A legsúlyosabb vádpontban felmentette Biszku Bélát első fokon a fővárosi törvényszék. Az ügyészség az 1956-os megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő politikust aljas indokból több emberen elkövetett emberölésben felbujtóként vádolta az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben. A törvényszék szerint Biszku bűnössége ezekben az esetekben nem megállapítható.
A biróság csak bűnpártolás, fegyverrel való visszaélés és a kommunista rezsim bűneinek tagadásában találta bűnösnek a most 94 éves Biszku Bélát, amiért két év büntetést kapott három évre felfüggesztve.
"Ez az igazságszolgáltatás sikere" - jelentette ki Magyar Gábor ügyvéd, emlékeztetve, hogy Biszkut korábban a salgótarjáni sortűz miatt életfogytiglanra ítélte a biróság, ám azt az ítéletet hatályon kivűl helyezték. Biszku Béla ügyvédje szerint az újabb elsőfokú eljárás arra is alkalmas, hogy "leszámoljon több városi legendával" a tüntetésekkel szembeni karhatalmista megtorlások kapcsán.
Ugyanakkor Magyar szerint így is mindenképpen fellebbezni fognak, hogy Biszkut minden vádpont alól felmentsék.
A Fővárosi Törvényszéken október 2-án újrakezdődött elsőfokú büntetőperben tagadta bűnösségét az 1956 utáni megtorlások, halálos sortüzek miatt háborús bűntettel vádolt, 94 éves Biszku Béla. Biszku Bélát a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűz mellett eredetileg egy martonvásári razzia, továbbá a kommunista bűnök tagadása miatt vádolta meg az ügyészség.
Mint ismert, ez már a második elsőfokú eljárás az ügyben, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla júniusban hatályon kívül helyezte az öt és fél év szabadságvesztést kiszabó tavalyi ítéletet.
"Nem az volt a per tárgya, hogy belügyminiszterként irányította-e a vádlott a megtorlásokat" – mondta indoklásában a bíró, hangsúlyozva, hogy a bíróság feladata kizárólag az volt, hogy megvizsgálja Biszku felelősségét a két tüntetést illetően, hiszen a vádirat erre vonatkozott.
Steiner Gábor többször nyomatékosan elmondta, hogy a bíróság nem tehet mást, mint a bizonyítékokat vizsgálja, nem az a dolga, hogy társadalmi közvélekedés alapján ítélkezzen.
A bíró kiemelte, hogy a korábbi első fokú bírósági döntéstől eltérő ítéletet az magyarázza, hogy a mostani ítélet már bizonyítékok bővebb köréből dolgozhatott, mert a fővárosi ítélőtábla "olyan vizsgálati cselekmények elvégzését írta elő", amelyek korábban nem álltak rendelkezésre.
Ezek a bizonyítékok, a nagyjából harminc tanúvallomás nem támasztották alá a vád állításait.
A bíró kimondta: nem volt központi tűzparancs, amely alapján lőttek a tömegbe a karhatalmisták. Ráadásul Biszku ekkor még nem volt belügyminiszter, csak egyike volt a vezetésnek, így még ha lett volna is megtorló szándékkal kiadott általános tűzparancs a békés tüntetőkkel szemben, akkor is csak sokadrendű vádlott lehetne Biszku. "Most csak azért alakult ki az a közvélekedés, hogy Biszku felelős ezekért a tragédiákért, mert ő még életben van."
Steiner elmondta, hogy a Nyugati téren nem volt sortűz, a fegyverhasználat kaotikus körülmények között történt, amikor a Kádár melletti tüntetők Kádár ellenes tüntetőkkel keveredtek össze. A karhatalmisták nem a civilekkel szembeni megtorló szándékkal vetették be fegyvereiket.
12 évvel ezelőtt már volt egy per erről, akkor is megállapították, hogy sortűz nem volt, felelősségre nem vontak semmit. Ellentétben a 20 évvel ezelőtti, salgótarjáni sortűzről szóló perben, ahol három karhatalmistát elítéltek.
Steiner többször visszanyúlt ehhez a két korábbi perhez, amelyre az ügyészség is épített.
A bíró fontos érvként hozta fel Biszku felmentése mellett, hogy az egykori belügyminiszter többedmagával tanúként részt vett azokban a perekben. Akkor nem merült fel Biszku és még élő társainak vád alá helyezése. "Milyen új adat merült fel, amely miatt az ügyészség 20 év után vádlottnak tartja az egykori tanút?" - tette fel a kérdést Steiner, meg is válaszolva: semmilyen. Azt is megjegyezte, hogy ha akkor felelősségre vonás történt volna, akkor Biszku legfeljebb tizedrangú vádlott lehetett volna, a felelősségi sorrend alapján.
A biró szakértőket idézve kijelentette:
Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, továbbra is életfogytiglant követelve. Biszku a biró kérdésére szintén közölte: fellebbezünk!
Az itélet nem jogerős.