A párizsi merényletek miatt egy hónappal későbbre halasztott kongresszusán vasárnap újra megválasztotta elnökének Orbán Viktort a Fidesz. Bár négyből három helyre új alelnök jött, meglepetés nem volt, hiszen már korábban tudott volt, hogy Lázár János, Pokorni Zoltán és Kósa Lajos leköszön posztjáról – igaz, Kósa frakcióvezetőként tagja marad a Fidesz elnökségének. Lázár kettő, Kósa nyolc, Pokorni tizenkét év után válik meg az alelnöki tisztségtől.
Az sem volt kérdés, hogy hármójukat Gulyás Gergely parlamenti alelnök, Kubatov Gábor pártigazgató és Németh Szilárd volt rezsibiztos veszi át. Pelczné Gál Ildikó megőrizte posztját.
És természetesen Orbán Viktor is, aki három ellenszavazatot kapva, 1174 támogatóval újabb két évre lett a párt elnöke.
A lényeg inkább a felszólalásokban volt, amelyekből kiderült
A miniszterelnök egy konkrét intézkedést jelentett be, bár valójában ez sem újdonság, jó ideje lebegtetik, hogy a lakásépítés áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentik.
A beszéd nagy részét átszőtték az elmúlt évek politikai és gazdasági sikereire való utalások. 2010-ben még úgy volt, hogy „a görögökkel együtt megyünk a lecsóba”. Ehelyett olyan gazdasági növekedést produkált az ország, amit más országok is megirigyelnének, tőlünk Nyugatra is.
A Fidesz a legrégebbi, legnagyobb, legsikeresebb párt Közép-Európában, minden országos választást nagy fölénnyel megnyert az elmúlt években.
Az európai politikáról szólva elmondta, hogy a nemzeti szocializmus és a kommunizmus után az európai egyesült államok látomása az új veszedelem. Szerinte jogvédők, embercsempészek, európai bürokraták működnek együtt azért, hogy minél könnyebben, minél több menekültet dobhassanak át Európába. Szerinte eljött az idő, hogy Európa lezárja a liberalizmus korszakát, a gondolat-, szólás- és sajtószabadság szerinte ugyanakkor színesebb nálunk, mint Nyugaton. Európának meg kell újulnia – jelentette ki.
Orbán három választ adott arra a kérdésre, hogy miért alkalmas ő a Fidesz vezetésére:
A következő két évet, nem levezetésnek, hanem felkészülésnek tekinti a 2018-as választásokra.
A viccekkel átszőtt beszédben Orbán hosszan dicsérte a Fidesz sikereit, ami miatt már nehéz is inspirálnia magát a politikai közösségnek. A kormány rendbe tette az ország szénáját, 2018-ra ez még jobb lesz, jó alapot adva az elrugaszkodáshoz.
A további hajtóerőt a közösséget egyben tartó eszme kell, hogy jelentse, amely olyan különböző embereket, mint „Deutsch, Pokorni, Farkas, Kubatov, Schmitt” összetart. Ezt mutyival, javadalmakkal, sarzsival nem lehet megoldani – így reagált Orbán az ellenzéki vádakra, amelyek szerinte nem róluk, mint inkább az anyagi javakra koncentráló ellenzékről árul el sokat.
Az eszme pedig nem más, mint az, hogy olyan ügyet szolgáljunk, amely saját életünknél is fontosabb, mert ez ad súlyt saját életünknek – mondta Orbán.
A szavazás előtti felszólalók nem okoztak meglepetést.
Az elsőként felszólalt Tarlós István arról beszélt, hogy a főváros és a Fidesz szoros szövetségben vannak. A főpolgármester szerint ha vannak is kisebb viták, a kormány és a főváros azonos elveket és stratégiát vall. Ezután rátért a Brüsszel miatt rosszul kezelt migránsválságra és az EU felelősségére. Az utána felszólalók hosszan vitték ezt a vonalat.
Rogán Antal a fiát idézte, aki a londoni metrón az angolokat hiányolta. A kormányzati kommunikációért felelős miniszter Brüsszelt okolta a romló közbiztonságért és a terrorfenyegetésért is. Rogán szerint Magyarországot az EU az uniós támogatások megvonásával is zsarolná, de ezzel sem veszik rá a kormányt arra, hogy elárulja a hazát.
