alapkérdésekben.