Remek ritmusú közös interjú jelent meg a Heti Válasz csütörtöki számában Körösényi Andrással, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatójával és Lánczi Andrással, a Századvég elnökével. A két szakértőt a nemzeti érdekről, a magyar kormány munkájáról és a menekültválságról kérdezte a főszerkesztő, Borókai Gábor. A szöveg 10 kérdéséből 8-ban kerül elő Orbán neve valamilyen formában.

A válaszokban pedig szépen kirajzolódik a sorminta: Lánczi magasztalja a kormány és a miniszterelnök munkáját, majd Körösényi hol higgadtan kritizálja, hol lerezsimezi a jelenlegi vezetést.

Pontokba szedtük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat:

„A Politico című politikai magazin Orbán Viktort Európa legmeghatározóbb személyiségévé választotta 2015-ben. Mi ez, ha nem egy pályafutás elismerése? Orbán a csúcsra ért?”

• Lánczi András: „A Politico első helyezése nem mérce, csak jelzés”
• Körösényi András: Utólag ítélhetjük csak meg, mikor ért valaki a csúcsra.

„Orbán azt vallotta, hogy egy tízmilliós ország miniszterelnökeként sosem tud fontosat mondani, csak érdekeset. Most azonban Angela Merkel európai alternatívájaként beszélnek róla. Ezt értékelhetjük minőségi előrelépésnek?”

• Körösényi: Még nem tudhatjuk, hogy a mostani szereplés vége siker lesz vagy kudarc
• Lánczi: Áttörésről beszélhetünk.  

„Orbán már sokszor megkapta az autoriter jelzőt, de míg korábban ez lesújtó kritikát jelentett, utóbb, az irányíthatatlan, döntésképtelen unióban nem csak negatív töltettel bír. Az intézmények uralma után Európa keresi az erős vezetőket?”

• Lánczi: „Az EU-s intézményrendszerének nincs képessége a rendkívüli helyzetek kezelésére, ezt a migrációs válság bebizonyította. Lehet hibáztatni a titkosszolgálatokat és más szervezeteket, de 130 ember haláláért valakinek politikai felelősséget kell vállalnia. Vagy nem az a helyzet, hogy az EU vagy az erős tagországok vezetői – illuzióktól, vágyaktól, elvektől, jóakarattól vezérelve – halogatták a szembenézést és a döntést, hátha a probléma magától megoldódik?”

• Körösényi: A menekültválságban a régi rutinok nem működtek, ez pedig felértékeli az Orbánhoz hasonló autoriter vezetőket.

„Egy elismert közgazdász azt mondta, 2010-11-ben sokat bírálta Matolcsy Görgy gazdaságpolitikáját, mert veszélyesnek és károsnak gondolta. Azt hitte, még mindig fehér asztal mellett, késsel-villával vacsorázva dőlnek el az igazán fontos kérdések, és ott nem viselik el az asztalborogatást és az unorthodoxiát. Aztán kiderült, hogy tévedett. Ha nincs is paradigmaváltás a pénzügyi, gazdasági világban, a változás jelei világosan érezhetők. Nem?”

• Lánczi: Objektív számokkal bizonyítható, hogy nem ment csődbe Magyarország, sőt, épp ellenkezőleg történt
• Körösényi: A kormány csak újraosztotta a forrásokat, bizonyos gazdasági csoportoknak kedvezve, másokat rossz helyzetbe hozva.
• Lánczi: Az Orbán-kormány jól értelmezte a helyzetet 2010 után, új rendszert hozott létre. Ennek sikerességét igazolja a 2014-es kétharmados eredmény is.
• Körösényi: „Szerintem nem egy új rendszer született, hanem egy másfajta hatalomgyakorlási mód, egy másik rezsim jött létre [...] Nem mondhatjuk, hogy a mostani erősebb lábakon áll, mint az előző, vagy hogy erősebb politikai közösséget teremtett volna.”
• Lánczi: A választási győzelem mégis azt mutatja, hogy új közösség született
• Körösényi: A Fidesz fél millió szavazatot vesztett, csak a választási rendszer átalakítása miatt nyertek kétharmaddal.
• Lánczi szerint 2010-ben második rendszerváltás zajlott le, de ezt Körösényi mindössze annyival zárja le, hogy ő ezt nem így látja.