Kósa Lajos szerint mi megvédtük a hazát, csak Brüsszel ezt nem értékeli kellőképp. A leköszönő alelnök úgy látta, Németország, Olaszország, Franciaország nem akarja megoldani a feladatokat. Az EU vezetésének álláspontja „erkölcstelen, morálisan tarthatatlan”.
Az EU-képviselő Szájer József Nigel Farage-t megszégyenítve kritizálta az EU napi gyakorlatát: „békeidőben is felháborodással vegyes elképedéssel néztük mit művelnek a felsőbbrendűségi tudatú, nálunk jobb sorsú országokban született bürokraták” – mondta Szájer, aki állítása szerint „ennyire csalódott és felháborodott” még sosem volt. Kifogásolta azt is, hogy az európai döntéshozók nem ismerik be, hogy „a muzulmán vallás és a terrorizmus között összefüggés van.”
Szijjártó Péter ugyanebben a szellemben beszélt, megígérve, hogy lógó orrú politika addig Magyarországon nem lesz, amíg ő a külügyi és külgazdasági miniszter és Magyarország kész megvédeni a határait és kész keményen fellépni az országot érő EU-s vagy bármilyen külső kritikával, támadással szemben. Szerinte az EU jelenlegi politikájával a rituális öngyilkosság felé megy.
Kövér László nem hagyta ki Soros Györgyöt sem, visszautasítva az általa felvázolt „nyílt” Európát, helyette a nemzetek európáját, keresztény közösségek megvédését követelve. De az házelnök kilépett az EU-t ostorozók sorából azzal, hogy figyelmeztetett a Fidesz sorsára: ha nem vigyáz, az MSZP sorsára juthat, ezért fiatalítania kell a pártnak.
Erre rímelt Balog Zoltán beszéde is. Az emberi erőforrások minisztere szerint el kell jutni az emberek szívéhez, nem elég csak a pénztárcájukat vastagítani – mármint az emberekét – ahhoz, hogy tudatosuljon bennük a kormány magasztos célja, a nemzet felemelése. Ez a vízió Orbán Viktorban megvan, és úgy szolgál – mármint a vízió – mint a betlehemi csillag, amely felé haladva jobbá lesz az ember. A sikerhez azonban jól megfogalmazott üzenetre van szükség, hogy az emberek szívvel-lélekkel is a kormányt támogassák.
Hasonlót mondott, de jóval kritikusabban Lázár János is. A miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter beintett egy picit a pártmutyiknak és a klientúra-építésnek is, amikor azt mondta: „Nem elég, ha fideszes vagy, jónak is kell lenned! Profiknak kell lenni, a politikusok kiválasztásában is komolyan kell venni ezt a figyelmeztetést.”
Lázár szerint meg kell nyitni a fiatalok előtt a pártot, de
A baloldalt egy párhuzamos valóságban lévő erőként leírta, az erősödött jobboldalt illetően figyelmeztetett, hogy sem alábecsülni, sem kényszerből lehetséges szövetségesként tekinteni rá nem szabad, majd udvarolt a civileknek.
A Norvég Alapnak korábban nekimenő miniszter szerint sok civil valós problémákat érint, olyanokat képvisel, akiknek a hangja másképp nem jut el a hatalomig. Viszont óva intett az álcivilektől, akik valójában mások utasításait követő zsoldosok.
Navracsics Tibor sem az EU pellengérre állításáról szólt, hanem az EU oktatási biztosaként arról, hogy Magyarország nem is áll rosszul az oktatás területén, de a lehető legtöbb forrást kell biztosítani számára a jövőben is.
Az alelnöki megválasztásukat megköszönők rövid beszédét nem számítva Orbán előtt utolsóként fellépő Varga Mihály sem az EU-t ütötte, inkább saját területét dicsérte. A nemzetgazdasági miniszter szerint minden mutatónk jobb, mint 2009-10-ben.
És ha kíváncsi Orbán beszédére, nézze meg a kongresszuson készült videónkat is: